(gör.), l. Sérvek.
Wester-Norrland svéd tartomány fővárosi és püspöki székhely, az Ĺngerman-elf torkolata közelében, ennek két ága által alkotott Hernö nevü szigeten, amelyet a szárazfölddel két hid köt össze, 7361 lak., fafaragó mühelyekkel, hajósiskolával, siketnéma-intézettel és őrültekházával. Élénk forgalmában a kivitel főcikkei épületfa, deszka, nyers- és rudvas; a bevitelé: élelmiszerek. A rendetlenül épült város házai nagyobbára fából állanak.
(eruca), általában a lepkék álcáinak a neve. A H.-k igen különböző nemüek és alkotásuak. Többnyire a környezethez hasonlítanak. Igy a földben tartózkodók csupaszok, a növények belsejében élők szintelenek, eddig a leveleken tartozkódnak szine többé-kévésbé megegyezik az illető növény szinével. Szerkezetük az egyes csoportok szerint különbözik. Az apró lepkék hernyói 14-15 lábuak, az araszolóké 10-12 lábuak és araszolva mozgonak, az éjjelieké 16 lábu, a szövőké 10 lábu és többnyire erősen szőrös, a szendereké szintén 10 lábu, többnyire csupasz és a test hátsó végén egy szarvval, míg a nappali lepkék 16 lábuak és gyakran erős tüskékkel diszítettek. A H.-k igen falánkok; életmódjuk és táplákozásuk folytán gyakran nagy károkat okoznak. Ezen kivül némely faj szőre mérges is (Dasichyra, Liparis stb.). A H.-k többször (3-5) vedlenek, a vedléssel gyakran szinüket is változtatják a bábbá alakulnak át. Némelyiknek - különösen a szövőlepkék hernyóinak - külön fonómirigyei vannak. Többnyire csak pár hétig élnek, de vannak köztük olyanok, melyek több évig is elélnek (farágó H.); l. még Lepkék.
a hernyók fogására alkalmas enyv, mely kátrány, madárlép, olaj vagy zsir és 4-5%-ban égetett mész keverékéből áll. Ragadósságát 8-10 hétig, sőt ha vastagabban kenik, 4-5 hónapig is megtartja. - H.-gyürük, a H.-nek a fák törzsére gyürü-alakban történt felkenése után keletkeznek s céljuk, hogy a földről a fákra mászni akaró hernyókat utjokban feltartóztassák s a fák koronájába való jutásukat megakadályozzák. A hernyóenyvet rendesen mellmagasságban, kefékkel, meszelőkkel, vagy e célra külön készített eszközökkel 3-6 cm. széles s 4-5 ujjnyi vastag gyürükben kenik fel a fára. Ha a kéreg cserepes, akkor a gyürü helyét vonókéssel le kell simítani, hogy az enyvet jól rá lehessen kenni. Nagy hernyójárás esetében a hernyóenyvgyürük alkalmazásával egész erdőrészeket meg lehet menteni.
l. Hernyóenyv és Hernyótartók.
hernyók által erősen megszállott erdőrészekben, alomtól, fahulladéktól stb. megtisztított s 30-40 cm. széles árokkal körülvett, 30-40 cm. széles árokkal körülvett, 30-40 négyzetméter nagyságu terecskék, melyekbe azért helyezik el s táplálják jól a hernyókat, hogy a hernyók testébe tojó rovarfajokat: Ichneumonokat és Tachinákat odacsalják s a szaporodást közvetítsék. A hernyókon élősködő hasznos rovarok álcái rovarokká fejlődnek. szaporodnak s folytatják hernyóirtó munkájukat. Másrészt a hernyótartókba azért is gyüjtik a hernyókat, hogy teljesen kifejlett korukban erjedő vizzel meglocsolt táplálékkal betegségüket idézik elő s kibocsátva az egészséges hernyókat is inficiálják.
a Magas-Tátra É-i oldalán, már Galiciában, de a magyar határhoz közel, a Szucha voda völgy felső végében fekvő tócsoportozat, melyet D-felől a Kotlina, Swinnica és Zavrat láncolata övez körül. Itt közel egymáshoz számos tó fekszik 1600-1700 m. magasságban. Legnagyobb a Feketető (Czarny staw, 22.87 ha.), mely nagyságra nézve a Magas-Tátra tavai közt a harmadik, jóval kisebb a Zöldtó (Zielony, 3,45 ha.), Kurtkoviec (1,74 ha.), Hosszutó (Dlugi, 1.74 ha.), melyekhez még több apró tó csatlakozik. A Czarny staw mélysége 47 m.
l. Heron.
az ókor hires szerelmi párjainak egyike, melynek története ugy a népköltésben, mint a műköltésben és a képzőművészetben erős nyomokat hagyott. A monda szerint Hero Aphrodite istenasszony papnője volt Szesztoszban, a Helleszpontosz mellett (jelenleg Ak-Basi-Liman). A papnő egy toronyban lakott és éjjelenkint fáklyát lobogtatott kedvesének Leandernek, aki aztán az adott jelre átjött Abydoszból (jelenleg Nagara), tehát átúszta a Helleszpontoszt. Egy viharos éjjelen azonban a szél eloltotta a fáklyát, Leander eltévedt a tengeren, kimerült tagjai felmondták a szolgálatot és a hajnal már csak holttestét látta, melyet a hullámok odasodortak a kétségbeesett Heróhoz, aki erre szintén a tengerbe ölte magát. (Caracalla és Alexander Severus pénzein Ámor vezeti Leander.) Ime a monda, melyet a görög Musaeos költői elbeszélésben, Ovidius Herioidáiban (hőslevelek) dolgoztak fel, de mely igazi világirodalmi fontosságra csakis az ujkorban emelkedett. Jelesül Schiller balladában dolgozta fel, Grillparzer pedig szinműben (A tenger és szerelem hullámai); ugyancsak az ujkorban foglalkoztak vele a szobrászok és képirók (jelesül Kundtmann a bécsi Grillparzer-emlék reliefjein és Than Mór egyik festményében, 1894. a Nemzeti Szalon-ban).
l. Herondas.