a. m. fac-simile (l. o.); gyakran az alter-ego (l. o.) értelemben is vétetik.
l. Heune.
az ugyanily nevü járás székhelye Cassel porosz kerületben, a Rhön-hegység lábánál, vasut mellett, (1890) 1721 lakossal, mekanikai szövőszékekkel, papir- és cukorgyártással.
város Felső-Elzász mühlhauseni járásában, 31 km.-nyire Mühlhausentől, a Rajna balpartja és a H.-i csatorna közt, vasut mellett, (1890) 2042 lak. Ny-ra 3 km-nyire van a német birodalom legnagyobb mesterséges haltenyésztője. H.-t Vauban 1680. fontos erősséggé alkotta, 1796. Abbatucci, aki hősi halált halt és 1815. Barbanęgre az osztrákok ellen hősiesen védték, de hosszabb ostrom után 1815-ben János főherceg mégis elfoglalta és erődítményeit lerombolta. V. ö. Tschamber, Gesch. der Stadt und Festung H. (Stuttgart 1894); Huber, Gesch. v. H. (Basel 1895).
(török) a. m. fejedelem, uralkodó. Rendszerint a szultánt nevezik igy, és a szó eredetére nézve általános vélemény az, hogy a Hudvendigjár névnek az összevonásából keletkezett.
Emil, német festő, szül. Párisban 1827 jan. 19. Eleinte Flandrin tanítványa volt Párisban, utóbb Antwerpenben Wappersnál és Dyckmausnál képezte magát tovább, majd a porosz tüzérségnél buzgón tanulmányozta a lovakat, végre 1854. Düsseldorfban Camphausen tanítványa lett. résztvett az 1864-iki slezvig-holsteini, az 1866-iki és az 1870-71-iki hadjáratokban: innen ered csataképeinek igazasága, közvetlensége. 1878. a berlini akadémia tagja, 1879. tanár lett. Kiváló festményei: Nehéz lovasság Nagy frigyes idejéből; A hennersdorfi csta; A zorndorfi ütközet; A reichenbachi csata; Nostitz tábornok Överseenél; A düppeli sáncok ostroma; Blücher; őrszemek harca Thorstedtnél; Unger őrnagy Sadovánál; A porosz trónörökös és a testőrség Königgrätznél; A hesseni hadtest St. Privatnál; Chasseurs d'Afrique Sedannál; Az I. dragonyos testőrezred Mars la Tournál; Jelenet a wörthi csatából (Berlin, nemzeti képtár); A brémaiak Loignynál; A császárparádé Lommersumnál; Porosz vértesek támadása Tobitschaunál (1893); I. Vilmos képe hires hadvezérei kiséretében stb.
állandó, tudatos, szeretettel való ragaszkodás azokhoz, kikhez kötelezettségeink csatolnak bennünket; mig a puszta ragaszkodás inkább ösztönszerü, tudattalan. - H. (eszt.), egyike a romantiks vezéreszméknek, melyek erős ellentétben állanak a fin de siecle porladozó erkölcseihez. A H. már az őskori époszokban, Homerosnál, a Mahabharatában nagy szerepet visz. A keresztény középkorban döntő ereje volt a költészetben. Az ujkor a H.-et gúnnyal tetézi vagy világfájdalmat vall a H. eltünte miatt. Annál erősebb az ujkor a hűtlenség ecsetelésében. - H. a gyapjuismében az, midőn a gyapjuszálnak egész hosszában mindenütt egyenlő átmérője van. A H. csak viszonylagos fogalom, mert némi vastagságbeli eltéréseket még a leghűbb gyapjuszál is mutat. Hűtlen gyapju változó etetéstől v. betegségtől származik; ilyen továbbá a kétnövésü s a báránygyapju, mert utóbbinak szálai hegyben végződnek. Az igen hűtlen gyapju keveset ér.
a) az az eskü, melyet némely törvényhozások szerint az államban fekvő vagyont szerzett idegenek az államfőnek letenni tartoztak; b) az az eskü is, melyet néhol trónváltozás esetében az alattvalók az uj államfőnek tesznek.
l. Hűbér.
Baden nagyhercegségi érdemrend, melyet Vilmos baden-durlachi őrgróf 1715. alapított. 1803. Károly Frigyes őrgróf egy ujabb osztályt, a parancsnokit csatolta hozzá, 1840. a rend uj alapszabályokat nyert. Ez utóbbi szabályok értelmében a rendelet a nagyhercegi ház tagjai, idegen fejedelmek és a legmagasabb állam hivatalnokok nyerhetik, kiknek ez alkalommal az excellenciás cim is együtt jár. Jelvénye vörös nyolcágu kereszt, sarkain golyókkal, mely utóbbiak, továbbá a korona, a kereszt sarkaiban a két C. arany, kerek középpajzsa fehér, az iniciálék benne vörösek, a pajzsban látható hegység zöld, a «Fidelitas» felirat pedig fekete, hátlapja a badeni cimert mutatja.