(állat, Plissolophus Leadbeateri), a kuszók rendjébe, a kakadu-félék családjába tartozó madárfaj, melynek hazája Dél- és Kelet-Ausztrália. Varjunagyságu. Tollazata fehér, gyengén rózsaszinbe játszó, bóbitája töve skárlát-piros, közepe sárga, hegye fehér. Házakban, de főleg állatkertekben tartják.
a. m. pirit; az inkák régi sirjaiban találták fényes lapokban, valószinüleg tükör gyanánt használták.
kisközség Somogy vmegye csurgói járásában, (1891) 1695 magyar lakossal, postahivatallal és postatakarékpénztárral.
község Taurisz orosz kormányzóságban, 6 km.-nyire Szebasztopoltól és 2 km.-nyire a Csernaja torkolatától, vasut mellett. Ismeretes a mellette levő sziklába vésett barlanglakásokról; üregeinek némelyikének 500 ember is elfér. Jelenleg mészköveket törnek belőle. 1854 nov. 5. az egyesült angol-francia hadak it megverték az oroszokat.
-család (palini). E család magát a Dunántul ismeretes inkei Loránth-családdal közös törzsünek tartja s ezért eredetileg Loránth nevet viselt, melyet a XVII. sz. végén az előbb előnévül használt I. névvel cserélt föl. A család Somogy, Zala és Vas vmegyében volt birtokos. I. Ferenc fia János a XVII. sz. végén nádori adományt szerez Rigác, Petri és Esztregnye birtokokra. III. Károly 1721 okt. 3. Jánosnak Palin birtokra királyi adományt ad. I. János 1717-32. zalai alispán, 1735. kir. tanácsos, megh. 1747. Fiai közül I. Gáspár az iharos-berényi, I. Boldizsár a palini ágnak megalapítója volt. - I. Gáspár katonai pályára adta magát, 1756. a Desewffy-ezred ezredese, 1772. tábornok volt, megh. 1776. - I. Boldizsár szül. 1726., Zala vmegyének 1755-57. másodalispánja, a család vagyonát óriásilag növelte, meghalt 1792. Az I. Boldizsár ágából származó II. János fia, Kázmér a szabadságharcban mint honvéd-őrnagy vett részt. Buda várának 1849 május 21-iki ostroma alkalmával az 54. zászlóalj őrnagya volt s a második, ki a falakra feljutott. Másik fia, az 1803. szül. Ede tábornok volt, mint ilyen 1856 aug. 10. kelt legfelsőbb elhatározással osztrák bárói rangra emeltetett. Neje volt a Valsuganából származó Cibini Mária, kinek halála után gróf Zichy Kamillát vette nőül. 1877. halt meg, gyermekei nem maradtak. Harmadik fia, Nándor cs. k. kamarás (szül. 1829 jun. 11.), a Szt. István-rend vitéze, magyar bárói rangot nyert, a főrendiház tagja. Ennek fia, I. Imre (szül. 1870 jan. 27.), a főrendiházi tagok sorába a főrendiház 1894 dec. 17-iki határozata folytán mint örökös jogu tag fölvétetett.
Béla,, geologus, szül. Pozsonyban 1847 dec. 1-én. Tanulmányait a pesti egyetemen, a pozsonyoi jogakadémián és a szászországi freiburgi bányaakadémián végezte. Geologiai tanulmányokat tett az ország különböző részeiben s 1891-ben mint állami főgeologus a földtani intézetben, az agronom-geologiai felvételek és talajvizsgálatok osztályát szervezte. Számos kisebb cikken kivül főkép a Földtani Közlönybe, a Természettudományi Közleményekbe irt geologiai dolgozatokat. Az akadémiai értekezések közt is vannak tőle munkálatok. Önállóan is megjelent. Nagyág hires bányáiról szóló műve (Budapest 1885). Az akadémiának 1885 óta levelező tagja.
(uj-lat.), a földmágnességi megfigyeléseknél alkalmazott olyan műszer, mellyel a mágnestű lehajlását szoktuk mérni. L. Földmágnesség.
(lat.) a. m. ismeretlenül, álnév alatt. Uralkodók s uralkodóházaknak tagjai gyakran I. szoktak utazni. Az I. utazó uralkodónak uralkodói minőségét ignorálják s csak magánszemélyt látnak benne. Az uralkodónak természetesen jogában áll bármikor az I.-t letenni s magát felismertetni. Felismertetés után az uralkodót megillető jogokat veheti igénybe.
(lat.) a. m. hibás; a pontosságban való hiány.
az öregháló apacsa mellett az inra erősített nagyobb kő, mely az apacsnak a viz fenekén való egyenletes járását szabályozza.