l. Iparoktatás.
Hazánkban az I.-ot először az 1872. évi VIII. t.-cikk szabályozta, melynek helyébe az 1884. XVII. t.-c. (ipartörvény) lépett. Ennek főelve: az iparszabadság. Az 1. § szerint a magyar korona országai területén minden nagykoru vagy nagykorunak nyilvánított egyén nemre való tekintet nélkül, a törvénynek korlátai között bármely iparágat, ideértve a kereskedést is, bárhol, önállóan és szabadon gyakorolhat. Kiskoruak életkoruk 18. évének betöltése után az atya, illetőleg gyámnak gyámhatóságilag jóváhagyott beleegyezésével önállóan üzhetnek ipart s ezáltal teljeskoruakká válnak. Jogi személyek szintén szabadon üzhetnek ipart, de üzletvezetőt kell állítaniok. Az ipar megkezdéséhez és gyakorlásához tehát engedély - rendszerint - nem szükséges, s elegendő az iparhatósághoz irásban intézett bejelentés, melyben a bejelentő igazolni tartozik, hogy az ipar önálló gyakorlására a fennebbiekben előirt kellékeknek megfelel. Tartozik továbbá, ha oly mesterségről van szó, amelynek elsajátítása hosszabb gyakorlatot igényel (u. o. képesítéshez kötött mesterség), tanoncbizonyítványát bemutatni s két évi gyakorlatot igazolni. A bejelentés elintézéseül iparhatósági igazolványt kap, mely meg nem tagadható s 3 nap alatt kiszolgáltatandó, különben a bejelentő iparának üzését megkezdheti. Képesítéshez kötött mesterséget különben az is üzhet, akinek képesítése nincs, ha üzletében a megkivánt képesítéssel biró s az ipar önálló gyakorlatára jogosított egyént alkalmaz. Rendőri s közbiztonsági tekintetek némely iparágnak engedélyhez kötését teszik szükségessé. Ezek nálunk: a) fogadó, vendéglő, korcsma, sör- és kávéház, pálinka- és kávémérés tartása; b) a zsibáruskodás; c) foglalkozásközvetítés és cselédszerzés; d) kéményseprés; e) rendes járatu időhöz kötött személyszállítás; f) azok ipara, kik közhelyeken a közönség számára személyszállító eszközöket készen tartanak, s a hordár- és bérszolgaüzlet; g) az építőmester ipara; h) mérges anyagok és gyógyszerek készítése s gyógyszerfélékkel való kereskedés; i) robbanószerek készítése s azokkal való kereskedés. A közbiztonság, közrend s a közönség érdekei ezeknél az iparágaknál némely kivételes intézkedéseket tesznek szükségessé; ilyenek jelesül, az engedélyhez, számhoz kötöttsége, dijszabások, biztosíték, rendőri felügyelet. Ha továbbá valamely iparágnak gyakorlása oly üzlettelepek felállításával jár, amelyek fekvésük vagy az üzlet minősége által a szomszéd birtokosokat vagy lakóokat, v. a közönséget háborgatják, megkárosíthatják vagy veszélyeztethetik, ily telepeknek felállításához a törvényben előirt eljárás mellett nyerendő iparhatósági telepengedély szükséges. Az iparos halálával az üzletet özvegye folytathatja. Özvegy nem létében az üzlet a kiskoru gyermekek vagy unokák javára folytatható.
Az iparüzési jogtól senki, sem birói itélet, sem közigazgatási határozat által meg nem fosztható; kivétetnek némely engedélyhez kötött iparágak, amelyeknél az iparhatóság saját területén meghatározott vagy határozatlan időre megfoszthatja az iparüzés jogától azt, akinél oly tények merültek fel, amelyek őt a közerkölcsiségi vagy közrendészeti szempontból megbizhatatlannak tüntetik fel. Minden iparos: 1. Üzletét bérlő által is üzheti. 2. Ugyanazon községben több állandó üzleti helyet (műhelyt, boltot) tarthat egyszerü bejelentés mellett, az engedélyhez kötött iparágaknak kivételével, amelyeknél minden ujabb üzleti hely külön engedély alá esik. 3. Iparát rendes lakhelyén kivül az ország több helyén is üzheti, de a fióktelepeket bejelenteni s azokhoz üzletvezetőt állítani tartozik. Engedélyhez kötött iparágaknál a fennebbi szabály áll. 4. Többféle ipart is üzlet. 5. Készítményeinek előállítására szükséges minden nemü munkát egyesíthet. 6. Ugy saját, mint mások készítményeit bárhol az országos vásárokon eladhatja, azokra bárhol és bármikor megrendeléseket gyüjthet. Hetivásárokon az ipartörvényt módosító 1887. XVIII. t.-cikk szerint, házi iparcikkeken kivül iparkészítményeket rendszerint csak a helybeli iparosok adhatnak el, amennyiben törvényhatósági szabályrendelet ellenkezőt nem állapított meg. A felvidéki házalók, kik régi szokás alapján a heti vásárokat látogatták, eddigi joguk gyakorlatában meghagyattak. Végeladás, árverés vagy más, tömeges és gyors eladásra ingerlő módon való eladáshoz iparhatósági engedély szükséges. 7. Üzletét bármikor abbanhagyhatja. Kivételt képeznek a sütők, mészárosok és kéményseprők, kik ebbeli szándékukat az iparhatóságnál bejelenteni, s ennek meghagyására az ipart még bizonyos ideig - a sütők 4 hétig, a többiek 3 hónapig - folytatni tartoznak. 8. Húsmérésnél a helyi viszonyokra való tekintettel az iparhatóság az ipart számhoz kötheti; a marhahús árát időnkint szabályozhatja, s a mérés rendes kezelését ellenőrizheti. Hús- és kenyérnemüeknél elrendelhető az is, hogy a részletes eladásnál az árak súly szerint az eladási helyeken kifüggesztessenek. Nem esnek az ipartörvény alá: a mezőgazdasági s erdei termelés, a házi ipar, a bányászat és kohászat, az állami egyedáruság, a malomüzlet, amennyiben az ahhoz való jog a kisebb királyi haszonvételekhez tartozik, a vasuti, gőzhajó- és csatornavállalatok, tengeri hajózás és halászat, kompok, révek, nyilvános intézetek s fegyintézetek ipari foglalkozása, a házaló kereskedés, a közönséges napszámosmunka.
l. Kereskedelmi kamara.
l. Kiállítás.
az ipartörvénynek a törvény által kihágásnak minősített megszegései. Büntetés, a strike súlyosabb s elzárással is büntetendő esetének kivételével, kizárólag pénzbüntetés, mely csak behajthatlanság esetére változtatható át elzárásra. 2-10 frtig terjedő összeg helyett egy-egy napi, azonfelül pedig minden 10 frtig terjedő összeg helyett egy-egy napi elzárás állapítandó meg; két frtot meg nem haladó pénzbüntetés helyett 12 óránál hosszabb elzárás meg nem állapítható. A pénzbüntetés bizonyos esetekben 50 frtig, más esetekben 20-200 frtig; bizonyos esetekben 100 frttól 300 frtig terjedhet. A segédek, tanoncok és gyári munkások, felvételét, alkalmazását és a velök való bánásmódot szabályozó, s a segédszemélyzet iskolai oktatására vonatkozó törvényes rendeleteknek súlyosabb v. ismételt megszegése esetében az iparos tanonctartási, a gyáros fiatal munkások alkalmazásának jogától egy évre megfosztható. A csak engedély mellett felállítható telepeken bizonyos esetekben, különösen a közbiztonsági, közegészségi és tüzrendőri szabályoknak súlyos megsértése esetében az üzlet egy évig megszüntethető. A pénzbüntetések közigazgatási uton, a közadók módjára hajtatnak be, az elkövetés helyének községi pénztárába folynak, s ipari, esetleg kereskedelmi oktatási célokra fordítandók.
az iparbejelentések, telepengedélyek, s az ipar álladékában történt változásoknak bejegyzésére szolgáló lajstrom, melyet az elsőfoku iparhatóság vezet.
az az ember, aki minden határozott foglalkozás nélkül, csupán mások rászedéséből él és a világot magasrangu állásával, hangzatos cimekkel, v. előkelő származással ámítja.
l. Munkások.
egyik hathatós eszköze az iparos-oktatásnak, mely különösen a szemléltetésen alapul. Rendesen oly gyüjteménye a különböző ipari készítményeknek, mely feltünteti a termelés menetét, illetőleg különböző fokozatait a nyersanyagtól a kész iparcikkig; nemkülönben az egyes iparágakban használatos szerszám- s egyéb gépeket. Minden nagyobb I. egyuttal kiállításokat rendez a legujabb ipari gépekből, bemutatja azok üzemét, hogy ezáltal megismertesse a gépek használatának előnyeit az ipari, s különösen kisipari termelésre. Magyarországon a legnagyobb ilynemü intézet a technologiai I. Budapesten, mely gyönyörü gyüjteményei és nagy könyvtára mellett csaknem minden iparágat felölelő külön tanfolyamokat rendez és ezen a réven az iparfejlesztés hathatós eszköze lett. A tanfolyamokat hallgató iparossegédek száma itt évenként százakra rug. Ezenkivül szervezve van itt kisérleti állomás, mely intézmény ujabb keletü hazánkban s kiterjed a bőr-, papir- s egyéb anyagok vizsgálatára. A téli időszak alatt itt külön szakelőadások is tartatnak. Egyáltalában ezen intézet elsőrangunak tekinthető nemcsak hazánkban, hanem a külföldiek között is. Kisebb terjedelmü I.-ok vannak Kolozsvárt, az állami fa- és fémipari szakiskolával kapcsolatosan, Maros-Vásárhelyen a Székelyföldi iparmuzeum és Nagyszebenben, melyek gyüjteményeik mellett szakelőadások rendezésével foglalkoznak. A külföldi I.-ok között első helyet foglal el a bécsi Technologisches Gewerbe-museum, mely kebelében önálló szakiskolákat tart fenn a fa-, fém-, vegyészeti-, építő-, elektrotechnikai- és molnáriparra, nemkülönben széles alapokra fektetett kisérleti állomást, végül külön kisipari csarnokot, hol kizárólag a kisiparban alkalmazott gépek vannak kiállítva, melyek hetenként három napon üzemben tartatnak. Nevezetesebb ily intézet a berlini, lyoni, berni és zürichi, mindannyi majdnem ugyanazon szervezettel.
(technologia), a különféle használatu tárgyaknak a természeti produktumokból és a félgyártmányokból való készítését és készítésük eszközeit tanítja s feloszlik kémiai és mekanikai I.-ra. Az első szól a munkadarab alakváltoztatásának módjairól, jelesen a meleg (kovácsolás, hengerlés stb.) és a hideg (esztergályozás, furás, vésés stb.) uton való megmunkálásról; a kémiai technologia pedig a munkadrab kémiai átalakítását (erjedés, fehérítés, ércek szinítése stb.) tárgyalja. A legtöbb technologiában a mekanikai és kémiai technologiát együtt találjuk, mert a kémiai technologia a mekanikai technologiától nem mindig választható el (p. fémolvasztás, üveg és agyagáruk készítése, aranyozás stb.).