v. insertio (lat.), valamely nyilvános hirlapba iktatott hirdetmény. - Insertio (akasztó pont, függesztő v. eredő pont), az a hely, ahonnan a növények levélképletei kinőnek. A virág részeinek a termőhöz való állását is nevezik I.-nak.
(lat.) a. m. fészeklakók (l. o.).
(lat.) a. m. leskelődés, áskálódás; insidiousis, áskálódó, leskelődő, cselszövő; insidiatio, leselkedés, üldözés, továbbá elcsábítás.
(lat.), jelvények, különösen koronázási jelvények.
(lat.) a. m. gyanusítás, vádolás.
(lat.) behizelgés, besugás; jogi műnyelvben a. m. kézbesítés, bejelentés.
vagy insipiens (lat.) a. m. oktalan, botor, izetlen.
(lat.) a. m. összeférhetetlen, nem társaságba való.
(lat.), általánosan napsugárzás. A fizikában az I. mértéke azon hőegységek száma, melyeket a területegység az időegységben kap, ha a sugarak merőlegesen reá esnek. Azon műszerek közül, melyek a napsugarak intenzitásának a mérésére szolgálnak, jelenleg alkalmazásban van a feketegömbü hőmérő légüres térben (l. Aktinometer), mely azonban nem ad abszolut értékeket. Az I. függ első sorban a nap magasságától. Az I. a forró, mérsékelt és hideg övben Meech szerint ugy viszonylik, mint 365,2:276,4:166,0. Violle szerint a földnek összes évi I.-ja = 1676,1021 kaloria. Másodsorban függ az I. a levegő állapotától, mert midőn a sugarak a légkörön áthatolnak, azok részben elnyeletnek (abszorbció) és pedig annál nagyobb mértékben, minél sürübb és párásabb a levegő. Továbbá nagyobb a levegő által elnyelt húsugarak mennyisége, ha a nap alacsonyan jár, mert akkor a sugarak hosszabb utat tesznek a légkörben. Az I. napi tartamát a Campbel- és Stokes-féle regisztráló műszerrel mérik. - I. az orvostanban, l. Napszurás.
(lat.) a. m. szokatlan, átvitt értelemben: illetlen, tulkapó, kikapó viseletü.