(új-lat.) a. m. nem vitatható, kétségtelen.
(lat.) a. m. magában nem tartó, magát tartóztatni nem tudó. Incontinentia, magánál tartani nem tudás. Incontinentiae urinae, l. Enurezisz.
(lat.) a. m. folytonosan, szakadatlanul.
(lat.), valakinek elitélése, aki valamely per v. valamely vizsgálat folyamában a megtörtént idézés dacára nem jelenik meg a biróság előtt.
inconvenabilis (lat.) a. m. nem illő, alkalmatlan; inconvenientia, alkalmatlanság, hátrány.
(lat.) a. m. bekeblezés. Az egyházjogban valamely egyházhivatalnak beolvasztása valamely egyházi méltóságba, szerzetrendbe v. más egyházi testületbe akként, hogy a lelkészetet egy kirendelendő helyettes látja el. Az egyházhivatalnak jövedelmestül beolvasztása I. pleno jure; csak a jövedelemnek beolvasztása I. jure minus pleno. Az elsőt I. quoad temporalia et spiritualia; a másikat I. quoad temporalia-nak is nevezik. Az I.-val a középkorban is több visszaélés annak megszorítására, majd teljes eltiltására vezetett.
(lat.) a. m. testületileg.
(lat.) a. m. javíthatatlan.
(lat.) a. m. hihetetlen.
(lat.) a. m. növekedés, különösen a matematikában vmely nagyság növekedése; ellentéte decrementum, fogyás, apadás.