Houdeng-Aimeries

(ejtsd: undańemeri), falu Hainaut belga tartományban, 4 km.-nyire Roeulxtől, (1890) 6820 lak., szénbányával, kötél-, zongoragyártással, vaskohókkal és vasöntéssel.

Houdeng-Goegnies

(ejtsd: udań-gonyi), falu Hainaut belga tartományban, 4 km.-nyire Roeulxtől, vasut mellett, (1890) 6033 lak., szénbányákkal és vasművekkel.

Houdetot

(ejtsd: udtó) Erzsébet Franciska Zsófia de la Live grófnő, szellemes francia nő, szül. 1730., megh. 1813 jan. 22. 1748. d'H. tábornokhoz ment nőül s több hires francia iróval állott összeköttetésben, igy Saint Lambert-rel, Rousseauval, aki Vallomásaiban többször is emlékezik róla. Maga is irt költeményeket.

Houdon

(ejtsd: undoń) János Antal, francia szobrász, szül. Versaillesban 1741., megh. Párisban 1828 jul. 16. Lemaire és Pigalle tanítványa, alig 20 éves korában elnyerte a szobrászati nagy dijat, azután 10 éven át Olaszországban képezte ki magát, majd visszatért Párisba. Az északamerikai Egyesült-Államok meghivása folytán Franklinnal elment Filadelfiába és elkészítette Washington márványszobrát, mely a filadelfiai kongresszusi teremben van. A francia forradalom alkalmával bajba került. Szt. Skolasztika szobrán dolgozott, azért pörbe fogták és csak védőjének az a nyilatkozata mentette meg, hog a szobor a filozofiát ábrázolja. H. a barokk-kor legkitünőbb szobrászati közé tartozik. Voltaire ülő szobra (a párisi Théâtre français szinpadának peristiljében) a legremekebb francia szoborművek egyike. Más kiváló művei: Cicero szobra, amint Catilinát kiutasítja a szenátusból; A didergő nő (La frileuse); Diana bronzszobra (Páris, Louvre); számos mellszobra, mint: Moliere, Rousseau, d'Alembert, Gluck, Buffon, Franklin, Barthélémy, Mirabeau, Lafayette, Ney, I. Napoleon, Jozefina császárné és másoké. V. ö. Dierks, H.'s Leben und Werke (Gotha 1887).

Houghton

(ejtsd: háutn v. hótn), county Michigan É.-amerikai államban, a Felső-tó D-i partján, 3880 km2 területtel, 35 389 lak., H. székhellyel.

Houghton

1. Rikárd Monckton Milnes, lord, angol politikus és iró, szül. 1809 jun. 19., megh. Vichyben 1885 aug. 10. Tanulmányait Cambridgeben elvégezvén, 1837. mint Pontefract város képviselője az alsóházba lépett s e helyét megtartotta 1863-ig, amidőn a felsőház tagja lett. A parlamentben pártolója volt minden liberális reformnak s kiváló tevékenységet fejtett ki a börtönügy reformja körül. Ő indítványozta először, hogy a kormány javítóintézeteket állítson fel (1846) s elnöke lett később a redhilli nagy javítóintézetnek. Mint iró is szerepelt; irt kitünő költeményeket (Poetical works, 2-ik kiadás, 1877, 2 kötet) és politikai röpiratokat (Real-union of England and Ireland, 1845; Monographs personal and political, 1873). V. ö. Wemysz Reid, The life letters and friendships of R. M. M. first Lord H. (London 1890, 2 köt.). - 2. H. I. W., lord, angol politikus, szül. 1858., az előbbinek fia. A liberális párt egyik vezérférfia, melynek (volt) vezére, Gladstone azonfelül rokona. 1892 aug. Gladstone irország lord-lieutenantjává (alkirályává) nevezte ki.

Houghton-le-Spring

(ejtsd: háutn le szpring), város Durham (ettől 11 km.-nyire) angol grófságban, termékeny völgyben, (1891) 6476 lak., szénbányákkal és vasművekkel.

Hougue

La (ejtsd: ug), előbbi neve Hague-foknak, l. Hague.

Hounslow

(ejtsd: háunszló), város Middlesex angol grófságban, 3 km.-nyire Brentfordtól, vasut mellett, (1891) 12 863 lak., cementgyártással. Mellette a H. Heath nevü puszta terül el, amelyen puskaporos malmok és tüzérkaszárnyák állanak.

Houplines

(ejtsd: uplin), város Nord francia départementban, 3 km.-nyire Armentierestől a Lys és vasut mellett, (1891) 7499 lak., vászonszövéssel és lenfonással, szeszfinomítókkal.


Kezdőlap

˙