l. Mosóczi.
(fr., ejtsd: ensztidű do fránsz), a párisi öt akadémia közös neve, l. Akadémia.
(lat.) a. m. elintézés, terv, tanítás; institutum, intézmény. Institutio canonica v. I. verbalis v. collativa tituli (lat.), az egyházi hivatal viselésére való jogosítványnak megadása. A püspököknél s egyéb magasabb javadalmaknál confirmatio-nak, alsóbb javadalmaknál approbatio-nak nevezik. Az I. joga püspökökre, a püspöki hatalom alól kivett prelatusokra és a rendvezérfőnökökre nézve a római szentszéket, némely prelatusra nézve az érseket, minden egyéb javadalomra és hivatalra nézve a püspököt illeti. A római szentszéktől függő I.-t a kijelöltnek alkalmas volta körüli nyomozás, u. n. processus informativus előzi meg, ezt követi Rómában a végleges eljárás (processus definitivus), vagyis a vonatkozó irományoknak a bibornok által átvizsgálása, mire, ha nehézség nem forog fenn, titkos konzisztoriumban történik az ugynevezett praeconisatio és a megerősítő okmány kiadása. Az I. eredménye, hogy a prekonizált dologbeli jogot nyer (jus in re), azaz jogot a hivatalnak mind lelkiekben, mind anyagiakban való gyakorlására. Az egyházjognak az ausztriai konkordatum által hazánkra is kiterjesztett ez a szabálya azonban az alkotmány visszaállítása óta nálunk nem érvényes. A király által kinevezett püspök már az I. előtt nemcsak püspöki öltönyt visel, s az országgyülésnek tagja, hanem teljes főpapi joghatóságot gyakorol, s a püspöki jövedelmeket huzza. Az I., mint a lelki hatalomnak átruházása, csak a nem teljes adományozásnál képez külön cselekményt, ott t. i., ahol a kinevezés s általában a személynek kijelölése nem az egyházi hatóságot illeti; a szabad adományozásnál (collatio libera) ellenben az I. a személy kijelölésével egyidejüleg történik.
(lat.) a. m. magyarázatok, a rómaiaknál rövidre szabott jogkönyvek cime. Nevezetesek Gajus institutiói, továbbá Justinianus institutiói, melyek a Corpus juris civilisnek (l. o.) első részét teszik. A középkorban azokat az egyetemi előadásokat, melyeknek tárgya Justinian institutióinak exegetikai magyarázata volt, szinte institutióknak nevezték. Napjainkban az institutiók alatt a római jognak jogtörténelmi tárgyalását értik, mig annak leginkább a német jogtudomány által meghatározott, a kánonjog, a német birodalmi törvényhozás, jogszokás és tudomány által módosított, mai állását feltüntető dogmatikai tárgyalását pandektáknak nevezik.
(lat.) a. m. tanítás, oktatás; jogi műnyelven a pernek az arra kirendelt biró által vezetése. - I. a gazdaságban, l. Felszerelés. - Instructor, tanító, házi nevelő.
(lat., ol. stromento), szerszám, különösen hangszer, vagy tudományos vizsgálatokra és megfigyelésekre szolgáló eszköz. I. a zenében l. Hangszer; instrumentáció, l. Hangszeres zene, Hangszerelés; instrumentális eset, l. Eset. - I. a jogtudományban jogügyletekről szóló okirat.
(lat.) a. m. vérré válni.
(lat.) a. m. elégtelenség, különösen az adós vagyonáé arra, hogy a hitelezőket kielégítse, l. Csőd.
(lat.), a két szem összenézető belső izmának a gyöngesége, mely kivált közellátó szemeket ér. Olvasáskor s általában közelre nézéskor hamar kifárad az ilyen szemü ember s csak pihenés után bir ismét dolgozni (asztenopia). Ha az I. nagy fokot ér el, szétnéző kancsalság lesz belőle.
(lat.) a. m. sziget; a régi rómaiaknál több ház összesége, melyek körül ut vitt; egy a főépülettől elkülönített, de ahhoz tartozó épület, melynek egyes részeit bérbe adták. Innen insularius, a rabszolga, aki az I. fölötti felügyelettel, a bérbeadással és a bérletdij beszedésével volt megbizva.