(lat.) a. m. emlékül
(tenotomia), az a sebészeti operáció, mellyel bizonyos inakat harántirányban átmetszünk azért, hogy azok zsugorodását s az ez által okozott elferdüléseket vagy kóros állásokat megszüntethessük. Leginkább a nyak elferdülésénél alkalmazzák (konyoknyak, caput obstipum) a fejbiccentő izom inának átmetszésére, azután a láb elferdüléseinél (lóláb, dongaláb) az Achilles-in átmetszésére, ritkábban a térdizület zsugorodásánál, a hajlító izmok inainak átmetszésére stb. Az inat olyképen kell átmetszeni, hogy a bőrön lehetőleg kis seb ejtessék a levegőnek az in sebétől távoltartása céljából. Ezért történik az I. bőralatti módon külön e célra készült késsel, melyet inmetsző késnek neveznek (l. o.). A szemészek ezen operációval gyógyítják a kancsalságot, ugy hogy a szemgolyó izmainak inait átmetszik, l. Kancsalság.
(tenotom), sebészeti eszköz, melyet az inaknak bőralatti átmetszésére használnak. Keskeny, rövid, hegyes v. tompavégü pengéje, hengeralaku, hosszu, vékony nyaka van. Használnak homoru élü és domboru élü I.-t az in fekvése és alakja szerint. L. Inmetszés.
(t. i. esse, lat.) a. m. késedelemben lenni.
1. (Ent, Oes, a rómaik Oenusa) a Dunának 525 km. hosszu mellékfolyója, 25 446 km2 vizterülettel. Graubünden svájci kantonban a Septimer DK-i lejtőjén, a 183 km2 területü glecserből ered Sala vagy Sela néven, az Engadinvölgyben a Sils, Silvaplana, Campfer, Sanct-Moritz tavakat alkotja és 23 mellékvölgyből, 55 glecser lefolyását veszi föl. A Finstermünz nevü szük völgyön áttörvén, Tirolba lép, mintegy 50 m3 vizet hömpölygetvén medrében. Tirolban a felső és alsó I. a természeti szépségeket tekintve pompán Inn-völgyben folyik végig; Kufsteinnél bajor területre lép; Roseinheimtól kezdve számos szigetet alkot és Passaunál torkollik, ahol több a vize, mint a Dunáé. Innsbrucktól kezdve hajózható, de csak Rosenheimtól kezdve járnak rajta gőzösök. Mellékvizei a Mangfall, Isen, Rott, az Alz és a Salzach. A róla elnevezett I.-negyed a Duna, I. és Salzach közti területet foglalja magában; Ezt 1779. a tescheni békében Bajorország Ausztriának engedte át, 1809. visszakerült Bajor-országhoz és 1816. ismét és végleg Ausztriához. - 2. I., járás Graubünden svájci kantonban, az Alsó-Engadinben, 1010 km2 területtel, (1888) 6332 lak., Schuls székhellyel.
(lat.) a. m. természetben, valójában, ugy amint van; p. gabonát adományozni I., a. m. magát a gabonát, nem a pénzértékét.
l. Ünnep.
l. Appenzell.
l. Beidegzés.
község Lienz tiroli kerületi kapitányságban, a Sextentental és Pusterthal találkozásánál, vasút mellett, (1890) 984 lak., a XIII. sz.-ból való szép román templommal, amelynek ősrégi érdekes portáléja van és egy sirkápolnával, amely a jeruzsáleminek utánzata. Környéke miatt, amelyet a Sextental dolomitjai tesznek oly széppé, nyári tartózkodó helyül használják. Közelében, 1332 m. magasban van az Innicher Wildbad, látogatott fürdőhely, vas- és kéntartalmu ásványvizforrással.