Ferenc, festőművész, szül. Budapesten 1859 jan. 28. a középiskolák elvégzése után két évig a mintarajztanodát látogatta, majd a kormány költségén külföldi tanulmányutra indult s Bécsben, Antwerpenben, Münchenben, Párisban egy-egy, Rómában két évet töltve, kitünő mesterek oldalán képezte magát. Ez időre esnek ismertebb képei közül: Antonius beszéde Caesar holtteste fölött, a Flamana typusok, Pieta (mely a 3., 300 frtos egyházfestészeti pályadíjat nyerte), Cenci Beatrix, A csók, a Kereszt alján, a Műteremben cimü nagyobb kompoziciók és kedves genreképe, a Szerelmes levél. Később a tanári pályára lépett s mint a bundai állami főreáliskola tanára leginkább templomi freskók, oltárképek festésével és restaurálásával foglalkozott. Tőle valók az egri cisztercita-templom mennyezetképei, a zirci apátsági templom és sekrestye összes falfestményei és oltárképei, a budai Erzsébet-zárda mennyezetképei stb. I. ujabb időkben mint arcképfestő is feltünést keltett sok gonddal és finomsággal készített női hasonmásaival.
(ejtsd: -csente) a. m. ártatlan; zenei jelzésképen: mesterkéletlen, naív.
(lat.) a. m. nevében, megbizásából; In nomine Dei vagy Domini, Isten, az Ur nevében.
(lat.), eredetileg a. m. megujulás, ezért különösen fáknak, a növényeknek évi v. uj hajtása, uj fakadása, tulnövés, tulsarjadzás.
a Kis-Fátra hegylánc egyik tagja, mely Trencsén és Nyitra vmegyékben, Trencséntől D-felé mintegy Galgócig terül el s a Vág folyót balfelől szegélyezi. A hegység É-i határa a jasztrabjei völgy, mely azt a Sztrazsó csoportjától választja el. Az I. főgerince É-ról D-felé huzódó, kevéssé tagolt láncot képez, melynek jelentékenyebb emelkedései a Jáverhegy (746 m.), Innovec (1042 m.), Jakubova (909 m.), Ptácsi vrsek (975 m.), Panska Javorina (943 m.), Bezovec (741 m.) és Marhat (749 m.). A főgerinchez mellékágak csatlakoznak, melyek a Vág felé rövidebb, helyenként festői sziklacsoportozatokkal (Beczkó) végződnek, a Nyitra völgye felé jóval hosszabbak. Geologiailag az I.-ben a gnájsz uralkodik, mely gyakran csillámpalába megy át, D-en gránit is lép fel; ezen kristályos magra mészkő és dolomit, ezek fölött neogén homok és agyag települ.
Tirol fővárosa, a helytartó és a többi tiroli főhatóságok székhelye, az Inn és Sill összefoláysa közelében, igen szép fekvéssel, hegykoszoruzta (Solstein, Brandjoch, Frauhütt, Hoher Sattel, Serles-Spitze, Patscher Kofl) széles és igen szép völgyben, vasút mellett, (1890) 23 320 lak., kiváló üvegfestőgyárral, pamut-, gyapjuszövéssel balparton épült Mariahilf és St. Nikolaus külvárosaival 3 vashid köt) össze Legérdekesebb épülete a renaissance izlésü franciskánus- vagy udvari templom (1553-63-ig épült) amelyben a középső hajóban Miksa császár pompás siremléke látható: kolosszális márványsarkofágon a császár térden állva van ábrázolva; a sarkofág körül 28 öntött vasból való férfi- és nőalak áll (legszebbnek a Vischer által készített Arturt tartják); a sarkofág oldalaing 24 márvány relief (20 Colintól való) a császár életének fő eseményit ábrázolja. A főhajótól jobbra van az ugynevezett ezüst-kápolna a szüz Mária ezüst szobrával, II. Ferdinánd főhercegnek és első nejének, Welser Filippinának siremlékével. A templom bejáratánál Hofer Andrásnak Schallertől való siremlék látható. 1654 nov. 3. ezen templomban lépett a kat. vallás kötelékében Krisztina svéd királyné. A plébánia-templomot Cranach L. egy oltárképe diszíti. A kapucinus-kolostor az első ilyen kolostor volt Németországban. A császári palota közelében a szinház és az előbb V. Lipót főherceg lovasszobra áll. A Fürstenburgon, most városi tulajdon, látható az ugynevezett «Goldenes Dachl», késői gót erkély erősen megaranyozott rézfedéllel, amelyet 1425. «üres zsebü» Frigyes állítólag 30 000 aranyon építtetett. A tartományi muzeum, a Ferdinandeum régiségeken, különösen tiroli régiségeken és történelmi emlékeken kivül tartalmazza a Tschager-féle képtárt. A főutcában, a Mária Terézia-uton áll a bajorok és franciák elleni küzdelem emlékére 1706. fölállított Annensäule, ugyanazon utca D-i végében pedig a diadalkapu, amelyet 1765. akkor állítottak föl, midőn Mária Terézia és férje Ferenc II. Lipót esküvője alkalmából a városba bevonult; a Margittéren látható a Rudolf-kút IV. Rudolf herceg 3 m. magas bronz-szobrával, e kutat 1863-77. állították föl annak emlékére, hogy Tirol Ausztriábal 5 század előtt egyesíttetett. Végül az Iselbergben van Hofer Andrásnak 1893. fölállított pompás emlékszobra. I. egyetemi város is; ez egyetemet, a Lipót Ferenc-egyetemet 1677. I. Lipót alapította, II. József 1782. liceummá alakította át, II. Lipót 1792. helyreállította, 1810. a bajor kormány egészen beszüntette, de 1826. az osztrák kormány jogi és filozofiai fakultással ujra életbeléptette, 1857. a teologiai, 1869. pedig az orvosi fekultással is kibővítette. 1893. 88 tanára és 960 hallgatója volt. Könyvtára mintegy 100 000 kötetet és 1027 kéziratot tartalmaz. 1/4 órányira a várostól van Wilten v. Wittau, gazdag premontrei apátság, a templombejárat mellett Haimon és Thyrsus óriások szobraival, D-re ettől az Isel (l. o.), egy órányira a hires Amras (l. o.) kastély. A legszebb közeli kiránduló hely a Lanser Köpfe nevü hegy, amelyen egy kis tó, Lanser See is van fürdővel, I., az ókorban Oeni pons v. Oenipontum, 1234. nyert városi jogokat, Tirolnak Ausztriával való egyesíttetése után (1863) a tiroli fejdelmeknek volt székhelye 1665-ig. 1809. a franciák a bajorokkal több izben elfoglalták, de a tiroliak őket mindannyiszor megint elüzték; különösen heves küzdelmek folytak az Innen átvezető azon fahidért, amelynek helyébe 1871-72. szép, uj vashidat építettek. V. ö. Zoller, Geschichte u. Denkwürdigkeiten d. Stadt I. (1816-25); Probst, Gesch. d. Universität zu I. (1869); Erler, I. és Gwercher, I. (1880).
(ang., ejtsd: innz avkórt), jogtudós testületek, kebelzetek Angliában, amelyek ügyvédi jogosultságot adhatnak. Négy I. van, u. m.: the Inner Temple; the Middle Temple; Lincoln's Inn és Gray's Inn. Az ezekkel összefüggő jogi iskolák Inns of Chancery.
(lat.) a. m. dióhéjban, röviden, összevonva.
1. Eszkimók.
a csiga derékfájában keresztbe dugott az a husáng, amelynél fogva a halász a csigát lenyomja.