tengerszoros a Spitzbergák (l. o.) csoportjában, amely a Ny-i nagy szigetet a K-itől elválasztja.
Ferenc Károly Pál, német egyház-jogtudós, szül. Berlinben 1835 nov. 25. Berlinben és Heidelbergában tanult; 1859. magántanárrá habilitáltatta magát a berlini egyetemen, 1863. Halleban, 1865. Berlinben lett rendkivüli tanár. 1868. Kielbe s 1872. Berlinbe nevezték ki rendes tanárnak. 1871-72. ő volt a kieli egyetemnek képviselője az urak házában, 1872-78. az országgyülés tagja és 1888 óta a berlini egyetem képviselője az urak házában. Művei: Das landesherrliche Patronat (Berlin 1856); Beiträge zur Lehre von der Eidesdelation (1860); Die evangel. Landeskirche in Preussen (u.o. 1867); Das Kirchenrecht der Katholiken und Protestanten in Deutschland (u.o. 1869-től, eddig 5 köt.); Die Stellung der deutschen Staatsregierungen gegenüber den Beschlüssen des vatikanischen Konzils (u.o. 1871); Kommentare zu den preussischen Kirchengesetzen von 1873, 1874 und 1875, v. 1880, 1886 und 1887 (u.o. a megfelelő években jelentek meg); Die Orden u. Kongregationen der kathol. Kirche in Preussen (u.o. 1874); Das preussische Gesetz über die Beurkundung des Personenstandes (u.o. 1874); Das Reichsgesetz über die Beurkundung des Personenstandes (2 kiad., u. o. 1876); Darstellung der Verhältnisse von Staat und Kirche (Marquardsen, Handbuch des öffentlichen Rechtsben, Br.-Freiburg 1882, 1 köt.), stb. Jogi szaklapot is szerkesztett.
bakra felfüggesztett ládaszerű faedényből áll s hintaszerüen lóbáltatik. Legismeretesebb az amerikai H.
l. Torna.
az ásványkiképződésnek az a formája, amikor az ásvány az anyakőben apró szemekben, lemezekben v. igen finoman elosztva van meg. Az arany a quarcban rendesen hintve szokott teremni. L. Ásvány (hol a szines képmellékleten egy hintett ásvány képe is látható).
Valentin, osztrák filológus, szül. St. Veitban (Tirol) 1843 jan. 31. A klasszika-filologiából tanári oklevelet nyert és jelenleg Bécsben működik mint gimnáziumi tanár. Több latin auktort adott ki és derék görög nyelvtant és olvasókönyvet irt, melyek az addig egész Ausztriában és hazánkban is használt Curtius-féle tankönyveket sok helyen kiszorították. A két könyvet Schill Salamon fordította magyarra (Budapest, Franklintárs, 2. kiad.).
az a kocsifajta, melynél a kocsitest rugók közvetítésével áll kapcsolatban a kocsialjjal. Főrészei a szekrény a bakkal és az elülső s hátsó alj a kerekekkel. A kocsiszekrény lehet födeles és födél nélküli és lehet 2, 3 vagy 4 ülésü. A födeles H.-szekrény lehet megint olyan, hogy födele szilárd (Berline, Coupé) és olyan is, hogy födele lehajtható. Utóbbi esetben megint félfödeles és teljes födelü lehet (Viktoria, Mylord, stb. illetve Landau, Landaulette stb.). L. Kocsi.
a hámosok egyik csoportját alkotják. A H. nagyok, testesek és diszesek, lassubb de magas lábmozgással birnak. A hámos lovak közé tartoznak még a kocsi-, bérkocsi-, omnibusz- és lóvasuti lovak is. Az eltérő szolgálattételek miatt tehát többféle hámos lovak vannak, melyek iránt használatuk szerint eltérő kivánalmakat táplálnak, mert egyes szolgálattételekre inkább a könnyebb, másokra inkább a nehezebbeket keresik, vagy néha - mint a H.-nál - az elmondottakon kivül nagy súlyt fektetnek a szépségre. Elismert jó H. a Nónius, Kladrubi, Trakehneni, Anglonorman, Norfolki, Orlovi stb.; kitünő omnibusz- és lóvasuti ló továbbá a Percheron, a muraközi stb.
József, statisztikus, szül. Segesvárt, 1814., hol atyja városi tanácsos volt. Segesvárt, Kolozsvárt tanult; 1837 után Nagyszebenben a szász egyetem hivatalnoka lett, 1850 óta pedig a brassói kereskedelmi kamara titkára. 1861 óta ügyvéd volt Brassóban. Önálló műve: Geschichte des Bisthums der griechisch nicht unirter Glaubensgenossen in Siebenbürgen (Nagyszeben 1859). Fontosabbak a lapokban megjelent statisztikai dolgozatai, különösen az Archív des Vereins für Siebenbürgische Landeskunde 1847-ik folyamában két cikke az erdélyi népszámlálásokról és az erdélyi szászok közoktatásügyéről.
György Ernő, német titkos főkormánytanácsos, II. Vilmos császár nevelője, szül. Bielefeldben 1827 okt. 9. Filologiát és filozófiát tanult s egy ideig tanított a bielefeldi gimnáziumban. 1866-ban Vilmos porosz herceg nevelőjéül hivták meg, amely tisztségében a herceg nagykoruságáig maradt meg. A herceg trónrajutása után is bizalommal volt H.-hez és munkás- és tanügyi kérdésekben több izben élt tanácsával. Kiadott H. két könyvet is: Zum 25. Január 1883. Eine Unterhaltung am häuslichen Heerd für den Tag der Silbernen Hochzeit des kronprinzlichen Paars (Bielefeld és Lipcse 1883); Kaiser Wilhelm II. Eine Skizze nach der Natur gezeichnet (Bielefeld 1888, 9. kiad. 1889).