l. Kereskedelmi kamara.
l. Iparpolitika.
az ipari és különösen gyári munka ellenőrzése az állam részéről, l. Gyárfelügyelet.
l. Gyárfelügyelő.
szorosabb értelemben az oly gazdaság, melyben a növénytermelésen és állattenyésztésen kivül ipari cikkek, nevezetesen szesz, cukor, sör, liszt stb. gyártásával oly mértékben foglalkoznak, hogy ezek a mellékiparágak a gazdaság üzemét lényegesen befolyásolják. Ezekhez tartoznak tehát a gyári gazdaságok s ezek közül különösen a szesz- és cukorgyári gazdaságok, melyeknél a mezőgazdasági és ipari termelés között a legszorosabb kapcsolat létezik, amennyiben a gazdaság termelése tekintettel a gyár igényeire szerveztetik, a gazdaság terményei a gyárban dolgoztatnak föl s a gyár mellékterményei, t. i. a szeszmoslék, répatörköly stb. a gazdaságban használtatnak föl. Ezeket a gazdaságokat főképen az jellemzi, hogy ipari növényeket a közönségesnél nagyobb mértékben, p. burgonyát, cukorrépát a szántóterületnek egy negyedén, sőt felén termelnek s kiterjedt hizlalást folytatnak. A gyáripari gazdaságok főjelentősége abban rejlik, hogy azokban jövedelmező ipari növények nagyarányu termelése válik lehetővé, hogy továbbá a kiterjedt hizlalás után származó tartalmas trágya a talajerő fentartására van kitünő hatással, annál is inkább, minthogy az ilyen gazdaságokból, főképen csak a légkörből származó anyagok - szesz, cukor, keményítő stb. - vétetnek ki, a talajból eredő növényi tápanyagok pedig a melléktermények utján a talajba kerülnek vissza. A gyáripari gazdaságok rendszerint belterjesen kezelt s tekintélyes jövedelmet nyujtó gazdaságok s a nagy üzem jellemző képviselői. Azonban az ilyen gazdaságok létesítése bizonyos előfeltételekhez van kötve. Berendezésük sok tőkét, kezelésük nagyobb mezőgazdasági és üzleti szakértelmet s elegendő s olcsó munkaerő fölött való rendelkezést igényel. A nyers anyag beszerzése s a termelvények gyors s biztos értékesítése végett pedig kell, hogy az ilyen gazdaságok megfelelő közlekedési eszközökkel rendelkezzenek. Tágabb értelemben az I.-ok sorába az olyan gazdaságok is számíttatnak, melyek mellékparágakkal nem rendelkeznek ugyan, hanem különböző ipari növényeket, p. cukorrépát, lent, kendert, dohányt, komlót, festő- s füszeres növényeket oly kiterjedésben termelnek, hogy azáltal a gazdaság üzeme a közönséges gazdálkodástól eltérő, belterjesebb jelleget ölt.
l. Iparjog.
az elsőfoku iparhatóság területén, illetőleg a szolgabiró székhelyén évenkint választott iparosok, kik az elsőfoku iparhatóságot működésében, a törvény által megállapított esetekben támogatják. Minden elsőfoku iparhatóság mellé legalább 20 - kivételkép, ha a helyben lakó iparosok száma 100-nál kisebb, 10 - megbizott választandó. A megbizottak választása a miniszter határozata alapján csak oly iparhatósági területeken maradhat el, ahol a helyben lakó iparosok száma 50-nél kevesebb. A reája eső választást csak az utasíthatja vissza, aki egy éven át mint megbizott már működött. A teendőit nem kellően teljesítő megbizott 100 frtig terjedhető birsággal sujtható.
az 1884. XVII. t.-cikk szerint elsőfokban: községekben a szolgabiró; rendezett tanáccsal biró városokban a várostanács; törvényhatósági joggal felruházott városokban a rendőrkapitány; Budapesten a kerületi előljáróság; - másodfokban: vármegyékben az alispán; törvényhatósági joggal felruházott városokban a tanács; - harmadfokban: a kereskedelmi miniszter. Az elsőfoku I.-nál az eljárás szóbeli, de jegyzőkönyv vezetendő. A határozat szóval kihirdetendő s kivánatra irásban is kiadandó. A felfolyamodás beadásának határideje 15 nap. A felfolyamodás mindig az elsőfoku hatóságnál adandó be s kivételes esetektől eltekintve - ilyen különösen az, ha a végrehajtás azonnal foganatosítása köztekintetekből szükséges - halasztó hatállyal bir.
l. Iparokozta betegségek.
oly intézetek, melyekben iparosok neveltetnek. L. Iparoktatás.