(indián), az amerikai ősbenszülöttek neve. Ugy az indián, melyet a németek használnak, mint az I. elnevezés tévedésen alapszik. Kolumbus Kristóf tudniillik azt vélte, hogy Amerika felfedezése alkalmával Indiát fedezte fel. Innen eredt az ősbenszülöttek (1. Amerikai benszülöttek) I. neve. Ázsia v. Kelet-India benszülötteit indek-nek (l. o.) nevezzük. E helyen a következő I.-törzseket soroljuk elő:
Apacsok (Apaches), hajdan igen vad és nagyszámu néptörzs, melyben több osztályban a Colorado, Gila és Rio Grande de Norte folyók mellékein, Uj-Mexiko, Arizona és északi Mexiko vidékein laktak s az athabasca családhoz tartoztak. Mint vadászatból és rablásból élő lovas nép, a jelenkorig igen ellenséges állást foglaltak el a fehérekkel és műveési kisérleteikkel szemben. Csak a mult évtizedben sikerült az Egyesült-Államok kormányának az apacsok nagy részét rezervációkon (benszülötteknek fentartott területek) letelepíteni, még pedig Arizonában 4550, Uj-Mexikóban 1600 és az indián területen 337-et. V. ö. Buschmann, Das Apache, Berlin; Browne, Reisen in das Apachenland, Jena. - Az apalacsok (apalachok), akik a maszkokik vagy creekek nemzetségének egy ágát képezik. Ezek a Chattahochee folyó mentén, a mai Alabama és Georgia államok határai mellett és a partvidéken egész a Florida-félszigetig laktak. Már 1539. történt említés róluk. Később elspanyolosodtak és keresztényekké lettek, majd a francia gyarmatok területére menekültek és a Mobile-folyam mentén, Alabamában telepedtek le. A törzs utolsó ivadékai 1815. a Bayon Rapide mellett, Louisianában éltek. - Az assziniboinok, akik Montana államban (Egyesült-Államok9 és Manitobában (Brit É.-Amerika) laknak. A francia misszionáriusok már 1640. tesznek említést róluk. Számuk 10 000 lehet. Eredetileg a jankton sioux-I.-okhoz tartoztak, de már a XVI. sz.-ban elszakadtak a főtörzstől, melynek azóta elkeseredett ellenségei. - Csippevájok (Chippewyan), a nagy atapaszk családhoz tartozó nép, melynek egyes harcias, de gyér törzsei a Hudson-öböl és Sziklahegység közt, jóformán a Rézbánya és a Mackenzie folyamok egész vizterületét lakják. Jó vadászok és amig az elejtett vadak husa eltart, életük is végtelenül hosszantartó lakmározásból áll. Ruházatuk valami ingféle, mely térdig ér, s melyet üveggyöngyökkel és kagylókkal diszítenek; ezenkivül alsó-ruhát s lábukon sarut viselnek. A névhasonlatosság miatt gyakran összetévesztik a csippevájant a chippeway-indusokkal, kik az algonkin indusok csoportjába tartoznak (1. Ocsibvé). - Csiroki I.-ok (cherokee, v. chilake v. chelekee), kik az appalacsok törzsének legészakabbra lakó népét teszik. Ugy látszik, izoláltan állanak a többi északamerikai indus törzsek közt, de viszont az is föltehető, hogy a közbülső törzsek már egytől-egyig kivesztek. A csiroki I.-ok századokon át az északamerikai Egyesült-Államok Georgia államában, az alleghany-hegységnek déli lejtőjén laktak, a Misszisszippi folyam legfestőibb és legegészségesebb vidékén. 1730. meghódoltak a briteknek, akiknek 1755. hazájuk nagyobb részét átengedték. Utóbb ők is hősiesen harcoltak az Egyesült-Államok függetlenségeért. Számuk a függetlenségi háboru idején körülbelül 15 000-re rugott. Egy részük valamivel későbben Jol-lee főnökük nógatására a mai Arkansasba költözött. 1838. a megmaradt részük is odahagyta őseik földjét. Ma már ugy számra mint értelmiségre nézve annyira előrehaladtak, hogy az indusok közt ma ők a legtekintélyesebbek és legműveltebbek. Szorgalmas földmivelők, falvaik nagyok, házaik kényelmesen vannak berendezve, lovaik jók, szarvasmarha- és juhnyájaik számosak; ezenkivül még ügyes kézművesek. Sóval, melyet a sós források bepárologtatása utján nyernek, kiterjedt kereskedést üznek. Irott köztársasági alkotmányuk, irott törvényeik és jól szervezett kormányuk van. A végrehajtó hatalmat négy-négy évre megválasztott kormányzó gyakorolja. A törvényhozás a szenátusból és a képviselőházból áll, melynek tagjai minden évben ujból választatnak. Központi legfőbb törvényszéken kivül vannak kerületi és esküdtszékeik. Szóval mindenben követik az Egyesült-Államok igazságszolgáltatását és közigazgatását. Saját irásuk is van, de legtöbbször mégis csak az angol betüket használják a nyelvükön való iráshoz. Az Egyesült-Államoktól még mindig évjáradékot kapnak az átengedett régi területeikért, azonkivül küldenek kézműveseket és művezetőket is, akik különféle iparágra oktatják. Névleg keresztények. Az 1876-iki kimutatások 17 517 lélekre teszi számukat. - Komancsok (comanches), északamerikai indus-törzs. Nyelvükön: na-uninak, azaz élők-nek nevezik magukat. Állandóbb hazájuk Texasban és Arkansasban van, de különösen a nyári vándorlások idejében egyes csapataik még Dél-Amerika északibb tartományaiba is ellátogatnak. Számuk 3000-4500 lélekre tehető. Möllhausen Balduin szerint három törzsre, s ezek ismét sok apró csoportra oszlanak. Az egyes törzsek és altörzsek majdnem mind egymástól eltérő nyelveket beszélnek, de valamennyiük nyelve azért egymással rokonságban áll.
(növ.), l. Akassufa.
l. Építészet.
(Gallus indicus, növ.), l. Bablah.
(növ.) a. m. spóralepel, l. Harasztok.
az amerikai indusok nagyszámu nyelvei, melyeknek azonban egymásközti rokonságát nem sikerült bebizonyítani (teljes felsorolásuk Müller Frigyes, Grundriss der Sprachwissenchaft 1: 85 stb.). Pimentel kimutatta, hogy magában Mexikóban csak alaki szempontból is négy nyelvrendszert kell megkülönböztetni. Mallery azt mondja (a washingtoni Smithsonian Institution közlemélnyeiben 1881, 312.1.): Az ismert indus nyelvcsaládok száma csak az Egyesül-Államok területén is 65-re megy s ezek épp oly gyökeresen különböznek egymástól, mint p. a héber, khinai v. angol nyelvtől. Mindenik indus nyelvcsalád több, néha husz egyes nyelvből áll, melyek ismét annyira különböznek egymástól, mint p. az indogermán nyelvcsaládon belül az angol, francia, német és persa. Nyelvtani szerkezetükről. l. Amerikai nyelvek.
(Indian territory), eredetileg az indusoknak, de most már részben fehérektől is ellepett része az É.-amerikai Egyesült-Államoknak Colorado, Kansas, Misszuri, Arkansas, Texas és Uj-Mexikó közt, beleszámítva a rezervációkat is, 174 582 km2 területtel, 186 490 lak. Halmos sikság, amelybe a Wichita és Ozark hegyek ágai nyulnak be; az egész terület K-felé lejtősödik. Folyói számosak; a legnagyobbak: az Arkansas, amely a Neszkatungát, a Salt Forkot, Cimarront és a két Canadian-rivert s a Red-river, amely a Washitát veszi föl. Az éghajlat meleg, az évi hőmérséklet 15°; sok helyen száraz. A főfoglalkozás az állattenyésztés és a földmivelés. Szénbányák a K-i részen vannak. Az I. eredetileg kizárólag az indusoknak volt fentartva; 1889 febr. 1. azonban éppen a közepén a fehérek számára külön területet, Oklahomát hasították ki belőle, melyet 1891. már megnagyobbítottak. A főbb indus-törzsek, melyek nagyobbára kényszer utján telepítettek ide, a csirokik ÉK-en szeminolok Ny-on, csikkaszauk D-en, csoktauk DK-en, krikkek középen, quapauk, csaunik és sznekák ÉK-en; összes számu: 78 503. Mindezen törzsek saját szokásaik és törvényeik szerint élnek, bár számos fehérbőrü telepedett meg közöttük; sokan földmivelők. Tahlequahban (1200 lak.) a washingtoni mintájára alkotva törvényhozó testületük is van; templomokkal, iskolákkal rendelkeznek és a köztük legnagyobb tekintélynek örvendő csirokik saját nyelvükön ujságot is adnak ki. Az Egyesült-Államok kormánya csak akkor avatkozik ügyeikbe, ha fehér embernek okoznak kárt. Főbb helyeik még: Muscogee (2000 lak.), Lehigh (3000 lak.), Mc Allister (3000 lak.), A kereszténység gyorsan terjed közöttük. Nagy területeket foglaltak el az I.-ból a vasutak.
(lat.) a. m. tevékenység, munkásság, l. Ipar. - Industrialismus, l. Iparrendszer.
(angol, ejtsd: indösztriel szkúlsz), Angliában kényszernevelő intézetek elhagyott gyermekek számára. Birói határozat alapján az I.-ba 16 éves korukig oly gyermekek kerülnek, kiket kolduláson, kóborláson, ismert tolvajok társaságában kaptak, kiknek szülei súlyos szabadságvesztés büntetést szenvednek, kiknek befogadását a szegény- és iskola-előljáróság kivánatosnak találja, kikről a szülők beigazolják, hogy őket kellően ellenőrizni (control) nem képesek; kik prosituált nőszemélyeket látogatnak v. ilyenekkel egy házban laknak; oly 12 éven alóli gyermekek is, kik valamely csekély törvényszegést követtek el, ha azt a biró helyén levőnek találja.
igy nevezték nálunk az urbéri telekállományhoz nem tartozó földeket, névszerint a szőllőket és irtásokat. A kerti szóllők (vineae hortenses) azonban, Bánát kivételével, az urbéri belteleknek alkatrészét képezték.