1. vegyes és politikai tartalmu néplap, szerkesztette Hajnik Károly 1858 nov. 16-tól, Gyárfás Ferenc 1861 jul. 1-től az év végéig, mikor a lap megszünt; kiadta Heckenast Gusztáv Pesten és kéthetenként, utóbb hetenként jelent meg középnagyságu iven. - 2. H., politikai, gazdászati, ismeretterjesztő és mulattató képes néplap; szerkesztette Komócsy József, kiadta Deutsch M. J., 1871-től a Franklin-társulat. 1868 jan. 5-től 1893 dec. 31-ig jelent meg Budapesten, előbb hetenként kétszer, 1873 jul. 1-től egyszer 4 rét egy iven.
1. Gusztáv Adolf, francia fizikus, született Comarban (Elzász) 1815 aug. 21., megh. u. o. 1890 jan. 14. Festék-kémikus volt egy logelbachi kattungyárban, és midőn azt 1842. gyapjufonó- és szövő-gyárrá alakítottak át, ott maradt, mint mérnök. Több munkát irt a hőtanról, a gőzgép- és a szellőzők elméletéről, a tulhevítésről és a viz hőkapacitásáról. H. egy pandinamometert is talált fel, 1880. egy meteorologiai obszervatoriumot állított fel Colmarban, hol tudományos kutatásait folytatta. Nevezetesebb munkái: L'équivalent mécaique de la chaleur (Colmar és Páris 1858); Théorie mécanique de la chaleur (u. o. 1861, 2 köt., 3. kiad. Páris 1875); Analyse de l'univers (u. o. 1868); Mémoire sur les anneaux de Saturne (Strassburg 1872); Les pandynamometres (Páris 1876).
2. H. József, osztrák klerikális irányu történetiró, szül. Sterzingben (Tirol) 1848. Az innsbrucki és bécsi egyetemeken bevégezve történelmi tanulmányait, mint a tiroli történelem tanára jelenleg az innsbrucki egyetemen működik. Művei: Kritische Geschichte des letzten Babenbergers (Salzburg 1871); Rudolf von Habsburg (Bécs 1874. Gyarló munka); Eberhard II. von Salzburg (1875); Erzherzog Ferdinand II. von Tirol (Innsburck 1885-1887, 2 köt.); Geschichte der Sagenbildunk (u. o. 1889).
hir, mások véleménye valakiről; az ítélet, mely valakinek értékéről közkézen forog. Hó hire, hirneve van, akit valamely (erkölcsi, tudományos, gyakorlati, művészi) tekintetben sokra becsülnek, ellenkező esetben pedig rossz hire, hirneve száll. (Közmondás: A jó hir szárnyon jár.) H. magában a jó H. kifejezésére is használtatik. Aki másnak a hirnevét jogos alap nélkül lealacsonyítja, rágalmazó, aki ellen a törvény is megvéd bennünket. L. még Előélet.
minden olyan személy, ki valaki megbizásából egy másik személynek valami üzenetet átad, tehát ki mások megbizása folytán gyalog, lovon vagy kocsival leveleket, csomagokat stb. hosszabb vagy rövidebb távolságokon át expediál. A H. kétféle: olyan, ki valamely bizonyos esetre van fölfogadva, v. olyan, ki rendesen meghatározott időben, meghatározott helyek között kölcsönös meghagyásokat teljesít. A H.-i intézmény főfontosságát különösen a középkorban, midőn rendes postaösszeköttetés még nem létezett, érte el. L. még Herold.
politikai hetilap, szerkesztette és kiadta Balázsfalvi Orosz József, 1837 jul. 4-től Pozsonyban, 1838-tól Birányi Ákos szerkesztette. Megjelent hetenként kétszer kis ivrétü egy iven, 1838-tól Századunk c. vegyestartalmu melléklappal 4-rétben. Megszünt a két lap 1845 jun. 30. Orosz volt az első, ki a megyei mozgalmakat lapjában közlé. 1837 szept. kezdve Csató Pál volt a lap segédszerkesztője, 1841 febr. 15. bekövetkezett haláláig. Dolgozott a lapnál 1838-40-ig Garay János is.
postán a levelek továbbítására használt szelid galambfaj, l. Madárposta.
(Hirosima), az ugyanily nevü ken (kormányzóság) székhelye Nippon japán szigeten a japáni beltenger (Szeto-Uci) partján, 90.000 lak., élénk kereskedéssel, az egykori daimionak, Akinek egy diszes parkjával. Vele szemben a kikötőben több sziget fekszik, ezek közt a Bentin istennlőnek szentelt Aki-no-Mijaszima vagy Icku Szima, a fény szigete, amelyet különösen nyáron igen sok buddhista zarándok látogat meg.
város Nippon japáni sziget É-i részében, 35 km.-nyire Avomoritól, a Cudzubucugavanál, 30.316 lak.
a. m. farkasok (a lat. hirpus-tól), a szabinok törzséhez tartozó itáliai nép, mely déli Samniumban lakott, az Apenninek nyugati lejtőjén. Főhelyei voltak: Malventum, Abellinum, Aquilonia, Compsa, Aeclanum.
(Hirschau), falu Vürttembergben, a schwarzwaldi járásban, 641 lak., kik majd mind evangelikusok. Nevezetes Szt. Aurelius benedekrendi kolostora romjairól, melyek közt csak az 1519. épített és helyreállított Mária-kápolna (most templom) maradt épen. A kolostor, melyet 840. Erlafried calwi gróf alapított, nagyban virágzott 1069-1091. Vilmos apát alatt. Württembergi Kristóf herceg 1566. a kolostort evangelikus teologiai iskolává alakította át, utódai pedig a régi apátság helyébe várat építettek. 1692. a franciák az egész épületet felégették. V. ö. Tritheim, Chronicon Hirsaugiense, 838-1514 (Basel 1559 és más izben); Codex Hirsaugiensis (kiadta 1844. a Litter. Verein Stuttgartban); Steck, Das Kloster H. (Claw 1844); Klaibr, Das Kloster H. (Tübinga 1886).