szent, a szerzetesügy megalapítója Sziriában, született Tabathában (Palesztina) 292., meghalt 372 okt. 21-én. Alexandriában tanult és kereszténységre tért. Szt. Antalhoz ment a sivatagba. Midőn visszaérkezett, szétosztotta atyai örökségét és huszonkét esztendőn át élt Gaza és Egyiptom között remete gyanánt a pusztában. Szentségének és csodatételeinek hire számtalan követőt szerzett neki. Később Egyiptomba, majd Ciprus szigetére ment. V. ö. Israel a Zeitschrift für wissenschaftliche Theologie-ban (1880) és a Wetzer W., Kirch. Lex. (V. 180).
a. m. vidámság.
l. arlesi püspök, szül. 403 körül, megh. 449. 429-től Arles püspökévé választották. Székesegyházában kongregációba egyesítette papságát.
2. H., szent, pápa, szül. Szardinia szigetén, Zozimus és Leo pápa alatt archidiakonus volt. Leo 449. az efezusi zsinatra küldötte követségbe, ahol a pápa ellenfelei börtönbe vetették. 461 nov. Leo utóda lőn a pápai trónon és nagy buzgalmat fejtett ki az egyházi fegyelem fentartása körül, különosen a 465. tartott zsinaton. Ő rendelte el a lateráni bazilikában a két könyvtárnak felállítását.
3. H., szent, poitiersi püspök, szül. Poitiersben 300 körül, megh. 368 jan. 13., szülői előkelő pogányok voltak. Tanulmányai közben kétség támadt lelkében és a kereszténységben keresett megnyugvást. A IV. sz. közepe felé a püspöki székre emelkedett. Az arianusoknak hatalmas ellensége és ostora volt. Constantiusnak szmére lobbantotta arianizmusát, aki számüzetéssel büntette. Számüzetése alatt, melyet Frigiában töltött, irta a zsinatokról (De synodis, sive de fide Orientalium) cimü munkáját, védiratát (Apologia ad reprehensores libri Synodis responsa), továbbá a következőket: Libri duedecim de Trinitate, sive de Fide. Számüzetése alatt sem szünt meg az arianusok ellen küzdeni. Négy évi számüzetése után visszanyerte szabadságát, hogy folytassa küzdelmeit. Munkáit először Erasmus adta ki (Basel 1523). Legjobb kiadása 1693-ból való (Páris). (Kiadta Maffei Scipio is Veronában 1630.)
4. H., teologus és diplomata, szül. Leitmeritzben 1413., megh. 1468 dec. 31. A teologiát végezte és 1462. kanonokká lett Krumauban. Midőn Podiebrad György és a pápa között viszályra került, H. erélyesen megtámadta a huszita teologusokat, nevezetesen Rakiczanát és a király jelenlétében is védelmére kelt II. Pál pápának. 1467 óta a pápai nuncius oldalán a katolikus ligát szervezte Csehországban és Hunyady Mátyás királyunkat is iparkodott megnyerni a pápa által neki szánt szerep elvállalására. Midőn 1468 tavaszán Rómából visszatért, Mátyás királlyal a trebiči táborban (Morvaország) személyesen értekezett a keresztes hadjárat ügyében s azután kibontá a keresztes hadjárat zászlaját. A husziták állítólag megmérgezték.
am. m. vidám tragédia, a tarenti Rhinton-tól (Kr. e. 300 körül) feltalált szinműfaj, mely tragikus tárgyak travesztálásával mulattatott; átalán vegyes - komoly és vig - hangulatu szinmű.
József, építész, szül. Pesten 1789 dec. 8., megh. e században, a hatvanas évek közepén. Apja bécsi származásu építész volt, kit az Ujépület építésével biztak meg. Mikor a kaszárnya III-ik pavillonja fölépült, H. ide költözködött családjával s itt született fia. H.-et már gyermekkorában építésznek szánta apja s a rajzolás elemeire otthon tanította. Később a bécsi képzőművészeti akadémián folytatta tanulmányait, majd herceg Esterházy építésze, Móró mellett gyakorlati ismeretekre tett szert. 1811. beutazta Olaszországot, 3 évig volt Rómában. 1820. került vissza Pestre, hol akkor kapott lábra az építési kedv. Egymásután építette a legszebb magánházakat, főuri palotákat s középületeket. Legnagyobb alkotása ez időből a Lloyd-épület. A felső Dunasor palotáit legtöbbnyire H. építette. Az 1838-iki árviz után épült magán- és középületek legnagyobb része is tőle van. A lipótvárosi bazilika az ő terve szerint épült; ő építette az egri székesegyházat s az esztergomi bazilikát is az általa módosított terv szerint építették.
az ugyanily nevü járás székhelye Szász-Meiningen hercegségben, 27 km.-nyire Meiningentől, a Werra és vasut mellett, 5958 lak., papirmasé-, játékáruk készítésével, késgyártással. H., amely 1683-1826-ig külön hercegségnek volt fővárosa, széles utcákból áll, különösen az 1710. francia hugenottáktól alapított részében; itt van a régi hercegi kastély és a főtemplom.
József, herceg s hadvezér, l. József.
l. Hildr.
(Toursi), kiváló skolasztikus, szül. Lavardinban (Verdôme) 1055., tanult Toursban Berengártól. 1084-től a mansi káptalani iskola előljárója volt, 1097. u. o. püspök, 1125. toursi érsek, megh. 1134. Mint korának kiváló hittudósa számos nagybecsü munkát irt. Ezek Tractatus theologicus; Tractatus de Sacramento altaris; Sermo in coena Domini; Sermones (összesen 140); Moralis philosophia de honesto et utili; Libellus de quattuor virtutibus vitae honestae. Van 19 költeménye is. E művek teljes kiadásban megjelentek Beaugendrenél Párisban 1708.
l. Heriband fia, a német hősmonda egyik legkedveltebb alakja, Berni Detre (l. o.) ősz nevelője és fegyverhordozója, ki urát számos kalandos utjára hiven elkiséri, megküzd érte óriásokkal és sárkányokkal és ismételve megmenti a merész király életét (l. Hildebrand-dal). Azután eltünik a mondából. Némely hagyomány szerint Ilzan barát az ő testvére, Wolfhart pedig nővérének fia. - 2. H., pápa, l. Gergely (VII).