város Massachusetts É.-amerikai állam Hampden countyjában, a Connecticut jobb partján, vasut mellett, 35.637 lak. A Connecticut, amelybe 300 m. hosszu töltést építettek, sellőinél fogva rendkivül nagy vizi erőt képvisel és igen sok gyárt hajt, amelyek közül a legnagyobbak a papirgyárak (évenként 35-40.000 m.-t termelnek).
(a. m. szent kereszt), a skót királyok régi palotája Edinburgban, vele szemben a H. house kolostorral együtt. A kolostort Dávid király építtette 1128., az angolok pedig 1544. felgyujtották; a palotát V. Jakab építtette 1528. Stuart Mária férje, Darnley Henrik a palota még ma is meglevő termében ölte meg Rizzio Dávidot (1566);a királyné néhány terme is még jó karban van. Cromwell katonái mind a palotát, mind a kolostort kifosztották és részben lerombolták, II. Károly azonban mind a kettőt ujból felépíttette. Witt képiró a régi skót királyok arcképeivel diszítette a tornácot. 1745. Károly Eduárd trónkövetelő lakott néhány hétig a palotában, 1795-99-ig és 1830-1832-ig pedig a Franciaországból számüzött Bourbonok.
város Flint walesi grófságban, 5 km.-nyire Flinntól, a Dee-torkolat balpartja és vasut mellett, 3018 lak., pamutiparral és vasolvasztóval, közelében szén-, ólom-, cink- és rézbányákkal. Nevét egy csodahatásunak tartott forrásról (Winefred's Well) kapta, amelyhez régen sokan zarándokoltak, többi közt 1686. II. Jakab király is. Most fürdő áll mellette.
(Holzapfel) Péter Melander gróf, német császári tábornok, szül. Niederhadamarban 1585., megh. 1648 máj. 17-én. Szegény sorból emelkedett fel a tábornoki rangra; 1641. protestáns létére a császár szolgálatába szegődött, hol grófi rangra emelkedvén, Gallas halála után a császári sereg főparancsnoka lett. Miután Wrangel svéd vezérrel Észak-Csehországban hadakozott, Hessenbe indult, ahol Marburgot fogta ostrom alá. Azután a Duna felé sietett és a svédek ellen vonult, kikkel Zusmarshausen mellett megütközött. Ebben a csatában elesett. Leánya révén, ki számos várat és birtokot (többi között Schaumburg kastélyt is) örökölt atyja után, e birtokok Nassaura, később Anhalt-Bernburgra s elvégre István magyar nádorra szállottak, aki a forradalom után Schaumburgban töltötte napjait. V. ö. Hofmann, P. Melander von H. (2. kiad. Lipcse 1885).
Ignác, német zenész, szül. Bécsben 1711., megh. Mannheimban 1783 ápr. 7. Szakított a jogi pályával, hogy szenvedéllyel üzött zenei tanulmányainak éljen; 1745. a bécsi opera zenei igazgatója lett (neje u. o. énekesnő volt), majd több izben bejárta Olaszországot, hol dalművei nagy sikert arattak. 1753 óta Mannheim dalműigazgatója volt. Tehetségét Mozart nagyra tartotta; rendkivüli termékenységét 11 dalmű, 26 mise, 96 szimfonia, 37 motett, 13 hangversenymű, 18 vonósnégyes stb. igazolja.
Lajos, osztrák politikus, szül. 1800 okt. 1., megh. Bécsben 1876 jun. 12. A pénzügyi pályán emelkedett 1831 óta a bürokrácia lépcsőin egészen a pénzügyi igazgatóságig. 1860. belső titkos tanácsossá, 1865. báróvá tették. 1870. a Potocki-kabinetben a pénzügyi tárcát vállalta el, mely állásban egyrészt szakbeli jártassága, részben meglehetős szintelen politikai hitvallásánál fogva bevált. Hohenwart alatt is megtartotta tárcáját, 1871 őszén pedig (okt. 30.) H. maga szerepelt ideiglenesen mint miniszterelnök Auersperg Adolf kineveztetéséig. 1872 jan. 15-én közös pénzügyminiszter lett, mely állásában haláláig szolgálta a monarkiát. Centralista hajlamainál fogva nem rajongott ugyan a dualizmusért, de meghajolt a bevégzett tények előtt és eléggé jó lábra helyezkedett a magyar delegációval.
az ugyanily nevü járás székhelye Braunschweig hercegségben, a Weser és a Holzminde összefolyásánál, a Solling lábánál, vasut mellett, 8787 lak., vasöntőkkel, cukorgyártással és fürészmalmokkal; homokkőbányával; 1832. alapított virágzó ipariskolával (60 tanító, 987 tanuló).
Detre, másként Kolup Tile, német ámító, ki magát II. Frigyes német császárnak adta ki. Köln polgárai ugyan 1284. városukból csúfosan elkergették, de Neussben és Wetzlarban kedvezett neki a szerencse. Elvégre Habsburgi Rudolf, az ujonnan megválasztott német király Wetzlar előtt termett, H.-t elfogta és kinpadra vonatta. Erre bevallotta, hogy azelőtt II. Frigyes császárnak szolgája volt és ebben az állásban szerezte a királyi pecsétet, hivatalos titkait és kincseit. A törvényszék mint eretneket tüzhalálra itélte. V. ö. Meyer, Tile K. (Wetzlar 1868); Petri, Der falsche Friedrich (Zeitschrift des Bergischen Geschichts-Vereins, 1864, II. köt.).
Rudolf Zsigmond báró, német jogtudós, szül. Nürnbergben 1777 jan. 22., megh. u. o. 1861 jul. 20. Jogot tanult, aztán ügyvédkedett; majd nagy parlamenti tevékenységet fejtett ki a bajor országgyülésen. Nevezetes: Die Theorie und Kasuistik des gemeinen Civilrechts (3 köt., Lipcse 1873-54, 3. kiad. u. o. 1863-1864) cimü becses kézikönyve. Említendő még: Der bayr. Landtag vom J. 1825 skizzirt (2 köt., Erlangen és Nürnberg 1826-27) c. munkája.
természettudományi nevek mellett Home Everard (1756-1832) angol anatomus nevének rövidítése.