(franc., ejtsd: eńteriőr) a. m. belseje valaminek; az építészetben és festészetben rendesen valamely szobának a belseje, vagy annak rajzolt perspektivikus képe (tableau d'intérieur).
(lat.) a. m. ideiglenesen. Mint műszó vallási és politikai állapotoknak ideiglenes rendezése, mely a végleges rendezésig érvényes. Különösen értik ez alatt a vallási kérdések ideiglenes rendezésének három kisérletét, u. m. a regensburgi, az augsburgi és a lipcsei I.-et. A regensburgi I. az u. n. regensburgi könyv alapján készült, amely az 1541-iki egyezkedés céljából összegyült katolikus és protestáns teologusok tanácskozásainak szolgált alapul. Néhány hittani kérdés felett egyezségre jutottak, de az urvacsorai tan megakasztotta az egyezségi munkálatot. A császár az itt kiadott I.-ben meghagyta, hogy a közösen megállapított hittani tételeket mindkét egyházban szabályozókul tekintsék, de a katolikusok tiltakoztak az ellen, hogy a császár, mint világi ember a hitre tartozó dolgokban intézkedhessék. A smalkaldi háborunak diadallal bevégzése után a császár az augsburgi birodalmi gyülésből (1548) egy kis bizottságot küldött ki ideiglenes hitszabályozó javaslat készítésére; a bizottság, melyben csak egy protestáns hittudós - Agricola (l. o.) - volt, erősen katolikus szellemü javaslatot készített, mindössze is a két szin alatti urvacsorázást és a papházasságot vélte megengedhetőnek. Ezt a szabályzatot is, mely augsburgi I. nevet visel, csak a protestánsokra nézve tette a császár kötelezővé, de ezek között is mindenfelé, ugy a népnél, mint a lelkészeknél nagy ellenzésre talált s csak a Rajna vidékén volt keresztülvihető, ott is számos protestáns lelkész számüzetésével. Ezért az uj szász választó-fejedelem, Móric, enyhíteni kivánván protestáns hitrokonai helyzetén, megbizta a szász protestánsm teologusokat, főként Melanchtont, hogy a meisseni és naumburgi katolikus püspökökkel tanácskozva, készítsenek egy más hitszabályozó dolgozatot. Ezt lipcsei I. alatt ismeri a történelem, mely a hitcikkekben, kivéve hogy a 7 sakramentomot meghagyja, teljesen protestáns szellemü, de az egyházi szertartásokat és kormányzatot illetőleg azon indokolással, hogy ezek közömbös dolgok (Adiafora, l. o.), jelentékeny engedményt tesz a katolikusoknak, ami miatt később Melanchtonnak (l. o.) sok keserü szemrehányást tettek.
(lat., tkp. interea fiet aliquid, Terentius Andria II. 1.) a. m. közben történik valami.
(uj-lat.) vagy provisorium a. m. ideiglenes hatósági intézkedés; valamely hivatalnak ideiglenes kezelése.
a. m. ideiglenes elismervény (l. o.).
a német hadsereg tisztjei viselik szolgálaton kivül és az u. n. «kis szolgálatban»; a rendes egyenruházati kabátnál egyszerübb.
(lat.) a. m. indulatszó.
(lat.) a. m. tréfa és komolyság között.
(uj-lat.), a vallások egymáshoz való viszonyára vonatkozó, e viszonyt szabályozó p. törvény.
az ugyanily nevü járás székhelye Bern svájci kantonban, az Aaretól balra, a Brienzi-tó DNy-i végében és 3 km.-nyire a Thuni-tótól, több vasuti vonal mellett, (1888) Aarmühlét is beleszámítva 2028 lak., likőr- és parketta-készítéssel. A környéke kedvességénél, enyhe klimájánál (évi középhőmérséklet 8,8°) fogva egyike a legkeresettebb klimatikus gyógyhelyeknek és nyaralóknak és kiinduló pontja számos touristautnak. Évenkint 80-100 000-re megy az itt megforduló idegenek száma. Ennek megfelelőleg számos a szállója is. Legkedveltebb kiránduló helyek: A kis Rugen, Heimwehfiuh (676 m.), a Schynige Platte, Sankt Beatenberg stb. V. ö. Ober, I. et ses environs (1861); Delachaux, Der klimatische Luftkurort I. (1885); Gerber, Europ. Wanderbilder (Zürich 1878).