ókori város Tesszáliában, a pagasaei tengeröböl mellett, hajdan Pelias és Jason székhelye, melynek kikötőiből indultak az argonauták a kolchisi hadjáratra. Romjaiból keletkezett Kr. e. 290. Demetrias.
(gör.), a jónak (l. o.) mesés őse, akinek története Euripides ilyen cimü szinművének alapját képezi. A mitosz szerint I. fia volt Kreusának, Erechtheus leányának, aki ugyan Xuthosnak neje volt, a jónok ősét azonban Apollo istentől foganta. Mikor a gyermek I. megszületett, anyja egy barlangban kitette, de Apollo Delfibe vitte és ott a Pythia által felneveltette. Ezalatt Kreusa gyermek nélkül maradt és férjével, Xuthosszal egyetemben elmentek Delfibe, hogy megtudják, miképen juthatnának családhoz. A jóslat azt mondta, hogy az első gyermek, amellyel a templomból kijövet találkozni fognak, legyen az ő gyermekök. Megfogadták: legelébb is I.-nak találkoztak, kit Xuthos örökbe fogadott, s fiának ismert. Nem ugy Kreusa, ki I.-ban férje valamely eltitkolt gyermekét sejti és őt ezért meg akarja mérgezni. A terv kisül, Kreusa Apollo oltárához menekül, ahová I. üldözi és az egész dolog csak akkor simul el, midőn Apollo az anyát és fiut a Pythia által egymással megismerteti. Euripidesen kivül ezt a mondát a szinpadon feldolgozták a német Schlegel és az angol Talfourd.
görög iró és költő az ókorban. Kioszban született Kr. e. az V. században. Meghitt baráti viszonyban élt Cimonnal, Aischylosszal és Periklesszel, kivel viszályba keveredett és e miatt elhagyta Athént, hová csak 429. tért vissza. Irt tragédiákat, melyekkel 452. Athénben nyilvános diadalt aratott, továbbá lirai költeményeket és történeti munkákat. Megh. Athénben 422. Műveiből csak töredékek maradtak ránk; a történetieket Müller adta ki (Fragmenta historic. Graecor., Páris 1848), a liraiakat Bergk (Poetae lyrici graeci, 2 köt.), a drámaiakat pedig Nauck (Tragicorum graecorum fragmenta, Lipcse 1856).
az elektrotechnikában, l. Elektrolizisz.
(ejtsd: ájone, Ey-Colum-Kil a. m. Columba cellájának szigete), Argyll skót grófsághoz tartozó sziget Mull szigetnek DNy-i végében, 8 km2 ter. és 243 lak., akik nyomorult viskókban laknak. A lapos sziget régiségeiről ismeretes. Megalitikus emlékei bizonyítják, hogy már a történelmi idők előtt laktak rajta. Látható azonkivül rajta egy klastrom és egy székesegyház romjai, amelyeket állítólag szt. Kolumbán (VI. sz.) alapított, a normannok 807. leromboltak és a clunyi szerzetesek ujra felépítettek; továbbá szt. Orannak szentelt kis kápolna és e mellett egy régi sirkert, amelyben Skócia, irország és Norvégia régi királyai temetkeztek. Macbeth volt az utolsó király, kinek tetemét ide hozták. Régi klastroma a középkorban egyike volt a leghiresebb szerzetes-iskoláknak.
(ejtsd: ájonie), l. county Michigan É.-amerikai államban, 1250 km2 területtel, 32 801 lak., I. székhellyel. - 2. I., az ugyanily nevü county székhelye, 53 km.-nyire Lansingtól, a Great-river jobb partján, vasut mellett, (1890) 4482 lakossal, faiparral.
ókori görög tragikus költő, Kr. e. élt az V. század második felében és Sophoklesnek fia volt. 429. a tragikai verseny második diját nyerte el és 405. még élt. Aristophanes a Békák-ban a jó költők közt említi, de kevésbé ismeretes darabjairól, mint inkább birtokperéről, melyet apja ellen intézett. Apját gyengeelmüség miatt jelentette fel, tehát mai értelemben véve körülbelül gyámság alá akarta helyeztetni. Sophokles erre a vádra azzal felelt, hogy részleteket olvasott fel Oedipus Kolonosban cimü szinművéből, melyen akkor dolgozott. Erre természetesen felmentték.
a Kikladok egyike, ma Niosz (l. o.).
(ejtsd: ajoszko), county Michigan É.-amerikai államban, 1850 km2 területtel, 15 224 lak., Tawas székhellyel.
az i betünek görög neve.