(lat.) a. m. egyházi ügyekben.
l. I.
(középkori lat.), valamely hivatalba, egyházjogi értelemben az egyházjavadalomba való beiktatás (l. o.), az egyházjavadalomnak ünnepélyes elfoglalása. Institutio realis-nak is neveztetik; püspököknél, apátoknál inthronisatiónak, plébániáknál investiturának.
(lat.) a. m. kérvény, folyamodvány; továbbá az egyes hatóságok, melyek egymáshoz alsó és felsőbb hatóság viszonyában állanak. Igy p. az első folyamodásu v. első foku biróság a. m. első I., a másodfoku biróság a. m. második, a harmadfoku biróság a. m. harmadik I. L. még Ab instantia absolutio.
(lat.) a. m. előbbi állapotban; békekötéseknél használni szokott kifejezés, mely a háboru előtt fennállott állapotnak fentartását jelenti.
(lat.) a. m. megujítás; innen instaurálni, valamint ujra régi állapotába visszahelyezni.
az ugyanily nevü járás székhelye Gumbinnen porosz kerületben, 90 km.-nyire Königsbergtől az Angerapp és Inster összefolyásánál, vasut mellett, (1890) 22 227 lak., gabonakereskedéssel, nagy tartományi ménessel.
(lat.) a. m. felbujtás; instigante diabolo, az ördög sugalmazására.
(lat.) a. m. becsöpögtetés (l. o.).
(lat.) a. m. ösztön (l. o.). Instinctive, ösztönszerüleg.