város Havai szigetén, termékeny és jól megmüvelt sikságon, 4840 lak.
filozofiai nézet, az anyagnak emberi érzések, indulatok, szenvedélyek tulajdonítása.
filozofusok, kik az anyagot (hile) istenítik, isten gyanánt fogják föl; ebből hiloteizmus.
a görög filozofia első korszakainak (Thales, Anaximander, Anaximenes stb.) álláspontja, melynek értelmében anyag és élet, anyag és szellem egy. A H. még nem tesz különbséget a kettő között, azért azonosítja;mondhatni naiv materializmusnak; nem tagadja mint ez a külön szellemi elvet és mégis azonosítja az anyaggal, mert még egyáltalán nem tesz különbséget a kettő között. Elet - anyag - szellem válhatatlan egység ez álláspont számára.
János György, német festő, szül. Haldenwangban, Kempten mellett 1806., megh. Münchenben 1890 jun. 14. Münchenben Langer, majd Düsseldorfban Cornelius tanítványa volt, 1825-ben mesterével visszatért Münchenbe. A Hofgarten árkádjaiban ő festette a hetedik freskóképet (III. Albrecht bajor herceg visszautasítja a cseh koronát). A müncheni királyi palotában jeleneteket festett Aristophanesből és Hesiodosból, az uj postaépületen ő festette a lovászok képeit, Zimmermannal együtt készítette a müncheni képtár loggiái számára a keresztény művészet, majd később egyedül a szt. pétervári Eremitage számára a görög művészet fejlődését ábrázoló illusztrációkat. Az Odisseából merített ábrázolásokat festett a müncheni ünnepi csarnokban, freskóképeket az ottani udvari szinház oromfalaira.
János György, német szinész és iró, szül. Berlinben 1826 jul. 16., megh. u. o. 1878 nov. 15. Szini pályáját 1843. Hannoverában kezdte, 1845-1878. tagja, 1854-61. egyszersmind rendezője is volt a berlini udv. szinháznak. Sok regényt és elbeszélést irt, amelyek annak idején kapósak voltak. Nagy tetszéssel fogadták népszerü történelmi műveit is, melyek közül megemlítjük: Der französische Krieg von 1870-71. Kiadta 1877. a katalogusát Frigyes Károly porosz herceg hires fegyvergyűjteményének, melynek 1873 óta igazgatója volt.
Vilmos, angol festő, szül. Lincolnban 1786., megh. Londonban 1839 dec. 30. Először Smith rézmetsző tanítványa volt, azután a londoni akadémián tanult, később Olaszországban is járt és 1820. a londoni akadémia tagja lett. Eleinte történelmi és mitologiai tárgyu képeket festett (III. Eduárd király átveszi Calais város kulcsait), azután vallásos tárgyakkal foglalkozott, de olaszországi utja után ismét történelmi és mitológiai képek festésére adta magát. Legsikerültebb képei: A betlehemi kisdedek lemészárlása; Szerzetesek megtalálják Harald király holttestét; Jákob és fiai; Una és a Szatira;Proserpina elrablása.
Károly, svájci történetiró és jogtudós, szül. Churban 1833 febr. 28 Jogot tanult, 1855. ügyvéd lett Churban, 1874. az állam- és népjog tanára Bernben. Művei: Vorlesungen über die Politik der Eidgenossenschaft (Bern 1875); Ideen und Ideale schweizer. Politik (u. o. 1875); Oeflentliche Vorlesungen über die Helvetik (u. o. 1878). Ő adja ki a Politisches Jahrbuch der schweizer. Eidgenossenschaft (u. o. 1886 óta) c. művet is.
a. m. köldök. Az anatomiában a mirigyeknek azon helyét nevezik igy, ahol a vérerek és idegek betérnek; van p. veseköldök, májköldök stb.
község É.-Hollandia németalföldi tartományában, 25 km.-nyire Amsterdamtól, vasut mellett, 12.393 lak., posztó- és egyéb gyapjukelmeszövéssel.