sötét smaragdzöld spodumen (l. o.) Észak-Karolinából, drágakőnek is használják, különösen smaragd hamisítására.
18 km. hosszu és 0,25-3 km. széles sziget Rügen nyugati oldalán a Balti-tengerben; Stralsund kerülethez tartozik. Lakói (700) szegényes kis kunyhókban laknak és csaknem kizárólag halakkal táplálkoznak. Legnagyobb helységök neve Kloster. D-i részén 1872-74 közt a X. századból való ékszereket találtak. V. ö. Telge P., Prähistorische Goldfunde (Berlin 1885).
a. m. telek, Angliában régen 100 angol hold = 40.467 hektar; az ilyen darab földért lefizetett illeték a hidage.
deszkakerettel ellátott kertiágyak, legfölebb 6 C. foku hőmérséklettel s részint bizonyos kényesebb növényeknek védelmére, részint koraibb termelésre szolgálnak. Többnyire olyan növényeket szoktunk bennök nevelni, amelyeknek a fejlődés bizonyos fokáig üveg alatt, de nem meleg- v. langyoságyi melegben kell maradni.
1. Fürdő és Hidegvizkúra.
Kálmán, kémikus, szül. Aradon 1839 szept. 18. Középiskolai tanulmányait Aradon, az egyetemeket Budapesten és Bécsben végezte. Utóbbi helyen gyógyszerészeti oklevelet 1865-ben nyert; doktori diplomáját is ott szerezte. Bécsi tanulmányai alatt a hires Redtenbacher tanár laboratoriumában dolgozott. A kassai állami főreáliskola tanára 1867. Tudományos ismeretei kibővítése céljából 1869-ben külföldi tanulmányutat tett; Bonnban Kekulé és Clausius tanárokat hallgatta és az előbbinek laboratoriumában huzamosabban dolgozott. Hollandiában, Belgiumban és Németországban végzett tanulmányai után előbb ismét Kassán, 1872-től pedig Budapesten főreáliskolai tanár és utóbbi helyen 1873-től egyszersmind a szénvegyületek kémiájának egyetemi magántanára. 1879-80. a tudományos akadémia a nevezetesebb ásványfajok kémiai analizisével megbizta. Szülőföldjén - Aradon - mint főreáliskolai tanár 1880 óta működik. Több tudományos értekezés jelent meg tőle hazai s külföldi folyóiratokban.
Antal (hideghéti), gazdasági iró, szül. 1817., megh. Budapesten 1881 okt. 26. A hatvanas években jelentékeny szerepet vitt a gazdasági egyesületben. A gróf Eltz-féle vukovári nagyterjedelmü uradalom igazgatója volt, melyet mintaszerüen kezelt. A kiegyezés után a földmivelési minisztériumba hivták meg, ahol több éven át működött s nevezetes része volt a kolosmonostori gazdasági tanintézet fölállításában, továbbá a vesztegintézetek ujra szervezésében. Érdemei elismeréseül miniszteri tanácsossá nevezték ki. Lovagja volt a Lipót-rendnek is. Irodalmi munkásságot fejtett ki a mezőgazdaság terén s idevágó cikkei a különböző gazdasági szaklapokban jelentek meg. Önálló munkáiFigyelmeztetések a gazdasági tanintézetek ügyében (Pest 1861; bővített kiadásban is); Promemoriák földmivelésünk közgazdasági érdekében (1867); Mezőgazdasági viszonyaink vázlata (Pest 1868).
l. nagyközség Pest-Pilis-Solt-Kiskun vmegye pilisi felső j.-ban, 1393 német lakossal, postahivatallal és postatakarékpénztárral. A török uralom alatt elpusztult, utóbb a Steinbach és Szunyogh családok birtoka volt. A csinos fekvésü községet Budapest lakói gyakran keresik fel kirándulás s nyaralás céljából; határában van Remete-Mária bucsujáróhely, az Ördögárok mentén a Váracshegy és Remetehegy közti kies völgytorkon. Az itteni kápolna 1816. a Nagy-Boldogasszony tiszteletére épült s ide aug. 15. és szept. 8. népes bucsujárások történnek. A kápolnán tul a Remetehegy oldalában az Ördögárok regényes völgyében régi remetebarlang van. - 2. H. (Guttenbrunn), nagyközség Temes vármegye lippai j.-ban, 3091 német lakossal; van takarékpénztára, gőzmalva, postahivatala és postatakarékpénztára. - 3. Német-H., kisközség Vas vármegye szt. gotthárdi j.-ban, 1929 német lakossal, postahivatallal és postatakarékpénztárral.
Megalakult Budapesten 1893 dec. 18., Pallavicini Ede, őrgróf elnöklete alatt. Az alaptőke 862.000 korona. A társulat árveszi a már kiépített és a forgalomnak átadott H. vasutat.
l. Láz.