1. állam Mexikóban, az Anahuak K-i szélén Mexiko, Queretaro, San Luis Potosi, Tlaxccala, Puebla és Vera- Cruz között, 23.101 km2 területtel, 494,212,1 km2 -re 55,4 lak. H. részben a fensik K-i szélére is kiterjed; átlagos magassága 1500 és 2500 m. közt váltakozik. A Rio Pate jobboldali mellékvizei öntözik. Jelentékenyebb tavai az Apami, Tecocomulcoi, Zupitlani és Mectitlani. Főbb termékei: kukorica, bab, buza, árpa, pamut és cukornák. A bányászat virágzó; főképen ezüstöt (Pachuca körül), azután vasat, rezet és ólmot bányásznak. Az állam 14 járásra (distrito) van fölosztva; fővárosa: Pachuca. - 2. H., county Texas E.-amerikai államban, 5900 km2 területtel, 6534 lak., Edinburg székhellyel.
(spanyol, tkp. hijodalgo: hijo a. m. fiu és algo a. m. vagyon, értelme tehát vagyonos ember fia; portug.: fidalgo), általánosságban nemes embert jelent, főleg azonban az alsóbb nemesi osztály tagjainak cime; olyanoké, kik régi keresztény nemesi családból származva, a mórok vagy zsidókkal össze nem vegyültek. Kétféle H. volt: hidalgos de naturaleza: született H. és hidalgos de privilegio, kik a nemességet adománykép kapták, vagy pénzért vették. Államjogi szempontból a H.-k egy rangban álltak a régi idóben a caballerókkal (lovagok) és az escuderókkal (pajzshordók, vagy valamely főur szolgálatában levő nemesek). Manapság a H.-k, amennyiben nem birnak vagyonnal, a polgári osztállyal egy rangban állanak. Cimök a megszólításnál Don, illetve Dońa. Madridban egy külön H. kamara áll fenn (cuerpa colegiado de caballeros hijos dalgo), melynek a király az elnöke. Seńor H., a királyi és hercegi apródok cime volt a monarkia idejében. - H. aranypénz Mexikóban = 10 pesos = 48,53 korona.
Mihály, mexikói hős, szül. 1753 máj. 8., megh. Chihuahuában 1811 jul. 27. Pap volt Doloresben (Guanajuatóban) és a spanyol gyarmatrendszertől eltérőleg az országos uj iparágak meghonosításával akarta emelni. 1809. résztvett a Spanyolország elleni összeeskövésben és 1810 szept. 15 egy fegyveres felkelés élére állott. Majd egy Grito de dolores (Jajkiáltás) c. függetlenségi nyilatkozatfélét adott ki. Maxiko több városát bevette, de 1811 jan. 17. megverték, nemsokára elfogták és egynlövették.
(Hida), kisközség Kolozs vármegye almási j.-ban, 1227 oláh és magyar lakossal; a járási szolgabirói hivatal székhelye, járásbirósággal, posta- és táviróhivatallal, postatakarékpénztárral. Határában sáncok nyomai látszanak. E sáncokat hagyomány szerint Gyalu vlach fejedelem hányta és e tájon ütközött meg a Meszes felől jövő Töhötöm honfoglaló seregével.
1. Kötő-gerenda.
szénvegyület, mely az allantoinnal és alloxansavval közeli összefüggésben áll. A glikolsav ureidje. Képlete H4C3N2O2. Szintelen, tűalaku kristályokból áll, amelyek 216 °C-on megolvadnak. A lugokkal való főzéskor hidantoinsavvá alakul.
1. kisközség Baranya vmegye pécsváradi j.-ban, 2813 lakossal; vasuti állomás, postahivatal és postatakarékpénztár. Kőszénbányájának bányaterülete 36.09 ha. - 2. H. (Brukk, Prukk), kisközség Pozsony vmegye felső-csallóközi j.-ban, 1047 német lakossal. 3. H., kisközség Torda-Aranyos vmegye felvinci j.-ban, 1395 oláh lakossal.
ember, ló és kocsi szállítására használt lapos fenekü alacsony naszád, melynek elején és hátulján emelkedett pallózata van a lovak és kocsik könnyebb ki- és bejárhatása céljából. Rendszerint evezőkkel hajtják; a folyam egyik partjáról a másikra való átszállóknál (réveknél) azonban gyakran egy a folyam fölött keresztben kifeszített s a H. oldalán levő karikába befektetett kötél segítségével jár. Járóhidnak is nevezik. L. még Komp. - H. v. hidlás, deszkákból összetákolt kisebbszerü sertésól, minőt főleg csak szegény ember készít. H. a lőistállóban a pöcegödröt befedő deszkázat.
1. Hidtestvérek.
kisközség Pozsony vmegye galántai j.-ban, 1627 magyar lakossal, postahivatallal és postatakarékpénztárral.