(Corvinus), a Hunyadi-család mellékneve. L. Korvin Mátyás és Hunyadi.
(Rabendukaten), Hunyadi Mátyás aranya, mely jó anyagánál fogva az egész Európában el volt terjedve. Németországban Rabendukaten név alatt mint amulettet is hordták, gyógyító erőt tulajdonítva a Mária képét viselő éremnek.
l. Egyed, bencés, iró, szül. Szt. Mártonban 1728 jan. 24. Előbb itt lelkész volt, utóbb tihanyi prépost lett. Megh. 1808 okt. 28. Munkái: Halotti beszéd gróf Barkóczy Borbála felett (Sopron 1772); Halotti beszéd Kis Sándor Veszprém megye alispánja felett (Győr 1777); Kincsem adta, egymással való barátságos beszélgetés (Komárom 1802).
2. H. Jusztián, bencés apát, szül. Nagyszombatban 1819 dec. 26. Középiskolái végeztével, 1835 szept. 16. a bencések közé lépett. A teologiát Pannonhalmán hallgatta. Pappá szentelték 1843 okt. 8. Ez időtől kezdve 1866-ig tanár volt Győrött, Sopronban és Pannonhalmán. 1863 jun. 13. akadémiai levelező tag lett. 1866-69. szubprior és titkár, 1873-74. esztergomi gimnáziumi igazgató. 1874. dömölki (Kiscell) apát. Művei, melyek leginkább a csillagászatra vonatkoznak s melyek neki e téren tekintélyt biztosítottak, a következők: Könnyen érthető elemei a természettannak alreál és gimnáziumok számára (Schabus I. után, Sopron 1855); Népszerü csillagászat (a magyar tudományos akadémia által koszoruzott pályamű, Pest 1864); A távcsők történelmének vázlata (székfoglaló értekezés, Magyar Akad. Ért. 1864-65); A földfejlődés jégkorszakának főokairól (gimnáziumu progr. értekezlet, Esztergom 1872-73); A naprendszer égi testeinek legősiebb fejlődéséről (Uj Magyar Sion 1874); Adatok Győrmegye földtani viszonyaihoz (Győrmegye és város egyetemes leirása, Budapest 1874).
3. H. Kornélia, énekesnő, a «nemzet csalogánya», szül. Gertenyesen (Temes várm.) 1827., jómódu s előkelő magyar nemesi családból, megh. Dombegyházán 1890 febr. 10. Korán kifejlett nagy zenetehetsége. Első énekoktatását Temesváron nyerte, de csakhamar Bécsbe ment, hol Salvi olasz énektanár vezetése mellett képezte magát, majd Milanóba tette át lakását s ott két évig volt Lamberti tanítványa. Legelőször Korfuban lépett szinpadra mint Elvira Ernanui operájában s mindjárt oly sikert aratott, hogy Torinóba kapott szerződési ajánlatot, mit el is fogadott. 1846-ban a bukaresti operánál aratott feltünő sikereket, melyek hire Magyarországba is eljutott s mikor még az évben a nemzeti szinházban is bemutatta művészetét, az akkori igazgatóság nem késett őt állandóan az intézethez csatolni. A magyar közönség szivét egy csapással meghódítá s ettől kezdve rohamosan emelkedett hirneve bent az országban épp ugy, mint a külföldön. Nem is vált meg többé a nemzeti szinház kötelékétől, másfélévi távollétét kivévén, melyet a varsói udvari operánál töltött. Onnan visszatérve aztán egészen 1862 jul. 20-ig állandóan tagja volt a nemzeti szinháznak s működése szakadatlan láncolatát képezte a legfényesebb diadaloknak. Az 50-es években nőül menvén Lanovics I.-hoz, a későbbi csanádvármegyei főispánhoz (a nagyhirü csanádi püspök Lanovics unokatestvéréhez), a nevezett évben visszavonult a szinpadtól, hogy csendes s boldog családi életet éljen. Mielőtt azonban végleg visszavonult volna a nyilvános pályától, még egy műutazási körutat tett Magyar- és Erdélyországban, mely páratlan diadallal végződött.
János, tót költő, szül. Bur-Szt.-Miklóson (Pozsony). Iskoláit Szakolcán és Pozsonyban, a teologiát a nagyszombati szemináriumban végezte. 1814-től 1843-ig Modunicán (Nyitra várm.) volt r. kat. lelkész. Ez évben tüzvész okozta sebei miatt alkalmatlanná válván teendői végzésére, nyugalomba lépett s Jókőn huzta meg magát egyik lelkésztársánál 1849-ben bekövetkezett haláláig. A költészettel már mint káplán foglalkozott s szorgalommal fordítgatta a latin klasszikusokat s ezekből szerette meg a méretes verseket, melyekkel csaknem egyedül áll a tót irodalomban. Művei, melyek a Bernolák-féle irodalmi nyelven vannak irva, a következők: Rozlične basne hridinské, elegiacké a lyrické z Virgilia, Theokrita, Homera, Ovidia, Tyrtea a Horaca (különböző hősi, elegikus és lyrai dalok a megnevezett iróktól, Nagyszombat 1824). Két évvel később ugyanott: Virgilova Eneida; Svatopluk (hősköltemény 12 énekben, u. o. 1833); Cyrillo Methodiada (hősköltemény 6 énekben, Buda 1835). Apróbb költeményei elszórtan jelentek meg. Halála után Viktorin J. rendezte sajtó alá összegyüjtött költeményeit e cim alatt: Jána Holliho Spisy Basnické (Pest 1863). Egy korábbi gyüjtemény Pesten jelent meg 1841-43. a Hamulják szervezte tót irodalmi részvénytársaság kiadásában.
a germán nyelvekban a. m. kis sziget, főleg öbölbeli vagy tengerparti sziget (v. ö. angol hill, latin collis, culman, orosz cholmu, halom, és összetett helynevekben: Bornholm, Stockholm, Stapelholm stb.). - Ebből: Holmgang a. m. párvidal, mert az élet-halálra küzdő felek rendesen ily magános szigeteken csaptak össze, hol minden háborítástól mentek voltak. Sokszor a két csónak közül, melyeken a szigetre áteveztek, az egyiket a habokra bocsátották, mivel csak egy férfi hagyhatta el élve a küzdtért. E párviadalok az északi tartományokban egy időben nagyon elharapóztak, amiért is betiltották (igy Izland szigetén 1015.).
l. Adolf, német régiségbuvár s történetiró, szül. Lübeckben 1830 aug. 8. Tanulmányait Lipcsében és Berlinben végezte, mire szülővárosában gimnáziumi tanár lett. 1876. az ókori történelem tanárává hivták meg a palermói egyetemre, 1884 óta pedig Nápolyban működik az egyetemen. Az olasz földön letelepedett görögök történetét és Szicilia történetét jelenleg nálánál jobban senki sem ismeri. Művei közül megemlítendők: Beiträge zur Berichtigung der Karte des alten Sizilien (Lübeck 1866); Das alte Catania (u. o. 1873); Geschichte Siziliens im Altertum (Lipcse 1870-74, 2 köt.); Geschichte Griechenlands (Berlin 1885-91, 4 köt.).
2. H. Péter Eduárd, dán történetiró, szül. Kopenhágában 1833 jan. 26. Tanulmányainak végeztével a történelem tanára lett szülővárosának egyetemén 1865. Művei közül megemlítendők: Die politische Stellung der griechischen Unterthanen unter den römischen Kaisern; Die Geistlichkeit und der Staat vom Schluss der Regierung Konstantins d. Gr. bis zum Fall des weströmischen Reichs; Danmarks Politik under den svenskrussiske Krig fra 1788-90 (1818); Danmark-Norges udenrigske Historia fra 1791-1807 (1875, 2 köt.); Holbergs statsretslige og politiske Synsmaade (1879); Danmark-Norges indre Historie under Enevaelden fra 1660 til 1720 (1885); Nogle Hovedtraek af Trykke Frihedstidens Historie 1770-73 (1885-86, 2 kötet). Szerkesztette egy ideig a Historisk Tidskrift c. történeti folyóiratot, melynek hasábjain Dániának XVIII. sz.-beli politikai és társadalmi viszonyait fejtegette. Legujabb műve a Danmark Norges Historie under Kristian VI. (Kopenhága I. 1893).
Ágost, német festő, szül. Münchenben 1851 aug. 1. Eleinte a szobrászatot, azután Diez Vilmos vezetése alatt a festészetet tanulta a müncheni akadémián. Tanulmányutazást tett Német-, Olasz és Franciaországban. Különös művészettel, ragyogó szinezéssel festett jelmezképei a maguk nemében a legjobb művekhez tartoznak. Ilyenek: Véleménykülönbség; Pipázás I. Frigyes Vilmos királynál; A fölfedezett monogramm; Benedekrendi szerzetes régi pénzeket vizsgál; Az ötvös; Hölgy az ablaknál; A párbaj előtt; Mandolinjátszó; Gondolatokba merülve; Rokoko csöndélet; A gót időkből; Sakkjátszma; Este (müncheni uj képtár); Fortuna; A gyüjtő; Régi barátság; Szerződés (1893). A müncheni akadémia tanára.
több county az É.-amerikai Egyesült-Államokban, és pedig Floridában (1270 km2 ter., 2170 lak., Cerro-Gordo székh.), Misszisszippiben (2430 km2 ter., 30.970 lakossal, Lexington székh.), Ohióban (1050 km2 ter., 21.139 lak., Millesburgh székh.).
Olivér Vendel, amerikai költő, szül. Cabridgeben (Massachusetts) 1809 augusztus 29., meghalt Bostonban 1894 október 7-én. Jogot, orvostant tanult, sokáig tartózkodott Párisban s 1835. Bostonban gyakorló orvos, majd később a boncolástan és az élettan tanára lett. 1849. teljesen az irodalomnak szentelte magát. Költeményei: Poems (2 kiadás, 1848); Songs in many keys (1864); Soundings from the Atlantic (Boston 1863); Humorous poems (1865); Wit and humour (1866). Prózai munkái: The autocrat of the breakfast table (1858); The professor at the breakfast table (1860); The poet at the breakfast table (1872); Mechanism in thought and morals (1870). Regényei közül megemlítjük: Elsie Venner (1861); The guardian angel (1867). Megirta H. John Lathrop Motley (Boston 1879) és Ralph Waldo Emerson életrajzát is (u. o. 1884). H. költői művei: Poetical works (u. o. 1881, 2 köt.) és régibb értekezései Pages from an old volume of life (u. o. 1883) cimmel jelentek meg. V. ö. Brown, life of O. W. H. (u. o. 1884).
Ágosta Mária Anna, francia zeneszerző, szül. Párisban 1847 dec. 16-án. Mint zongorázó csodagyermek Lambert, Klosé és Franck Cézár tanítványa, csakhamar feltünt nagyobbméretü művével is; Lutcce (1878) és Les Argonautes (1880) szimfoniáival Páris város pályázatán dijat, illetőleg dicséretet nyert. Irt dalműveket is (Hero és Leander).