a hektoliter rövidítése.
a latin hoc loco (e helyen, az idézett helyen) rövidítése.
az angol House of Lords (az angol felsőház rövidítése).
folyó Hátsó-Indiában, l. Rangun.
Henrik Ármin, osztrák kémikus, szül. Reichenbergben (Csehország) 1825 ápr. 7., meghalt Prágában 1875 október 8. Az innsbrcki egyetemen (1854-től) a kémia tanára utóbb (1867) a technologia, majd az általános kémia tanára Bécsben (1869). Mint tanár és buvár kitünő szolgálatokat tett a tudománynak. Vizsgálatai leginkább a szénvegyületekre vonatkozók, igy különösen a Hyosciamus és Ononis spinosa növényt, az Asa foetida-gyántát kémiai nézőpontból vizsgálta. Más dolgozatai a kreozot, a csersavak, az alkaloidák, a cukrok s fehérjékre vonatkozók.
József, kat. teologus, szül. Csisztán (Nyitra) 1747., meghalt 1809. A jezsuita-rendbe Esztergomban lépett 1765. A bölcsészetet Nagyszombatban, a hittudományokat Bécsben hallgatta, 1773-ban a nagyszombati gimnáziumban tanított. A rend eltörültetése után, 1778. a budai egyetemi papnevelőben tanulmányi felügyelő, 1783. hindi plébános lett. Művei: Liber de impedimentis, incitamentis et adjumentis litterarum (Nagyszombat 1774); Kritik über d. Betragen d. Bischöffe in den k. k. Staaten, in Rücksicht d. Landesherrlichen Verfügung in geistlichen Sachen (Buda 1782). V. ö. Zelliger A., Egyházi irók csarnoka.
Antal, osztrák festő, szül. Bécsben 1842 máj. 7. Eleinte szobafestő volt és sokat kellett küzdenie, mig 1859. a bécsi művészeti akadémiába fölvették. Állandóan Bécsben tartózkodik, de sok tanulmányuton gyüjtötte össze gyöngéd, költői tájképeinek motivumait. A legkiválóbbak: Gasteini motivum; Hegyi táj; Reggel a Hintersee mellett; A rodensteini várgróf kivonulása; Az Odenwald; A szt. Margit kőbánya Magyarországon; Sirok Sta Lucia mellett a tengermelléken (Bécs, természetrajzi muzeum). Hires a Bécs városát ábrázoló nagy körképe.
József, cseh építész, a cseh tudományos akadémia elnöke, szül. Presticben (Csehország) 1831. A bécsi képzőművészeti akadémia építészeti iskolájában tanult, majd állami ösztöndijjal külföldre utazott. Hazatérve, Bécsben telepedett meg, mint építész. Művei közül említendő: a bizánci stilben épült czernowitzi érseki palota, a czernowitzi örmény-katolikus templom és a prágai országos szülészeti intézet. Ő vetette meg bőkezü adományával az anyagi alapját a cseh tudományos akadémiának, amelynek elnöke lett. 1883 óta osztrák birodalmi gyülési és cseh tartománygyülési képviselő.
község Horvát-Szlavonországban, Belovár-Körös vm. kaproncai járásában, 2883 horvát, magyar és oláh lakossal.
Adalbert (álnéven Franz Provda), cseh novella-iró, szül. Nekraszinban 1817 ápr. 17. Teologiát tanult Bécsben és Prágában, s Hrádekben volt katolikus várkáplán. Temérdek elbeszélést, novellát és életképet irt a népéletből és igen népszerü a cseh irodalomban. Munkái összegyüjtve is megjelentek (Prága 1871-77).