Ödön, német novellairó, szül. Greifswaldban 1819 okt. 15., megh. Cannstadtban 1882 máj. 23. Greifswaldban filologiai és történelmi studiumokkal foglalkozott, 1854. Stuttgartban telepedett le, ahol Hackländerrel a Hausblätter-t alapította. Számos elbeszélést irt, amelyeket kitünő dispozició, élénk jellemzés és hangulatos tájképfestét diszesít. Egy példabeszédgyüjteményt s egy tanulmányt Goethéről és Stein asszonyról is közölt. Válogatott művei Jenában jelentek meg 1882-83. 14 kötetben.
(Hufnagel) György, németalföldi miniatürfestő, szül. Antwerpenben 1545., megh. Bécsben 1618 körül. Beutazta Német-, Olasz-, Spanyolországot, tanítványa volt Bols Jánosnak s közben ékszerekkel kereskedett (miután vagyonát elvesztette). Dolgozott Augsburgban, Rómában, Innsbruckban és Prágában. Főművei: a II. Rudolf császár számára készített Természetrajz 1300 ábrával; a Ferdinánd főhercegnek készített Missale Romanum (a bécsi udv. könyvtárban); Kilátás Sevilláról c. képe (a brüsszeli kir. könyvtárban).
(Hoai-ho), a Hoang-ho (l. o.) mellékfolyója Kan-szu és Sen-szi tartományokban.
a Maas torkolatában benyuló félsziget D.-Holland németalföldi tartományában. 10 m. magas homokbuckákból áll, amelyekben egy csatornát ástak, hogy a nagyobb hajók rajta Rotterdamba juthassanak.
Pál Cajus gróf, német iró, szül. Geldernben 1852 jun. 29. A jezsuita-rendbe lépett és mint teologiai iró némi hirnevet szerzett. 1893. azonban a szerzetből kilépett és kilépésének indokait egyuttal nyilvánosságra hozta. Művei: Mein Austritt aus dem dem Jesuiten-Orden (1893); Patriotismus (1893); Moderner Jesuitismus (1893) és Ultramontane Leistungen (1895) Németországban nagy feltünést keltettek.
Ulrik, könyvkereskedő Milanóban, szül. Tuttwylban (Svájc) 1847 febr. 18. H. 1871-ben a Laengner Th.-féle tuttwyli könyvkereskedést vette meg, amely német művek eladásával foglalkozott s ezt a legnevezetesebb olasz bizományi, kiadói és antiquárkönyvkereskedéssé emelte. A kiadóüzlet 1316 köt. mindenféle szakba vágó tudományos munkát adott ki.
Mátyás, német luther. hittudós, szül. Bécsben 1580 körül, megh. Drezdában 1645. A teologiai tudományokat Vittenbergában hallgatta s itt 1600 óta előadásokat is tartott. 1602. II. Keresztély szász választó-fejedelem udvari papja lett, majd Plauenben szuperintendens s a cseh királyságban volt evang. rendek igazgatója; 1612. Drezdában a szász választó-fejedelem I. János György udvari lelkésze lett s mint szigoru lutheránus és a kálvinistaságnak szenvedélyes gyülölője volt ismeretes. Polemikus műveken kivül irt egy hittani művet Commentarii in Joannis Apocalypsin (1610-40. 2 köt.) cim alatt.
Wolbert Róbert van, németalföldi iró és államférfiu, szül. Deventerben 1812 jul. 15., megh. Hágában 1879 febr. 10. Gröningenben teologiát tanult s azután Batáviába ment; 1848. Hollandiába tért vissza, egy ideig volt képviselő s 1862. államtanácsossá nevezték ki. 1837. a Tijdschrift van Nederlandsch Indië-t alapította meg és számos malaji nyelven irott munkát fordított le s adott ki. Művei: Reis over Java, Madura en Bali in het midden van 1847. (2 rész, Amsterdam 1849-1854); Slaven en vrijen onder de Nederlandsche wet (2 rész, Zaltbommel 1854); Uit het Iudische leven (Amsterdam 1860-1865). Hires parlamenti beszédei: Parlamentaire redevoeringen over koloniale belangen (1849-62, 3. r., Zaltbommel, 1862-66) cimmel jelentek meg.
János, van der, holland zoologus, szül. Rotterdamban 1802 febr. 9., megh. Lejdában 1868 márc. 10. 1835-től kezdve Lejdában a zoologia tanára volt. Főműve: Handboek der dierkunde (második kiad. Lejda 1846). Nevének rövidítése az állatnevek mellett v. d. Hoev.
1. város és járási székhely a bajorországi Felső-Frank kerületben, a Saale és több vasuti vonal találkozása mellett, 505 m. magasban, 24.445 lak., jelentékeny iparral, különösen gyapju-, pamut- és lenfonással és pamutszövéssel, kelmefestőkkel, nagy sörgyárakkal, gépgyártással, kémiai-, cukor-, bőr-, celluloid- és vasgyárakkal. Azelőtt Regnitzhof volt a neve. V. ö. Enoch Widmans Chronik der Stadt Hof. Kiadja Meyer Chr. (1893-1894). - 2. H. (Dvorce), város Sternberg morvaországi kerületi kapitányságban, 36 km.-nyire Olmütztől, a Szudeták egyik völgyében, 2803 lak., lenszövéssel és kereskedéssel.