(Pinguicula L., hizovány Baumgartennál, kövérke Földinél), a lentibulariaceae család apró, kövérded, többnyári füve, a tövön szétterülő levélrózsával. Levele hasítéktalan, számos mirigye ragadós nedvet választ ki, a széle érintéskor lassanként felfelé göngyölödik, azért a H. a bogárfogó növények hirében áll. Hosszunyelü virága a levélrózsából nő ki, csaknem kétajaku és sarkantyus, tokja sokmagu. Mintegy 30 faja (hazánkban 2) az É-i földgömb extratropikus vidékein, finom nedves tőzeges talajon nő. A P. vulgaris L. (l. a Bogárfogó növények képén) 10-15 cm. magas, hazánkban elég ritka, virága lila. Levele meghajtó, a jószág nem bántja. A P. alpina L. sarkantyuja nagyon kurta, virága fehér, az alsó ajakán két sárga folttal. V. ö. Klein Gy., A Pinguicula alpina mint rovarevő növény (Akad. Értek. IX. köt.). - H. néven ismeretes a kanári-madár farktövén keletkező kelevény, melyet ha annak idején gondosan felszurnak, el szokott mulni, ellenkező esetben rendesen megöli a madarat.
vagy Hiamun, khinai neve Amoynek (l. o.).
v. Jarbas, Libia királya, l. Dido.
l. Viborg.
Harald Gábor, svéd történetiró, szül. Klastorpon (Westergötland tartomány) 1848 máj. 2. Upsalában tanult, 1872. a történelem magán-, 1889. rendes tanára lett az egyetemen. 1879-83. és később tudományos utazásokat tett Dániában, Orosz- és Németországban, Ausztriában, Olaszországban és Angliában. Művei:Om den fronsvenska nämnden enlight Görelagerne (1872); Om förhĺllandet mellan landslagens hĺda editioner (1883); Till belysning af Polens mordiska politik närmast före kongressen i Stettin 1570; Sigismunds svenska resor; De äldsta svenskryska legations akterna (valamennyi Upsalában, 1884); Trĺn Moskva till Petersburg. Rysslands Omdaning (1-2 füzet, u. o. 1888-89).
(Hiarnö), Ribe dán kerülethez tartozó kis (10 km2) sziget, Jylland Ki-i oldalán, a Horsens-fjord bejáratánál; a szárazföldtől keskeny csatorna választja el, amely a hajók kitünő menedékhelyéül szolgál.
Södermannland s Örebro svéd tartományokban (län) elterülő tó; hossza 75 km., területe 480 km2; legmélyebb pontjai is csak 18 m. mélyek. A Svĺrta és Telgeĺ táplálják. Lefolyása a Mälar-tóba a Hyndevadsstrom; azonkivül a tőle É-ra folyó Arbogaval egy 2 m. mély és 14 km. hosszu csatorna köti össze.
sziget Norvégia É-i partja mellett, 30 km-nyire az É-i foktól; Finmark kerülethez tartozik. Területe 40 km2, legmagasabb pontja 1000. km. Lakóinak száma: 30.
Péter, dán iró és nyelvész, szül. Taarnhyban Amager-szigeten (Kopenhága mellett) 1793 jul 19., megh. Kopenhágában 1871 nov. 11. Jogot és teologiát tanult, azután utazott Olaszországban, Németországban, Belgiumban és Franciaországban s 1822. a soröi akadémián a német nyelv és irodalom tanára lett. Az akadémia megszünte után Kopenhágában élt. Művei: Den danske Börneven (10 kiad., Kopenhága 1879); Gamb og nye Psalmer (3 kiad., 1843); Tydsk Grammatik (7 kiadás, 1858); Tydsk Laesebog (4 kiadás, 1857). 1848-50. H. több politikai dolgozatot is adott ki, melyekben a slezvig-holsteini ügyekkel foglalkozott. Hagyatékából adták ki: Udsigt over nyere dansk Literatur (Kopenhága 1872).
járási székhely Aalborg dán tartományban, Jyllandon, 50 km.-nyire Aalborgtól, vasut mellett, 6055 lak., akik nagyobbára földmiveléssel foglalkoznak.