az atletikai versenyeknél, a gyaloglásnál, velocipédezésnél és csónakázásnál pisztolylövésre történik a verseny megkezdése. - Indító eb, lásd Falkavadászat.
a rossz alkotásu «indok» helyett Beöthy Zs.-tól forgalomba hozott szó a motivum magyar műszavául (l. o.).
A szerszámgép és a közlő tengely közt fekvő közvetítő kerékszerkezet. Ez a készülék arra való, hogy vele valamely műhelyben az összes gépeket hajtó főtengelyről a munkát egy-egy gépre szükséges mértékben átvihessék és hogy ezt a gépet a főtengelytől függetlenül és megindíthassák. Az I.-et egyuttal arra is felhasználjuk, hogy vele a munkagép, sebességét a főtengelytől függetlenül megváltoztassák. Szerkezete két csapágyba illesztett rövid tengelyből áll, mely tengelyen a főtengely forgásának átvételére egy laza és egy felékelt szijkerék van. Ezek mellett van még rajta egy lépcsős szijkerék, mely a mozgást a szerszámgép hasonló méretü lépcsős szijkerekére küldi. Ezenkivül a csapágyakra van szerelve a hajtó szijak áttolására szolgáló villás szerkezet is. Oly esetben, mindőn a szerszámgépet majd jobbra, majd balra kell forgatni, a főtengelyről két szij viszi át az indító tengelyre a mozgást, az egyik nyitott, a másik keresztezett, s ilyenkor az indító tengelyre a főtengely forgásának átvételére 3 szijkerék van feldugva s csak a középső van felékelve, mely a laza kerekeknél sokkal keskenyebb s szélessége megfelel a hajtószijak szélességének, mig a laza kerekek szélessége 2-szer akkora mint a hajtószijaké. Oly esetben, midőn a szerszámgépet visszafelé gyorsabban kell forgatni mint előre, p. srófmetszésekhez, v. gyalugépeknél, midőn a kés visszafelé üresen jön, az indító készüléken 4 kerék foglal helyet. Ezek közül kettő, amely a nyitott hajtószij felvételére szolgál, nagyobb ámérőjü, mint az a kettő, melyet a keresztezett szij hajt.
A büncselekmények, miután a magánérdek mellett társadalmi érdekeket is sértenek, a közvetlenül sértett v. károsított fél akaratától függetlenül, vagyis az állam által arra rendelt közegek által (nálunk a kir. ügyészség) hivatalból üldözendők. Ez a szabály. A szabály alól kivételt képeznek azok a büncselekmények, amelyek miatt bünvádi eljárás csakis a sértett félnek indítványára indítható meg. Ezek az ugynevezett I. (Antragsdelikte). Az indokok, melyekre való tekintettel a törvényhozás a bünvádi eljárást a sértett fél indítványától teszi függővé, különbözők. Indokul leginkább v. a büncselekmény csekély társadalmi jelentősége szolgál, v. pedig a sértett félnek kimélete. Az első szempontnál fogva a törvényhozó nem tartja szükségesnek oly büncselekménynek üldözését, melyre a sértett maga semmi súlyt nem helyez, mert a bünös megbüntetését nem kivánja, ilyen p. a becsületsértés. A másik szempontnál fogva a törvény lemond a bünös megbüntetéséről, mert a büncselekménynek a nyilvánosság elé hurcolása által csak növelné a büntett által okozott jogsérelmet. Ilyenek p. a szemérem elleni erőszakos büncselekmények. Az I. száma a különböző büntető törvényhozások szerint különböző. Az indítványt szabályozó főelvek a magyar btkv szerint a következők. Az indítvány vagy visszavonható vagy vissza nem vonható. A visszavonás - ahol az meg van engedve - az itélet kihirdetése előtt bármikor történhetik, s a bünvádi eljárásnak megszüntetését vonja maga után. Vissza nem vonható indítványra üldözendő büncselekmények: 1. erőszakos nemi közösülés; szemérem elleni erőszak és megfertőztetés, kivéve ha a tettes ellen az elkövetés idejére és helyére nézve összefüggő és hivatalból üldözendő más büntett is fenforog; ha a büntett a megsértettnek halálát okozta; v. ha a büntett felmenő v. lemenő ágbeli rokonon, v. a tettes gyámságára, gondnokságára, tanítására, nevelésére, felügyeletére, gyógykezelésére v. gondviselésére bizott személyen követtetett el; 2. gyermek-, leány- és nőrablás, ha a most említett eseteknek valamelyike, vagy súlyos testi sértés esete fenn nem forog. Visszavonható indítványra üldözhető büncselekmények: a hamis vád vétsége; nemi közösülés és természet elleni fajtalanság testvérek között, erőszak esetét kivéve (az indítvány előterjesztésére csak a szülő vagy a gondnok van jogosítva); férjszinlelés; házasságtörés; rágalmazás s becsületsértés magánszemélyek között; könnyü testi sértés; levél- és távsürgönytitok megsértése magánszemélyek által; magánlaksértés vétsége; lopás és sikkasztás házastársak, fel v. lemenő rokonok, testvérek, v. közös háztartásban élő rokonok között, továbbá ha a lopást ill. sikkasztást a gyámolt gyámja, a gondnokolt gondjonka, a növendék nevelője ellen, vagy a bünös az ellen, kinek szolgálatában, fizetésében áll, v. háztartásában él, v. az utóbbival közös háztartásban élő rokonok ellen követi el; hűtlen kezelés hatósági megbizás eseteinek kivételével; házastárs, fel- v. lemenő rokon, testvér, közös háztartásban élő rokon, gyám, gondnok, nevelő sérelmére elkövetett jogtalan elsajátítás; csalás, kivéve, ha a csaló közhivatalnoki jelleget, vagy hatósági megbizást szinlelt, ha a csalást közhivatalnok, ügyvéd, meghatalmazott, ügyvivő vagy magánhivatalnok hivatala v. megbizása körében követte el; ha a csaló csalás miatt már kétszer büntetve volt, s az utolsó büntetés kiállása óta két év még el nem telt. Végül saját biztosított vagyonnak megsemmisítése vagy megrongálása által elkövetett csalás esetében; iparvédjegyhamisítás; vagyonrongálás, és több kihágás.
Az indítvány attól a naptól számított 3 hó alatt terjesztendő elő, amely napon az elkövetett büncselekmény és annak elkövetője az indítványra jogosítottnak tudomására jutott. Az indítvány előterjesztésére jogosítva van a sértett fél. Kiskoruaknál s gondnokság alatt állóknál azoknak törvényes képviselője. De a 16-ik életévét meghaladott kiskoru maga is tehet indítványt. Tékozlás miatt gondnokság alatt levők csakis vagyon ellen irányzott büncselekményeknél nem birnak indítványozási joggal, melyet helyettük a törvényes képviselő gyakorol. Ha a sértett fél ellen annak törvényes képviselője vagy gondnoka követ el büncselekményt, a bünvádi eljárás hivatalból indítandó meg. Ha az indítványozás joga többeket illet, az egyiknek mulasztása vagy elállása a többiek jogát nem érinti. Ha valamely büncselekmény elkövetésénél többen működtek közre, és a bünvádi eljárás valamennyi ellen csak indítványra indítható meg, az indítványnak az egyik részes ellen történt előterjesztése az eljárásnak valamennyi ellen megindítását, az indítványnak az egyik részes ellen történt visszavonása az eljárásnak valamennyi ellen megszüntetését vonja maga után. Ezt az indítvány oszthatatlanságának nevezik. Ha a részesek között olyanok is vannak, kik ellen az eljárás hivatalból indítandó meg (p. a fiu egy harmadik idegen segélyével meglopja apját) az ő feleletre vonásuk az indítvány előterjesztésétől vagy visszavonásától független. Az indítvány előterjesztése alakszerüségekhez nincs kötve. Ha az elmaradás jogi következményeire figyelmeztetés mellett kellően megidézett sértett fél a végtárgyalásra meg nem jelent, a m. kir. kuriának irányadó döntvénye szerint az indítvány visszavontnak tekintendő.
fém, kémiai elem, mely vegyületeiben mint három vegyértékü pozitiv gyök szerepel. Jele In, atómsúlya 133,4. Felfedezték Reich és Richter 1863. Kis mennyiségben némely cinkfénylében fordul elő; különösen a freiburgi cinkfénylében, mely belőle körülbelül egy ezredrésznyit tartalmaz. Maga az indium ezüstfehér, erősen fénylő s nyujtható fém; fs.-a 7,42, op.-ja 176 C°. A levegőn fényét nem változtatja. Erősen izzítva meggyulad és kék lánggal elég. Hig sósavban és kénsavban lassan oldódik, salétromsav gyorsan oldja. Az indium illó vegyületei a nem világító gázlángot szép kékre festik. Spektrumát egy erős indigókék vonal és egy halaványabb ibolyaszinü vonal jellemzi. Vegyületei közül - melyek az aluminiuméihoz hasonlók - megemlítjük a következőket: Az I. hidroxid In (OH)3, mely kocsonyás fehér csapadék alakjában leválik, ha indiumsó-oldathoz alkali hidroxid-oldatot elegyítünk; a lug fölöslegében oldható, ammoniaoldatban azonban ne. Az I.-szulfát In2 (SO4)3, ugy mint az aluminium-szulfát az alkali fémek szulfátjaival kettős sókat - timsókat - alkot, melyek a közönséges timsóval izomorfok.
(lat.) a. m. egyéni (l. o.). - Individualisatio, l. Egyénítés. - Individualitás, az embernek az a tulajdonsága, hogy nagyon erősen kifejlett elmebeli sajáságok különböztetik meg másoktól (1. Egyén, Egyéniség). - Individuum, l. Egyén.
(lat.), minden oly irányzat, mely az egyéniséget mint ilyet számba veszi; nemzetgazdasági szempontból az a társadalmi és társadalom-gazdasági rendszer, mely az egyént végcélnak tekintvén, a társadalom berendezését csak azon szempontból itéli meg, hogy e végcél eléressék. Az I. álláspontjára helyezkedtek többnyire azok, kik egyuttal a gazdasági liberalizmus és a szabad verseny szószólói voltak. Azonban ez összefüggés éppen nem föltétlen. Az I.-sal szemben áll a szocializmus, mely alatt a szó általános értelmében azon rendszerek értendők, melyek a társadalmat és annak haladását tekintik célnak, melynek az egyének érdeke alá rendelendő. Közönségesen a szocializmus (l. o.) oly rendszerek neve, melyekben szintén az egyéni érdek előmozdítása a főcél, sőt gyakran elég nyersen és anyagelviesen felfogva. Az I. legkiválóbb képviselői a nemzetgazdaságtan terén Quesnay (l. o.) és Smith (l. o.) voltak.
község Hovát-Szlavonországban, Szerém vármegye rumai j.-ban, (1891) 4850, mint politikai községnek 6545 lak. (közte 1542 magyar, 4200 német, 740 horvát-szerb). Van takarékpénztára és hitelintézete, gőzmalma, vasuti állomása, posta- és táviróhivatala és postatakarékpénztára. Jelentékeny vasuti csomópont; itt ágazik ki a m. kir. államvasutak budapest-zimonyi vonalából az I.-vinkovcei vonal. Határa igen termékeny.
l. Indogermánok.
l. Indigó.