(lat.) a. m. gyöngédtelen, nem finom.
(Indelningverk) a. m. beosztottak. Svéd telek-katonaság; a svéd földbirtok (paraszt-telkek és uri földek) lehetőleg egyenlő jövedelmü csoportokra van felosztva és minden ily csoport birtokosai kötelesek egy katonát kiállítani, aki zsoldot és csekély földbirtokot kap haszonélvezésre. Az I. igen régi intézmény és az azt szabályozó 1683-iki törvény rendelkezései nagyrészt még most is érvényesek.
(ang., ejtsd: indemníti) a. m. büntetlenség; a parlamenti életben a kormánynak vmely önhatalmu cselekményért való felelősség alól felmentése, a parlamentnek utólagos hozzájárulása által. Az utólagos hozzájárulást tartalmazó törvény az u. n. I. bill. L. Államköltségvetés.
(ang.). Az Indiával való forgalom megkönnyítésére az európai kereskedelmi házak szerződést kötnek Indiában tartózkodó kereskedőkkel, hogy az európaiak által a benszülöttek számára szállítandó árukat ők szállítsák belföldi ((indiai) értékben meghatározott árért; megfordítva is I.-nek nevezik az indiai kereskedelmi házak által európaiakkal e célból kötött adásvételi, esetleg bizományi szerződéseket.
(ejtsd: -densz), Jackson county fővárosa Misszuri Észak-amerikai államban, Kansas City közelében, (1890) 6742 lak.
város Urugayban, l. Fray-Bentos.
v. kongregacionalisták néven Angliában és Amerikában az olyan kálvinistákat értik, akik azon egyházszervezeti nézetet vallják, hogy minden egyes, bármily kevés számu tagokból álló gyülekezet a vallásra tartozó dolgokban minden egyházi és világi hatóságtól teljesen független (independens). Ezen irány első magvait Brown Róbert (l. o.) hintegette el. A XVII. sz. elején, akkori vezérük Robinson után az independes szót vették fel. Az ujabb időkben az I. inkább kongregacionalistáknak szeretik magukat nevezni. A Cromwell alatt folyt nagy szabaságháboru kezdetén az I.-nek ugy számuk mint tekintélyük jelentékenyen megerősödött, s nagy részüknél rajongással határos lelkesültség fejlődött ki, ugyanekkor mások, az u. n. levellerek (egyenlősítők) lelkesen apostokodtak amellett, hogy az egyház az államtól teljesen kölöníttessék el, hogy ez utóbbi legyen vallási tekintetben egészen közömbös s adassék teljes vallási és lelkiismeretbeli szabadság. Midőn az 1662. kiadott Uniformitatis acta az összes nonkonformitákra (1. Dissenters) súlyos büntetéseket szabott, sokat szenvedtek az I. is, egyik üldözés a másikat érte, mignem ezeknek az 1689. türelmi rendelet véget vetett. Az üldözések idején nagyon sok independens költözött ki Amerikaába és itt számos kongregacionalista gyülekezetet alapítottak.
építészet, l. Építészet.
(lat.) a. m. letétben (megőrzésre).
(ang., ejtsd: inditerminét szentensz) a. m. meg nem határozott tartamu büntetésre szóló ítélet. A határozatlan időre, a bekövekezendő jevulásig, szóló büntető itéletek már a mult század elején kimentek a gyakorlatból. A tapasztalat azt mutatta, hogy az ily büntetés vagy kétségbeejt, vagy képmutatókat teremt. Legujabban többen az intézmnéynek visszaállítását sürgetik. Az előharcosoknak egyike Kraepelin, Die Abschaffung des Strafmasses c. művében. A nemzetközi büntetőjogi egyesület a kérdéssel komolyan foglalkozik. Az I.-t az érem másik lapjának tekintik, amelynek egyik lapján a feltételes szabadság áll. Valamint a biró által megállapított büntetési idő eltelte előtt szabadulhat az, aki javulásának megbizható jeleit adta, ugy viszont nem bocsátható szabadlábra az, aki meg nem javult, s azért társadalmilag veszélyes. Az I.-t különsöen visszaesőknél, azoknál, kiknek a büntett élethivatásukat képezi, s némely legsúlyosabb büntett esetében ajánlják, mint a speciális megelőzés legbiztosabb eszközét. A részletek iránt a nézetek szétágazók. A radikális ujítás és az érvényben levő rendszer között középutat folalnak el azok, akik a birótól viszonlyag meghatározott büntetés kiszabását követelik. A biró tehát a vádlottat nem itélné el - mint most teszi - p. 5 évi, hanem p. 5-től 10 évig terjedő börtönre. A büntetés tényleges tartama, mely azonban a birói megállapított minimumnál kisebb nem lehet, s a maximumot meg nem haladhatja, az elitéltnek magaviseletétől, javulásától függ. Az alapeszme, a társadalmilag veszélyes elemek a társadalomba visszatérésének megakadályozása: csábító, s komoly megfontolást mindenesetre megérdemel; de az ajánlott ujítást nemcsak ebből az egyoldalu szempontból, hanem az egyéni szabadság jogos érdekeinek szempontjából is birálat alá kell venni. Az ujításnak értéke a két társadalmi érdeknek kiegyenlítésén fordul meg. Ez a kiegyenlítés - eddig legalább - nem sikerült.