(uj-lat.) a. m. hozzá nem illő.
(lat.) a. m. építés, a tulajdonszerzésnek egyik neme, amennyiben a római szabály szerint: «solo cedit, quod solo inaedificatur», a házteleknek tulajdonosa az azon emelt épületnek is tulajdonosává lesz. Az építkező igényeinek terjedelmét jó- vagy rosszhiszemüsége határozza meg. Az osztrák jog szerint azonban a földtulajdonos, aki az építkezés felől tudott, s attól a jóhiszemü építkezőt el nem tiltotta, csakis a földnek közönséges értékét követelheti.
(lat.) a. m. egyenlőtlenség. Inaequalitates motus Lunae, l. Holdegyenlőtlenségek.
(lat.) a. m. örökre.
a Bahama-csoport két szigete, annak D-i végében. Nagy-I. 95 km.-nyire van Kubától 1723 km2 területtel, Mathew Town főhellyel. Kis-I. az előbbitől 15 km.-nyire fekszik; területe: 94 km2. Mindkettő alacsony korall-sziget.
(uj-lat.), a. m. tétlen, tevékenység nélküli. Inaktivitás, foglalkozás, hivatalnélküliség.
(lat.) tkp. a. m. fehér lapokban. Igy nevezik a könyvnek nyomtatott iveit, amidőn azok még nincsenek sem kötve, sem füzve, hanem csupán egyszer összehajtva.
(lat.) a. m. elidegeníthetetlen.
(lat.) változhatatlan.
Károly Tódor, német nemzetgazda és statisztikus, szül. Augsburgban 1843 jan. 20. Jogot, nemzetgazdaságtant és történelmet tanult, 1867. magántanár lett Münchenben; 1868. rendkivüli, 1871. rendes tanárrá nevezték ki Innsbruckba, 1880. Prágába, 1881. udvari tanácsos és a statisztikai központi bizottság igazgatója és tiszteletbeli tanár lett Bécsben. Művei közül megemlítjük: Die wirtschaftlichen Folgen des Dreissigjährigen Krieges (Historisches Taschenbuch, 1864); Verwaltungslehre (Innsbruck 1870);Untersuchungen über das Hofsystem im Mittelalter (u. o. 1872); A. Smith (u. o. 1876); Ueber die Quellen der deutschen Wirtschaftsgeschichte (Bécs 1877); Die Ausbildung der grossen Grundherrschaften während der Karolingerzeit (Lipcse 1878); Deutsche Wirtschaftsgeschichte (1. köt., u. o. 1879; 2. köt. 1890); Zur Verfassungsgeschichte der deutschen Salinen im Mitelalter (u. o. 1866); Sallandsstudien (Tübinga 1889); Abriss d. deutschen Wirthschaftsgeschichte (Paul, Grundriss der germ. Philologie-jében, 1889). Több művet ki is adott, melyek főleg a statisztika körébe valók.