(androzoospora), az alsóbbrangu növények, különösen bizonyos moszatok himivarterméke, mely az anyasejt falából kiszabadulván, egyideig a vizben rajzik, azután pedig a vele találkozó termőgömböt termékenyíti, hogy petespóra lehessen belőle.
(rudimentum staminis, staminodium), l. Álhim.
v. himpor, l. Himpor.
(androspora), az Oedogonium-féle moszatok sajátságos rajzó spórája, melyben termékenyítő ondószálak képződnek. Általában termékenyítő s ondót fejlesztő spórák, p. az edényes virágtalanok Heterosporeae csoportjában.
(filamentum), a virág termékenyítő szervének hosszu fonalalaku képlete, tetején a himgömbbel, l. Himek.
(Cephalanthera Rich.), a kosborfélék gumótlan füve, 10 (hazánkban 3) fajjal az óvilágban és É.-Amerikában. Himgömbjének alakjáról nevezik igy. Erdei és homoki füvek, leveles szárral, hosszas levelekkel és lazafüzérü virágokkal. A C. rubra L. piros, a C. grandiflora Scop. és C. Xiphophyllum Ehrh. fehérvirágu csinos erdei füvünk.
az a nyulvány, amelyet a himsejt virágtermékenyítéskor bocsát, hogy a petéhez érve, ezt termékenyíthesse.
l. Himzés.
mony (penis, membrum virile), a himek párzási szerve, mely sok esetben, mint az embernél is, a hugyelvezetés szolgálatában is áll. Az emberi H. három szivacsos szerkezetü hengerből van összetéve, melyek üregeinek vérrel való megtelődése eszközli a H. merevedését. A mony két barlangos testből, melyek a szeméremülőcsonton eredve, a makk mögött végződnek és az ezek alatt levő hugycső barlangos testéből áll, melynek hátulsó vége a hugycsőhagymát, elülső vége a makkot képezi, belsejében a hugycső u. n. barlangos részével, mely a makkon 6-7 mm. hosszukás réssel nyilik. A hugycső a makk belsejében tágabb, 9 mm. átmérőjü, ezt nevezik a sajka idomu ároknak; többi részében átlag 7-8 mm. átmérőjü, hossza petyhüdt állapotban 11-12 cm., merevedettben 19-22 cm. A hugycső hagymás részébe nyilnak a 6-8 mm. nagyságu nyulós váladékot termelő Cowper-féle mirigyek (l. o.) kivezető csövei. A H. laza bőre a makk mögött a makkra is átterjedő ráncot, a fitymát képezi, melynek belső lemezén és a makk szélén 0,2 - 0,5 mm. nagyságu, a rágcsálóknál erősen kifejlődött faggyumirigyek (castoreum-zacskók) vannak; ezek termelik az átható szagu fitymafaggyut. A H. legjobban az emlősöknél és némely reptiliánál van kifejlődve, halaknak nincs, a kétéltüeké és madaraké többnyire csak csökevényes.
(flos taminigerus v. androphorus), az olyan különéltü vagyis özvegy virág, melyben, a takaró részeken belül csakis him van, a nőszál vagyis a termő pedig más virágban nő. Jele [ÁBRA]. Ellentéte nővirág, vagyis termő virág (flos pistilligerus, v. gynophorus, jele [ÁBRA]), melyben csak a termő van himek nélkül. A tök, uborka v. a dinnye H.-ja alatt nincs kis tök v. kis uborka; ahol ez van a virág alatt, az a termő virága. A kukorica szártetőző bokrétáját H.-ok alkotják, termő virága a kukorica cső. A virágos kenderen csak H.-ok vannak, a magvas kenderen nő a termő.