a világtengerek egyike. É-on Persia, Elő- és Hátsó-India, Ny-on Arábia, Afrika és a 20-ik K-i délkör, D-en a sarkkör, K-en Hátsó-India, Szumátra, Jáva szigetek és Ausztrália határolja. K-en a Nagy-, Ny-on az Atlanti-oceánnal áll összeköttetésben. Területe 74 011 717 km2. Egyes részei: K-en a Timori- vagyis Arafura-tenger; Elő- és Hátsó-India közt a Bengáliai-öböl, melyet a Malakba-szoros a Nagy-oceánhoz köt; Elő-India és Arábia közt az Omani- vagyis Arab-tenger; ennek É-i ága a Persa-öböl, melybe az Ormuz-szoros vezet be, Arábia és Afrika közt az Adeni-öböl, a Bab-el-Mandeb-szoros és a Vörös-tenger. Szigetei aránylag nem számosak; legnagyobb az afrikai part mellett fekvő Madagaszkár; ennek mintegy függelékei terülnek el K-re a Mascarenhak, amelyek a Bourbon, Mauritius és Diego Rodriguezből állanak, és Ny-ra a Komorok. Madagaszkártól ÉK-nek fekszenek az Amirantok, Seychellesek és a Guardafui-foknál Szokotra. Elő-India d-i végében van Cejlon, a Malabar-parttal szemben a Lakkedivák, Maledivák és Csagosz-szigetek; a Bengáliai-öbölben az Andamanok és Nikobarok meg egyéb apró szigetek csaknem Szumátra ÉNy-i végéig nyulnak; K-en vannak még a Kókusz- vagy Keeling-szigetek; végre a legdélibbek: Uj-Amsterdam, Szt. Pál, Kerguelen, Macdonald, Crozet, Prince Edward és Marion. Ázsiából beletorkolló nagyobb folyók a Szaluen, Iravadi, Brahmaputra, Gangesz, Godavari, Krisna, Nerbada, Indus és Satt-el-Arab; Afrikából a Dsuba, Rovuma, Zambezi és Limpopo. Fenekének alkatára nézve jellemző, hogy a k. h. 90°-tól K-re mélysége igen nagy (4-5000 m.), Ausztrália felé azonban hirtelen emelkedik; csekélyebb a mélysége D-en is, ahol a Crozet stb. szigetek fekszenek. Mig átlagos mélységét 3600 m.-re becsülik, legnagyobb mélységet 6205 m.-t ad d. sz. 11° 22' és a k. h. 116° 50' alatt találták. A szél járását tekintve, az I.-ban 5 védéket különböztetnek meg: a d. sz. 35°-tól D-re Ny-i és ÉNy-i szelek járnak; a d. sz. 35 és 25°-a közt változó szelek és a DK-i passzát fuj; a 10° és az egyenlítő között ismét a változó szelek és a szélcsend öve van; végre az egyenlítőtől É-ra a DNy-i és ÉK-i musszonok fujnak. Az orkánok és ciklonok aránylag gyakoriak: nov. és máj. között Mauritius és Uj-Amsterdam között; ugyanazon időben Ausztrália ÉNy-i partjain; jun. és nov. közt a Bengáliai-öbölben; juniusban az Adeni-öbölben; áprilisban a Jóreménység-fokánál. Az áramlatok közül a jelentékenyebbek: a Ny-i egyenlítői áramlat, mely a keleti hosszuság 100° körül kezdődik, a d. sz. 3-23° közt folyik naponkint 12-60 tengeri mértföldnyi sebességgel, Madagaszkár É-i végében a madagaszkári és mozambiki áramlattá ágazik; ez utóbbi az afrikai partot követi D-felé, 24-96 tengeri mértföldnyi sebességüvé válik és D-i részében Agulhas-áramlatnak hivják. A madagaszkári áramlat a d. sz. 35°-on tul lassan kint K-i irányuvá lesz és az egyenlítői áramlattal ellenkező irányt követ. Ausztrália Ny-i partján egy hideg áramlat É-i irányt követ. Az Arab-tengerben és a Bengáliai-öbölben a viz mozgása a monszunok irányát követi. Az uszó jég szept. és okt. hónapokban a d. sz. 36°-ig jut föl. A legtöbb sót tartalmazó vizet az Arab-tengerben találták. Mióta a Szuezi-csatorna megnyilt és Európa népei K.-Indiával, K.-Ázsiával és Ausztráliával sürübb összeköttetésbe jöttek, az I.-ban a hajóforgalom nagyon megélénkült. Mig az európai vitorlás hajók még mindig a Jóreménység-fokának megkerülésével jutnak el az I.-ba, a gőzösök a Szuezi-csatornán át keresik azt föl; a postahajók Szueztól Adenig 5, Adentől Kolombóig 7-8, Kolombótól Szingapurig 7, Adentől Bombavig 6, Adentól Zanzibarig 7, Adentől Mauritiusig 8, Kolombótól Melbourneig 19, Fokvárostól Uj-Zeelandig pedig 24 napot számítanak. Az európaiakra nézve azelőtt fontos cethalászat jelenleg minden jelentőségét elvesztette. Az ókoriak az I.-t Erythraei-tengernek nevezték. Az első földközi-tengermelléki nép, amely hajóival oda behatolt, a feniciai volt. Jóval későbben Darius tengernagy, Scylax és még később Nearchos jártak rajta hajóikkal. Hippalus, egyiptomi görög hajós időszámításuk első századában először merte elhagyni a partokat és átszelni K-felé a tengert. A római birodalom megdőlése után az arabok és abissziniaiak voltak az I. urai mindaddig, amig a portugálok Afrika körülhajózása után őket onnan ki nem szorították és az európaiakat tették annak urává. V. ö. Imray and Jenkins, The Indian Ocean Pilot (1881); Findlay, The Indian Ocean (1882); Service hydr. de la marine française, Océan Indien (1887).
(növ., Batatas edulis Chois., Convolvulus Batatas L.), l. Batatas.
(növ.), l. aloékender.
(növ.), l. Anacyclus.
(növ.), l. Csillagalma.
a bengali tűz más neve (l. o.).
India joggal mondható a vallások klasszikus hazájának, mert az apróbb vallásfelekezeteken kivül három nagy vallás vette ott eredetét: a védizmus, brahmanizmus (l. o.) és a buddhizmus. A buddhizmusból (l. o.) vált ki aztán a dsainák felekezete (l. o.). Van a felsoroltakon kivül még felesszámu többé-kevésbé jelentékeny vallásfelekezet. Ujabb időben egyisten hirdető vallások is keletkeznek, melyek a különféle vallások követőit szorosabb kapcsolatba hozni törekednek, L. Hinduizmus, Hindu mozgalmak.
a. m. pulyka (l. o.).
(ejtsd: indiene, röv. Ind.), az É.-amerikai Egyesült-Államok egyike a Michigan-tó és állam, Ohio, Kentucky és Illinois közt, 94 140 km2 területtel, területtel, (1890) 2 192 404, 1 km2-re 23 lak. I. egészen sik, csakis a D-i részén vannak halmok. A Maumeet, S. Josephet és Kankakeet kivéve, összes vizei közvetetlenül (Lost-river) vagy a Wabash által közvetve az Ohióba folynak. A Wabash mellékvizei: az Eel-river, a Tippecanoe és a White River. A tél zord, a nyár igen meleg. Vevayben az átlagos hőmérséklet télen 1°, tavasszal 12°, nyáron 24° és ősszel 13°. A főfoglalkozás a földmivelés. 1892. termeltek 103,3 millió bushel kukoricát, 39,8 millió bushel buzát, 20 millió bushel zabot, azonkivül átlag 3,1 millió kgm. dohányt, 1,2 millió hl. burgonyát, továbbá csekélyebb mennyiségü rozsot és árpát. Az állatállomány (1888) 587 709 ló, 1 843 473 szarvasmarha, 1 266 109 juh. A bányászat főképen széntermeléssel foglalkozik. 1888. 214 bányában 3 141 000 tonna szenet produkáltak több mint 4 millió dollár értékben. Az iparos foglalkozás mindig nagyobb és nagyobb tért foglal el. A legjelentékenyebb ipar ágak: a malom.-, a fa-, az élelmezési-, illetőleg húsipar, kocsi-, waggon-, gazdasági gép-, butor- és szeszgyártás; a gyapju- és pamutszövet is emelkedik. 1891. a tanügyi kiadások 6,4 millió dollárra rugtak. A kormányzó, az alkormányzó, aki egyszersmind a szenátus alelnöke és az 50 tagu szenátus 4, a 100 képviselő 2, a birák 6 évre választatnak. Az állami bevételek a kiadásokat fölülmulják. I. 92 countyra van fölosztva, fővárosa Indianapolis. Az első gyarmatosok franciák voltak. Az 1763-iki párisi béke az angoloknak itélte oda. 1811. a fellázadó indusokat Harrison generális legyőzte. 1816. lett önálló állammá. A rabszolgák száma mindig nagyon kevés volt. V. ö. Dillon, History of I.
(ejtsd: indienepolisz), Indiana állam fővárosa, igen szép sikságon, a White-river és több vasut mellett, (1890) 105 436 lakossal, vas-, agyagiparral, disznóhúspácolókkal (az egy évben termelt iparcikkek értéke 33 millió dollár), gabona- és disznókereskedéssel. A kiválóbb épületek: a kupolás State Capitol; a Circle-Parkban a honvéd-emlék; a Court House; a vakok intézete, az arzenál; a Propylaeum, nők irodalmi egyesületének háza; az Union Depot; a városi könyvtár és a város közelében az őrültek háza. A elevátorok 1 millió bushelnél több gabonát képesek befogadni; a stock yardokban 4000 szarvasmarha és 35 000 disznó fér el.