egyike a francia Társaság-szigeteknek a Nagy-oceánban, 172 km.-nyire Taititől, 73 km2 területtel, 1700 lak. H. két szigetre oszlik; ezek: H.-Nui és H.-Iti, amelyeket egymástól Effari Roa nevü jó kikötő választ el.
(ejtsd: uallyaga a. m. a nagy), az Amazon első nagyobb, jobboldali mellékfolyója Peruban. A Cerros de Pucayaco lejtőin, 2 km.-nyire Cerro de Pascotól ered; kanyargós folyás után a K-i Cordillerakon a pongo de Aguirreben áttör és azután Pastaza várostól mintegy 100 km.-nyire torkollik; torkolata 1 1/2 km. széles. Hossza 1000-1200 km.; ebből 250 km.-en (a pongoig) kisebb gőzösök és másik 500-on (Tingo Mariáig) egyéb kis hajók járhatnak. Legjelentékenyebb mellékvizei a Huayabamba, a Mayo, a hajózható Paranapura és az Aypena.
(ejtsd: uallyatiri), Gualateiri vagy Caranges, működő vulkán az Andokban, Chile és Bolivia határán; mintegy 6000 m. magas.
Juarez kerület fővárosa, Tlaxcala mexikói államban, a mexikó-veracruzi vasut mentén, 13 200 lak.
v. Guanako (Auchenia huanaco H. Sm.), a kérődző emlősök tevefélék családjába tartozó állatfaj, mely vadőse a lámának és a boliviai fensikot lakja. Szőre hosszu, dus, tömött, kevésbé puha, farkának alsó fele csupasz, szine szennyes vörhenyesbarna, hasa fehéres, homloka feketés.
(ejtsd: uankavelika), l. Peru egyik departamentója Junin, Ica, Ayacucho és Lima közt, 22 569 km2 területtel, (1876) 104 155 lak. Az Andok Ny-i lánca huzódik végig rajta; K-en magas fensikokból, Ny-i része magas völgyekből és az Andok kiágazásaiból áll. A Jauja és Lircay, az Apurimac mellékvizei, továbbá a Pisco és Chincha öntözik. Arany-, ezüst-, réz-, vas- és ólomércekben gazdag, különösen Santa Ana de Castrovireyna környékén. 4 kerülete: Tayacaja, Angaraes, castrovireyna és H. - 2. H., az ugyanily nevü perui departamento fővárosa, a H. mellett, a d. sz. 12° 54´ és a párisi ny. h. 77° 19´ alatt, 3798 m. magasban, (1889) 5000 lak., gazdag kénesőbányákkal.
(ejtsd: uancsaka), helység Boliviában, Potosi departamentójában, a Cosińo lábánál, vasut mellett, közelében a Pulacayo nevü gazdag ezüstbányák vannak.
l. Hoang-ho.
l. Guano.
1. Peru departamentója Loreto, Cuzco, Junin és Ancachs között, 35 695 km2 területtel, (1876) 78 856 lak. Nagyobb részét a montańas nevü erdőségek takarják, amelyekben az Amazon és Huallaga forrásvidéke fekszik. 3 kerülete: Huamalies, H. és Dos de Mayo. - 2. az ugyanily nevü perui departamento fővárosa, 270 km.-nyire Limától, a Huallaga balpartján, (1889) 7500 lak., pompás völgyében cukornádat és kitünő kávét termelnek. Van 1851. Riverótól alapított bányásziskolája. Közelében aranybányái is vannak. H. Viejo, egy régi indus város nagy kiterjedésü érdekes romjai 80 km.-nyire vannak K.-felé.