v. Vigmán-nemzetség, 1233-1432 közt Komárom és Veszprém vmegyében virágzott. Már 1233. vigmáni (igmándi) comeseknek említik Vazul fiait, Gergelyt és Habot, s Farkas fiát, András comest, ki rokonaival (köztük Olt comesszel) együtt a Csolt-nemzetségtől 65 márkán vette meg Csolnak (Csanak) helységet. Ezen András comesnek II. András 1235. Csanakban (Komárom) 5 ekealja földet ajándékozott, mivel hősies részt vett az osztrák háboruban; 1257 jun. 3. pedig olyan osztályt tettek, hogy Csanak kétharmadát András comes, egyharmadát pedig a királyi lovászok kapják. András fiát, Miklóst, IV. Béla megfosztotta ugyan Billige és Veseny (Vásony) veszprémvármegyei falvaktól, mivel fiának, Istvánnak pártosai közé tartozott; amint azonban trónra jutott, V. István 1270 szept. 27. azonnal visszaadta nekik e javakat. Ezen Miklósnak fia, András, Lőrincnek testvére, 1280. a kunok ellen viselt háboruban esett el. V. ö. Werther, Nemzets. (II. 388-390).
1. antiochiai, szent, Eusebius Chronikonja szerint János apostol tanítványa, s mint ilyen az apostoli atyák között foglal helyet. Megegyező adatok szerint antiochiai püspök volt, s Trajan császár alatt vértanuságot szenvedett, halálának éve azonban bizonytalan, legtöbben 105-117. teszik. hét levelet hagyott hátra, az efezusi, magneziai, trallai, római, filadelfiai, szmirnai hivekhez és az utóbbiak püspökéhez, Polykarphoz. E levelek egy hosszabb és egy rövidebb kiadásban maradtak ránk. A történet-kritika kiderítette, hogy a hosszabb szöveg az V. és VI. sz.-ban becsusztatott toldalékokból veszi eredetét, s hogy eszerint a rövidebb szöveg a hiteles. Az efezusi és a római hivekhez, valamint a Polykarphoz irt levelek szir fordításban is megvannak, mely nem egyéb, mint kivonata az eredeti szövegnek. A többi nyolc levél, mely I. nevét viseli, hamis. A hiteles levelek görög szövege meglelhető az apostoli atyák gyüjteményeiben. V. ö. Funk, Opera part. Apost. (2. kiad., 8., Tübinga 1878); ugyanattól, Die Echtheit der Ignatiusbriefe (u. o. 1883); Zahn, Ignatius v. Antiochien (Gotha 1873); Funk, Die Echtheit der I.-Briefe (1883); Völter, Die I.-schen Briefe (1892).
2. I., konstantinápolyi, szent, I. Mihály (Kuropalates) görög császár fia, megh. 878 okt. 23. Örmény Leo alatt a képrombolás ellen küzdött, 847. Theodora császárnő pártfogása folytán konstantinápolyi patriárkának neveztetett ki. Ezen állásában összeütközésbe jött a császári udvarral, mire III. Mihály császár erkölcstelen életmódja szolgáltatott okot. Miután feddései hiábavalók voltak, Bardast, a császár nagybátyját, az udvar feslettségének főokozóját, aki többi közt tulajdon menyével élt tilos viszonyban, az egyházi közösségből kirekesztette. A sértett férfiu erre I.-ot a császár által Terebinth szigetére számüzette, a patriárkai székbe pedig Photiust (l. o.) tolta be. I. Miklós pápa ez ellen erélyesen kikelt. Photius, hogy megtorolja a pápa eljárását, 866. zsinatot tartott, melyen pápát letettnek nyilvánította. Ez volt az első lépés a keleti egyházszakadás felé. Macedoniai Vazul 867. I.-ot székébe visszahelyezte.
3. I., l. Loyola.
(növ.), a fehér édes répa, vagyis guadeloupei batátasznak igen nagy, meglehetős sima és fehér gumói.
L. fil., Szt.-Ignácbab (növ., Loyola szt. Ignácról), a Loganiaceák génusza. Az I. amara L. v. Strychnos Ignatii Berg., a Filipinák iszalagcserjéje. Magva (faba St. Ignatii v. febrifuga) alkotó része némileg eltérő alaku a strychnos-magvaktól, amennyiben inkább tojásdad, hosszukás, felületén szürkésbarna, sürün és finoman mirigyes. Főleg sztrichnin és csak kevés brucin (l. o.) van benne.
Pavlovics Miklós, orosz diplomata, szül. Szt. Pétervárt 1828 jan. 29. A testőr-huszárezredben kezdte szlgálatát, 1854. Berg grófnak, a keleti tartományok kormányzójának hadsegéde lett, s 1856. mint katonai attaché őrnagyi ranggal Londonba ment, hol Oroszországnak igen jó szolgálatokat tett. 1858. tábornokká s a keleti-szibériai kormányzóság tanácsosává léptették elő s mint ilyen kötötte meg 1858. Khinával azt a szerződést, melynek értelmében ez az Amurvidéket Oroszországnak átengedte. Mint pekingi követ közvetítette a békét Khina, Francia- és Angolország közt, minek fejében Khina a Mandsupartokat engedte át Oroszországnak és szabad kereskedést engedett neki (1860). 1863. I. főhadsegéd és a szt. pétervári u. n. ázsiai departement igazgatója, 1864. követ, 1867. pedig nagykövet lett Konstantinápolyban. Panszlávisztikus törekvéseivel, mely miatt a törökök őt a hazugság atyjának nevezték el, sikerült neki Abdul Azisz szultánt az alkotmány megváltoztatására birni s ezzel közvetve ennek bukását előidézni. A tőle szított bolgár fölkelés elnyomása ürügyül szolgált neki a beavatkozásra. Az 1876-77-iki konstantinápolyi konferencián annyira sikerült neki Salisbury angol követet befolyásolni, hogy a porta kénytelen volt a konferencia határozatait visszautasítani. I.-nek az udvaroknál tett körutja abból a célból, hogy a hatalmasságokat az orosz-török háboruban semlegességre birja, csak az értéktelen londoni jegyzőkönyvet eredményezte. A tőle vezetett san-stefanói béke-tárgyalásokon keresztülvitte Bulgária jelentékeny megnagyobbítását, de onnan nem tért vissza nagyköveti állására, hanem hazament kijevi birtokára. Később II. Sándor cár alatt nisni-novgorodi kormányzó, III. Sándor alatt pedig előbb a kincstári birtokok minisztere, majd 1881. belügyminiszter lett, de panszlávisztikus törekvései miatt 1882. már el kellett helyét hagyni. Ettől kezdve visszavonultan élt, csak 1888. szerepelt ujra a nyilvánosság előtt a kijevi nagy panszláv gyülésen, mint a szt. pétervári szláv jótékonysági egylet elnöke. Ezt a tisztét máig is viseli.
kisközség Bereg vármegye munkácsi járásában, (1891) 1530 rutén lakossal.
(lat.) a. m. tüzzel-vassal.
(lat.), azon sebészeti operáció, melynél a kóros képződéseket beléjük szurt és fehérizzóvá hevített fémtűkkel roncsolják szét. Ha ezen hevítésre a galvánáramot használják, akkor az operáció neve galvanopunctura vagy electropunctura.
(lat.) a. m. a tüztől és viztől, az állami közösségnek e szimbolumától való eltiltás, l. Exsilium.
(lat.) a. m. bolygótüz. Ignis purgatorius, tisztítótüz.