l. Árnyéktalanok.
l. Felemás-spórásoak.
a. m. kétféle bibeszáluság, bizonyos növényeknek (kankalin, tüdőfű, len stb.) az a sajátsága, hogy a bibeszáluk nem minden virágban egyenlő hosszuságu. Egyik virágban hosszu (hosszu bibeszálas virág), a másikban kurta (kurta bibeszálas virág). Egy-egy individuumnak azonban egyfajta virágja szokott lenni, s az ilyen kétfajta növény egy termő helyen is nő. A kurta bibeszálas virág himje abban a magasságban van, ahová a hosszu bibeszálas virág bibéje ér, a hosszu bibeszálas virágban pedig a him lent van a kurta szálas bibéjének magasságában, vagyis az egymást termékenyítő részek megfelelő magasságban vannak. (l. az ábrát). L. még Dimorfizmus és Trimorfizmus.
[ÁBRA] A kankalin kétfajta virága hosszant metszve: a) a hosszu, b) kurta bibeszálas virág.
a növényszerveknek olyan helyen való fellépése, ahol rendes körülmények között megjelenni nem szoktak, p. a gyermekláncfű szárán a levelek.
az olyan hévforrás, melynek hőfoka változó.
az ázalékállatkák osztályának egyik rendje, különböző szerkezetü és nagyságu csillangókkal.
a. m. anizotróp (l. o.) és Kettős törés.
a. m. különbözőlényüség, melyet Árius tanított, szemben a többséggel, melynek hitvallásában an niceai zsinaton az mondatott ki, hogy Krisztus az Atyával egylényegü, homouzios. L. Árius. - Heteruziaszták, l. Aëtius.
a nyugati nyelvjárásterület egyik dialketusa (l. Nyelvjárások), Alsó-Lendva s a tőle nyugatra eső vendégség között. Legtöbb sajátsága az őrségi nyelvjáráséval, némelyik azonban a göcsejiével egyezik. Hangzórendszere egészen olyan, mint az őrségié s egyéb sajátságaikban is egyeznek. A göcsejihez szít abban, hogy i helyett ë-t ejt (ës,ësten, vërad), hogy használja az ily összevont igealakokat: ütte, gyógyította és hogy a birtokos személyragozás többet számu 3-ik személyének ragjai -ik: aptyik, szógáik, gyerökik. Csak két sajátsággal tünik ki ez a nyelvjárás, bár mindkettő megvan a göcsejiben s némileg az őrségiben is, csakhogyez tovább fejlesztette. Először is az, hogy a főnévi igenév ragja a mélyhanguaknál -nya, és pedig nemcsak i után, hanem máskor is: fáronnya, kaszánya, marannya, dógoznya. Másik sajátsága a szótagok feles szaporítása néhány középfokban s a több birtokot kifejező személyragos alakokban: többöbbet, legszöbbebebb, szöbbebben, könnyebbebb, gyobbabb, taniamak, tinaidak, disznainkak. V. ö. Balassa J., Magyar Nyelvjárások.
a Fiastyuk (l.o.) csillagképnek a német Siebengestirnre emlékeztető neve, melyet már Dugonics említ. A (régi) Tájszótár szerint a székelyeknél is megvan. E névvel jól megegyezik az a mondai adatunk, hogy a Fiastyuk csillagképe csakugyan hét csillagból áll, melyek legfényesebbike a tyúkot, többi hat pedig annak a csibéit képviseli.