az ipariskolák egyik faja, melyben részben iparos-tanoncok, részben segédek és önálló mesterek a szabadkézi, mértani és szakrajzban nyernek oktatást. A legnagyobb ilynemü iskola hazánkban a fővárosi ipari rajziskola Budapesten. Sokkal kisebb keretben mozognak a vidéki rajziskolák, mint a kolozsvári és aradi állami fa-, és fémipari szakiskolákkal kapcsolatos ipari szakrajziskolák, valamint más vidéki városokban lévő segédek rajztanfolyamai. Ez utóbbiak különösen a szakrajz tanítására fektetik a fősúlyt.
(industrialismus). A régibb nemzetgazdasági irók gyakran e nevet adták azon rendszernek, melyet Smith Ádám alapított és mely az emberi munkára mint a gazdagság főforrására van fektetve. Az elnevezés különben nem szerencsés, mert téves felfogáshoz vezet.
a különböző iparágak viszonyaival tágabb értelemben foglalkozó statisztika. E lexikonban az egyes iparágak tárgyalásánál vannak közölve a fontosabb, különösen a hazai adatok.
mindenkit megillető jog arra, hogy bárminő ipart önállóan üzzön, anélkül, hogy vm. előfeltételeket kellene teljesítenie. De különösen a korábban felállított céhrendszer kényszerétől való szabadságot értik I.-on. Az I. főhaszna abban van, hogy az egyéni képességeket és erőket a gazdaságban kifejleszti és érvényre juttatja és az előidézett verseny által a gazdasági fejlődést hatásosan előmozdítja. Hátrányai abban a feloszlató, szétbomlasztó hatásban vannak, amelyet a társadalmi csoportokra és érdekszövetkezetekre gyakorol és abban, hogy az önzési ösztönöket erősen serkenti és a tisztátlan konkurrenciát is elősegíti. Az I. ennélfogva, mint minden szabadság, nem mindig illik valamely nép műveltsége fokához. Az I. hatásaiból magyarázható az az ujabb időben ismét élesen előtérbe lépő szükséglet, amely hasonnemü érdekeknek testületekbe, iparegyesületekbe való tömörülését kivánja, továbbá annak a szükségessége, hogy az I.-t egyes részeiben a törvényhozásnak kell korlátoznia. L. Engedélyhez kötött ipar, Iparjog, Iparpolitika, Ipartestületek.
az u. n. kollektiv büncselekményeknek egyik faja. Jellemző ismérve egyrészt a büncselekmény gyakoribb ismétlésére irányuló szándék, másrészt a célzat, hogy az ismétlés által a bünös jövedelmi forrásául szolgáljon. Az a kérdés, vajjon az ismétlés bünhalmazatot állapít-e meg, vagy az I. a büncselekményeknek többségét jogi egységgé foglalja össze - vitás.
l. Szövetkezetek.
az 1884. XVII. t.-c. (ipartörvény) értlemében minden törvényhatóság I.-ot alakít, melynek feladata véleményt adni mind azokban az iparügyi kérdésekben, melyekre nézve a másodfoku iparhatóság hozzájuk fordul. Az I. az alispán, illetőleg polgármester elnöklete alatt felerészben a közigazgatási bizottság, felerészben az ipar- és kereskedelmi kamara által választott 4 rendes és 4 póttagból áll. A választást visszautasítani nem lehet. - I., országos, a kereskedelmi miniszter által 1890-ben szervezett véleményező közeg, mely áll a minisztérium iparfejlesztési osztályának tagjaiból, 8 kinevezett, az országos iparegyesület és budapesti kereskedelmi és iparkamara által választott 3-3 és a nemzeti munkáspárt által választott 2 tagból. Elnöke a kereskedelmi miniszter, helyettese az államtitkár. Az I. csak a miniszter által hozzá utalt kérdésekben mond véleményt.
l. Iparoktatás.
az iparosoknak közös érdekeik előmozdítására alakult s az érdekeltek szabad elhatározásán nyugvó egyesületeik. Az I.-ba (ellentétben az ipartestületekkel) való belépésre senki sem kényszeríthető. Az I.-nak alapszabályokkal kell birnia, melyek azonban semmi olyat nem tartalmazhatnak, mi az egyes tagokat az ipartörvény alapján őket megillető jogok tetszés szerinti gyakorlatában megszoríthatná v. akadályozhatná. Az I. az iparhatóság felügyelete alatt állanak.
Az 1884. XVII. t.-c. szerint törvényhatósági joggal felruházott s rendezett tanáccsal biró városokban, vmint oly községekben, amelyekben a képesítéshez kötött mesterséggel foglalkozó iparosok száma legalább 100-ra megy, az érdekelt iparosok kétharmadának kivánatára, az ipar- és kereskedelmi kamara meghallgatásával s a törvényhatóság hozzájárulásával, az iparhatóság által I. alakítandók. Más helyeken az iparosok kivánatára a kereskedelemügyi miniszter esetről-esetre I. alakítását megengedheti. Az I. tagjai mindazok, kik képesítéshez kötött ipart üznek. Kereskedők, gyárosok, részvényesek a testületbe nem kényszeríthetők. Az I. célja az iparosok között a rendet és egyetértést fentartani, az iparhatóságot támogatni s az iparosok érdekeit előmozdítani. Az I. ügyeit az előljáróság és a közgyülés viszi, mely utóbbi a kötelezően előirt alapszabályokat is megállapítja. Egyik fontos teendője az iparosok és a tanonczok v. segédek között felmerült vitás kérdések elintézése, ami a kebelében alakult u. n. békéltetési bizottságnak hatásköréhez tartozik. Ha az első sorban megkisérlendő kibékítés nem sikerül, a bizottság érdemileg határoz. A határozattal meg nem elégedő fél igényeit 8 nap alatt a törvény rendes utján érvényesítheti, de ez a bizottság határozatának végrehajtását nem akadályozza. A végrehajtást az iparhatóság eszközli.