1. három mellékvize a Volgának Szamara orosz kormányzóságban. A Nagy-I. az Obscsej Szürt DNy-i lejtőjén ered, 320 kilométer hosszu és Volszkkal szemben torkollik. A 160 km. hosszu Kis-I. a Csernavka és Trosztyanka összefolyásából ered és két ágban Krasznij-zsarnál, illetőleg Balakovnál ér véget. A 130 km. hosszu Jelan-I. vagy Csagra Csagrinnál torkollik. - 2. I., 430 km. folyó a Kirgiz-pusztán; a mukodsári dombokon ered és az Axalan-tóba, illetőleg mocsárba folyik.
l. Bőr.
(Sämischgares Leder, peau á la chamois), halzsirral cserzett bőr. Ennek a bőrnek gyártásához délamerikai marhabőrök, u. n. vadbőrök, továbbá különböző vadak (szarvas, őz zerge) bőre, ugyszintén ürü-, juh-, borju- és kecskebőrök is szolgálnak. Az I.-nek rendszerint nincs barkája. Sárga szinü, puha, bolyhos, igen nyulékony bőrfaj, melyből ruhadarabokat, főleg kesztyüket, nadrágokat, nadrágtartókat, zacskókat, sebészeti kötelékeket, szijakat stb. készítenek. Ez a bőrfaj mosható, ezért mosóbőrnek is nevezik. A vékonyabb bőröknek néha meghagyják barkáját, s ekkor, ha női cipő vagy kesztyü készül belőle, húsos részükkel kifelé vannak fordítva.
l. Dégras.
(Vulyhovec), kisközség Mármaros vármegye taracvizi járásában, (1891) 2766 rutén és német lakossal, postahivatallal és postatakarékpénztárral.
az Eurótász (l. o.) mai neve.
1. János (Yriarte), spanyol filologus, szül. Orotavában (Tenerifa) 1702. dec. 15., megh. Madridban 1771 aug. 23. Párisban és Rouenban a klasszikus nyelvekkel foglalkozott, Madridban jogot tanult s 1732. a kir. könyvtár könyvtárnoka lett; 1742. tolmáccsá nevezték ki a külügyminisztériumba; 1743. a kir. akadémia tagjává választották. Irt latin és spanyol epigrammákat és egyéb nemü költeményeket, melyek Obras sueltas cim alatt jelentek meg (Madrid, 1774, 4 köt.). Nevezetes I.-nak a kir. könyvtár görög kéziratairól készített katalogusa (1 köt., u. o. 1769), és latin nyelvtana (u. o. 1771) Spanyol epigrammái ujabban a Biblioteca de autores espańoles 67. kötetében (u. o. 1878), Levelei pedig ugyane gyüjtemény 62. kötetében jelentek meg.
2. I. Tamás, spanyol költő, I. János unokaöccse, szül. Santa Cruzban (Tenerifa) 1750 szept. 18., megh. Madridban 1791 szept. 17. Szülővárosában és Madridban végezte tanulmányait és foglalkozott zenével is. Nagybátyja halála után ő került ennek a külügyminisztériumban elfoglalt tolmácsi helyére s 1776. a legfelsőbb haditanács levéltárosa lett. Tizennyolc éves korában irta Tirso Imareta anagramm alatt hacer que hacemos (Madrid 1770) c. vigjátékát, s aztán Voltaire és Destouches drámáiból fordított le néhányat a madridi kir. szinház számára. Irt azonkivül még El filósofo casado, El seńorito mimado (1778), La seńorita mal criada (1778) c. vigjátékokat. Nagyobb népszerüségét azonban I. eredeti meséinek: Fabulas literarias-ainak (1782) kösznheti. E mesék számos európai nyelvre is le vannak fordítva. Néhány magyarul is megvan. I. művei (Madrid 1805) 8 köt. jelentek meg.
Ruiz et Pav. (növ., mankópálma), magas karcsu pálma. Törzse sima v. gyürüzött, hengerded, némelykor a felső része feldagad; gyakran hengerded légi gyökérszálak kúpalaku csomójából emelkedik. Levele nagy, szárnyalt, virágbuzogánya lecsüngő, virága 1-2 laki, gyümölcse gömbölyded v. tojásforma, egymagu. Amerikában az északi szélességnek 15. fokától Bohiráig s a Pananahiba torkolatáig terjed (10 faj). Az I. exorrhiza Mart. (Zamorapalma Paxiuba) tropikus Amerikában 15-20 m. magas fa, virága sárga, bogyója zöld v. zöldbarna, néha csaknem fekete. Az I. ventricosa Mart. 25-32 m. magas, szára 2-3 m. hosszu légi gyökeret bocsát, mely a földbe furakodván és a rendes földbeli gyökere elhalván, a közepétől kezdve felfuvódott törzset mintegy cséklyán v. mankón tartja. Az I. setigera Mart. csak 4-5 m. magas. Több faját pálmatermekben ápolják.
Irideae (növ.), l. Nősziromfélék.
(gör.), a szivárványhártya megcsonkítása. Ezt az operálást kétféle célból teszik, vagy optikai, vagy gyuladást szüntető célból. Az optikai I. arra való, hogy amikor a szaruhártya hegedése vagy közepi lencsehomály miatt a rendes szembogáron át nem juthatnak be a szembe a fénysugarak, uj nyilást, kolobomát, nyissunk a látás megjavítására. Gyuladást szüntető hatása akkor nyilvánul az I.-nak, amikor glaukomás vagy krónikus szivárványhártya-gyuladást kiállott szem szirvárványhártyáját szélesen megcsonkítják. Az I. meggyógyítja a glaukomát (l. o.), elhárítja a szivárványhártya gyuladásának ki-kiujulását. Az operálás ugy történik, hogy u. n. lándsával sebet szurnak a szemhártya szélén, finom csipővel megfogják és kihuzzák a szivárványhártyát s ollóval lemetszik. Hályog-operáláskor is ki szokás vágni a szivárványhártya egy részét, hogy a hályogos szemlencséhez lehessen férni.