(lat., gör. Metakoszmia) a. m. világközök, Epikuros kosmologiája szerint a különböző világok között bizonyos közbeeső térségek, ahol az istenek laknak s gondtalanul élnek.
(uj-lat.). Ezen név alatt szerepelt egyik legfélelmetesebb szövetség, mely a szocialisztikus eszmék terjesztését és gyakorlati keresztülvitelét tüzte ki célul és melynek tulajdonképeni angol neve International Working Men Association, a munkások nemzetközi egyesülete. Alapítását egy 1863. Brüsszelben tartott demokrata gyülésen pendítették meg, melyhez Garibaldi küldte szét a meghivókat. Ott határozták el egy nemzetközi gyülekezetnek megtartását Lengyelország érdekében. A gyülekezet megtartását Lengyelország érdekében. A gyülekezet megtartatott 1864 szept. 28-án Londonban; jelen voltak Marx, Mazzini, Wolff stb. Itt határozták el az I. alapítását. Mazzinit akarták a szövetség fejévé tenni és őt bizták meg a programm szerkesztésével. Azonban a kommunisták Marx vezetése alatt többségben voltak és a szocialisztikus bélyeget nyomták a társulatra. A szövetség manifesztumot bocsátott ki, mely egészen Marx tanain alapszik. A mai helyzetet a magántőke uralmára vezeti vissza, mely megszüntetendő, ez pedig csak a világ összes munkásainak egyesülése által érhető el; ezért az I. harci jelszava: Világ proletárjai egyesüljetek! Az I. élén állott a főtanács, melynek lelke csakhamar Marx lett, ki tulajdonképen a német csoport főtitkára volt. Az I. minden országban szervezett egyesületeket, évenkint kongresszusokat tartott, igy Genfben, Lausanneban, Brüsszelben, Baselban, Hágában, melyeken megvitattak a társadalmi reform összes kérdései, tehát nemcsak a gazdaságiak, hanem a vallásiak, közoktatásügyiek, hadügyiek stb. Az I. törekvései és jelszavai oly félelmetesek voltak, hogy az csakhamar a békés polgárok réme lett, bár ma az ilyen jelszavak bizonyára nem zavarják meg senkinek álmát sem. A francia-német háboru alatt az I. több helyen társadalmi forradalmat akart előidézni és a párisi kommünben elveinek rövid győzelmét ünnepelte. De a háboru befejezésével csakhamar hanyatlásnak indult. Az angolok, miután Marx veszélyes törekvéseit látták, kiléptek, Franciaországban pedig megtiltották a tulajdonjog ellen irányuló nemzetközi egyesületben való részvételt. Hozzájárult, hogy Bakunin fölvételével ennek befolyása és azzal az anarkikus elem lábra kapott, az I. szervezete megbomlott és habár sikerült Bakunint kizárni, az I. életképesnek nem bizonyult. Marx keresztülvitte, hogy a főtanács székhelyét áttették New-Yorkba, mi a fenforgó körülmények között az I. csendes kimulását jelentette. 1876. formailag is kimondatott a feloszlatása. Későbben egy-két kisérlet történt ujabb nemzetközi szövetkezések létesítésére, de ezek meghiusultak. 1871. az I. főtanácsa a következőkből állott: Applegarth, Arnaud, Boon, Bradnick, Buttery, Couruett, Delahaye, Dupont, Hales, Harris, Huzliman, Johannard, Law, Lessner, Lochner, Martin, Maurice, Mayr, Milner, Murray, Pfunder, John Roach, Rühl, Rauvier, Sadler, Stepney, Taylor, Townshend, Vaillant, Weston. Levelező titkárok: Marx Károly Német- és Oroszország, Frankel Leó Ausztria- és Magyarország, Herman Belgium, Mottershead Dánia, Eccarius az Egyesült-Államok, Serraillier Franciaország, Rochat Hollandia, Dac Donnell Irország, Engels Olasz- és Spanyolország, Wroblewsky Walery Lengyelország, Jung a Svájc részére. Magyarországon egyik buzgó tagja Külföldi Viktor volt. Az I. alapszabályaiból és ügykezelési szabályaiból hivatalos magyar kiadás is készült; megjelent 1872-ben Pesten.
(uj-lat.), az ország belsejébe vagy valamely meghatározott helyre, különösen valami erődítménybe utasítás; politikai szökevényekre, de még semleges területre átlépett csapatokra is alkalmazott büntetés a hadviselő hatalmak részéről. L. még Belebbezés.
(uj-lat.) a. m. nemzetközi.
(lat.), némely iskolák mellett fennálló azon intézmény, amely által a növendékek lakásáról és élelmezéséről, szóval egész ellátásáról gondoskodnak. A javitóintézetek, a gyönge elméjü gyermekek, a vakok, a süketnémák számára felállított intézetek, árvaházak stb. mellett az I. megszokott institució, sőt némelyike el sem képzelhető nélküle. Az állami tanítónőképző intézeteknél nálunk a törvény egyenesen elrendeli az I.-t. De találunk sok tanítóképző intézet, a vidéki felsőbb leányiskolák és más tan- és nevelő intézetek mellett is I.-okat. Ilyen I. a budapesti Ferenc József-intézet is.
l. Cikk.
(lat.) a. m. belső; valamely személynek, testületnek, hatóságnak fentartott, az érdekelt körön kivül állók előtt titokban tartott ügy.
(lat.), pápai másodrangu köveg; elsőrangu államoknál a pápát nuncius, kisebb rangu államoknál I. képviseli. Az előtt az osztrák követet a portánál I.-nak nevezték, mert a folytonos s csakis fegyverszünetek által félbeszakított háboruskodás alatt Ausztria a portánál nem állandó követet, hanem csak ideiglenes ügyvivőt tartott.
(lat.), a parlamenti életben a népképviselet által a kormányhoz intézett kérdés felvilágosításnyerés céljából. Ahol a képviselők I.-joga el van ismerve, a kormány az I.-ra válaszolni tartozik; a válasz természetesen az is lehet, hogy a kormány a kért felvilágosítást megtagadja. - A magánjogban I. felhivás, jelesül az adóshoz intézett felhivás, megintés, hogy fizessen. Az adós késedelme (mora in solvendo) rendszerint csak az I.-vel veszi kezdetét, de ha a teljesítés idejét törvény v. szerződés v. végrendelet meghatározza, a késedelem önmagától, I. nélkül is beáll, mihelyt az adós a meghatározott időben nem teljesít. Ezt igy fejezik ki, hogy «dies interpellat pro homine». - Az egyházjogban I. a keresztény hitre áttért házas félnek ősi - nem keresztény - hitében megmaradt házastársához intézett felhivás, akarja-e a keresztény hitre áttért féllel a házas együttlétet «absque contumeliam Creatoris», azaz ugy folytatni, hogy minden csábítási fondorlatról határozottan lemond. Ha a felhivott fél a kitüzött határidő alatt nem, vagy tagadólag válaszol, a keresztény fél uj házasságra léphet és ekkor az előbbi házassági kötelék felbomlik.
(lat.) a. m. serlegek közt, ivás közben.