Hizóka

(Pinguicula L., hizovány Baumgartennál, kövérke Földinél), a lentibulariaceae család apró, kövérded, többnyári füve, a tövön szétterülő levélrózsával. Levele hasítéktalan, számos mirigye ragadós nedvet választ ki, a széle érintéskor lassanként felfelé göngyölödik, azért a H. a bogárfogó növények hirében áll. Hosszunyelü virága a levélrózsából nő ki, csaknem kétajaku és sarkantyus, tokja sokmagu. Mintegy 30 faja (hazánkban 2) az É-i földgömb extratropikus vidékein, finom nedves tőzeges talajon nő. A P. vulgaris L. (l. a Bogárfogó növények képén) 10-15 cm. magas, hazánkban elég ritka, virága lila. Levele meghajtó, a jószág nem bántja. A P. alpina L. sarkantyuja nagyon kurta, virága fehér, az alsó ajakán két sárga folttal. V. ö. Klein Gy., A Pinguicula alpina mint rovarevő növény (Akad. Értek. IX. köt.). - H. néven ismeretes a kanári-madár farktövén keletkező kelevény, melyet ha annak idején gondosan felszurnak, el szokott mulni, ellenkező esetben rendesen megöli a madarat.

Hjamun

vagy Hiamun, khinai neve Amoynek (l. o.).

Hjarbas

v. Jarbas, Libia királya, l. Dido.

Hjarbek

l. Viborg.

Hjärne

Harald Gábor, svéd történetiró, szül. Klastorpon (Westergötland tartomány) 1848 máj. 2. Upsalában tanult, 1872. a történelem magán-, 1889. rendes tanára lett az egyetemen. 1879-83. és később tudományos utazásokat tett Dániában, Orosz- és Németországban, Ausztriában, Olaszországban és Angliában. Művei:Om den fronsvenska nämnden enlight Görelagerne (1872); Om förhĺllandet mellan landslagens hĺda editioner (1883); Till belysning af Polens mordiska politik närmast före kongressen i Stettin 1570; Sigismunds svenska resor; De äldsta svenskryska legations akterna (valamennyi Upsalában, 1884); Trĺn Moskva till Petersburg. Rysslands Omdaning (1-2 füzet, u. o. 1888-89).

Hjarnö

(Hiarnö), Ribe dán kerülethez tartozó kis (10 km2) sziget, Jylland Ki-i oldalán, a Horsens-fjord bejáratánál; a szárazföldtől keskeny csatorna választja el, amely a hajók kitünő menedékhelyéül szolgál.

Hjelmar

Södermannland s Örebro svéd tartományokban (län) elterülő tó; hossza 75 km., területe 480 km2; legmélyebb pontjai is csak 18 m. mélyek. A Svĺrta és Telgeĺ táplálják. Lefolyása a Mälar-tóba a Hyndevadsstrom; azonkivül a tőle É-ra folyó Arbogaval egy 2 m. mély és 14 km. hosszu csatorna köti össze.

Hjelmsö

sziget Norvégia É-i partja mellett, 30 km-nyire az É-i foktól; Finmark kerülethez tartozik. Területe 40 km2, legmagasabb pontja 1000. km. Lakóinak száma: 30.

Hjort

Péter, dán iró és nyelvész, szül. Taarnhyban Amager-szigeten (Kopenhága mellett) 1793 jul 19., megh. Kopenhágában 1871 nov. 11. Jogot és teologiát tanult, azután utazott Olaszországban, Németországban, Belgiumban és Franciaországban s 1822. a soröi akadémián a német nyelv és irodalom tanára lett. Az akadémia megszünte után Kopenhágában élt. Művei: Den danske Börneven (10 kiad., Kopenhága 1879); Gamb og nye Psalmer (3 kiad., 1843); Tydsk Grammatik (7 kiadás, 1858); Tydsk Laesebog (4 kiadás, 1857). 1848-50. H. több politikai dolgozatot is adott ki, melyekben a slezvig-holsteini ügyekkel foglalkozott. Hagyatékából adták ki: Udsigt over nyere dansk Literatur (Kopenhága 1872).

Hjörring

járási székhely Aalborg dán tartományban, Jyllandon, 50 km.-nyire Aalborgtól, vasut mellett, 6055 lak., akik nagyobbára földmiveléssel foglalkoznak.


Kezdőlap

˙