az irodalomban helyén levő, hozzá tartozó, vele összefüggő, p. I. izlés, I. forma, I. ember, I. társaság stb. I. nyelv, a népnyelvvel szemben egy, történetileg alakult közös idioma, mely a különböző nyelvjárások forrásaiból keletkezett, köztük mintegy külön nyelvjárást alkot, elemei az összes nyelvjárásokból kerültek, az egyes nyelvjárásoknál gazdagabb, s részben konzervativebb, mert a régi nyelvből sok formát megőriz; részben pedig ujítóbb, mert a nyelv legnagyobb művészei, költők és prózairók gyarapítják; különösen gazdagabb a népnyelvnél elvont fogalmak neveiben és a szellemi munka kifejezéseiben, mig a konkrét jelenségek neveiben a népnyelv gazdagabb. Az I. nyelv többé-kevésbé eltér a népnyelvtől. Ha az I nyelv csak a maga hagyományaiból táplálkozik s maga utján jár, végre elszakad a népnyelvtől, holt nyelvvé válik, melyen csak a tudósok beszélnek.
l. Irodalmi.
(litteratura), az emberiség szellemi munkásságának az a köre, mely maradandó nyelvi alkotások (rendszerint irásba foglalt nyelvi termékek) létrehozásában nyilatkozik; I.-nak nevezzük az ily nyelvi alkotások bizonyos összegét is. A szerint, amint az egész emberiségnek, vagy csak egy-egy nemzetnek, vagy egy-egy kornak, egy-egy nemzedéknek, irói csoportnak ilynemü szellemi munkásságát értjük, szoktunk beszélni egyetemes (v. világ) irodalomról, nemzeti irodalomról, egy-egy kor irodalmáról stbl, továbbá formai és tárgyi csoportok szerint, költői és tudományos, történelmi, természettudományi irodalomról, egy-egy kérdés irodalmáról, hirlapirodalomról stb. Az I. körébe tartozik ugyan az iratlan irodalom is, egy-egy nép ősköltészete, a mai népköltés, mely a zenéhez, énekszóhoz füzi a maga szövegének állandóságát, s virágozhatik I. az irás feltalálása előtt is, amennyiben hivatásos énekmondók, rapszódok nemzedékről-nemzedékre fentartják és gyarapítják a nemzeti költészet kincstárát, de ez az irodalom csak költői irodalom lehet és kevés műformára szorítkozhatik. Az irás az I. fejlődésének igazi alapja, s nevezetesen a prózai irodalom létföltételeit az irás mesterségének ismerete adja meg, a könyvnyomtatás pedig kiterjesztette. Az I. jelentősége abban áll, hogy egy-egy nép, illetőleg az egész emberiség szellemi közössége testesül meg benne. Az I. oly eszköz, mellyel eszméinket, érzelmeinket és törekvéseinket, ismereteinket és eseményeinket egyrészt kortársaink közt általánosíthatjuk, másrészt az utókorra hagyományozhatjuk. Igy az I. az emberiség szellemi munkásságában a folyamatosságot, állandóságot, következetességet képviseli és biztosítja. Egy nemzet irodalma pedig ama nép hagyományait, törekvéseit foglalja össze, művelődését szolgálja s faji egységének fenmaradását biztosítja. Egy nemzet összes irodalmi termelése, általánosan véve, annak a nemzetnek az egyetemes irodalma, beleértve idegen nyelvü szellemi termékeit is. A mi régibb irodalmunk nagyobb része latin nyelvü, s azok a latin nyelvü iratok is, mint a magyar elme művei, a magyar irodalomhoz tartoznak. Szorosabban véve csak a magyar nyelvü irodalmat értik e néven. Sajátlag nemzeti irodalomnak azon irodalmi ágak összegét lehet neveznünk, melyeknek történelmében nemzeti felfogás és érzés nyilatkozhatik, igy első sorban a költői, azután a szónoki, filozofiai, történelmi irodalmat. Az egyes irodalmak hatnak egymásra, különösen a fejlettebb irodalmak a kevésbé fejlett vagy kezdetleges irodalmakra, igy hatott p. a görög irodalom a rómaira, s az egész antik irodalom főleg a renaissance óta az ujabb népek I.-ára, a mult században és azelőtt a francia a németre, a mult század végén a klasszikus és a nyugateurópai I.-ak a mienkre; de a nagy, kifejlett irodalmak is hatnak egymásra kölcsönösen, s éppen e szellemi közlekedés adja a világirodalmat. Irodalomtörténet az a tudomány, mely az I. keletkezését, fejlődését és alakulásait vizsgálja és magyarázza, kinyomozza az irodalmi jelenségek okait és összefüggését. Lehet ugyan az I.-történet tisztán leiró is, amennyiben mintegy csak külső képét adja az I. életének, előadván különböző változásait, ismertetvén az irókat és a műveket; sokkal tudományosabb és értékesebb azonban ennél az az I.-történet, mely az I. életének törvényeit, föltételti kutatja. V. ö. Magyar Irodalom, Világirodalom (szinkronisztikus áttekintéssel), továbbá Német, Francia irodalom stb.; a bibliográfiát is I. az illető cimek alatt.
l. Irodalom.
l. Iskolai egészségügy.
igy nevezik azt a ragasztó szerrle összekevert finom ezüst port, melyet festésre, irásra s más efélére használnak. Készítik az összedörzsölt ezüstfüstből, vagy pedig az ezüstoldatokból kicsapott ezüstporból, melyhez gummit keverne. Az I.-öt kagylóban (kagyló-ezüst) vagy porcelláncsészécskében árusítják.
a kézzel való irást pótoló gépek. Az első irógép a Remington-irógép volt, melyet különösen az utolsó években tökéletesbítettek nagy mértékben. Az első I. olykép voltak szerkesztve, hogy egy emeltyürudon voltak az egyes betük és jelek a nyomdai betük módjára kivésve és a rudat kellett egy nyiláshoz előre-hátra mozgatni a szerint, amint milyen betüt akartak lenyomtatni; később köralaku lemezt használtak, melyen épp ugy voltak a betük alkalmazva, mint az előbbin és egy fogantyu által kellett a lemezt az irónyiláshoz forgatni. Az ujabb I.-nél minden egyes betü és jel különálló és billentyü-szerkezet által, emeltyük segélyével hozatik az irónyiláson keresztül a papirral érintkezésbe, mely a legtöbb esetben kaucsuk-lemezre van fektetve. A Remington-irógépeknél a betü nem közvetlenül a papirral érintkezik, hanem egy festékes szalagra üt és ezáltal marad a betü nyoma a papiron, mig a Yost-, Williamson- és Fitsch-gépeknél a betü állandóan festékpárnán nyugszik és a papirról való visszaesése után azonnal ujra lenyomtatható. Az ujabb módosítások csak kisebb dolgokra vonatkoznak, de lényegében majdnem mindegyik egyforma szerkezetü. Az irógéppel irtakat nagyon könnyen lehet tetszés szerinti számban sokszorosítani a mimeográf sokszorosítóval (l. o.).
(mogigraphia, cheirospasmus), az irásnál működő izmok beidegzési zavara, mely az irást megnehezíti, sőt lehetetlenné teszi, a kézirást elékteleníti, ugy hogy olvashatatlanná válik. Az I. közvetetlen oka az irás okozta tulerőltetés. De kiemelendő, hogy e baj mindenkor idegeseknél fejlődik ki. Olykor egy és ugyanazon család több tagja szenved az I.-ben. A baj keletkezését elősegíti a hegyes, kemény acéltollakkal és a helytelen, tulságos izommegerőltetéssel végzett irás. A betegség fokozatosan fejlődik ki, amennyiben a beteg eleinte azt veszi észre, hogy a tollat biztosan vezetni nem tudja, később már azt tapasztalja, hogy az izmok az irásnál megfeszülnek és a toll vezetését megakadályozzák. Az I.-nek egy görcsös, egy hüdéses és egy zsábaszerü alakját különböztetjük meg. A görcsös alaknál az ujjhajlítók, ritkábban az ujjfeszítők görcsösen megfeszülnek, mi által a toll a kézből kiesik; e mellett a kéztőben tulságos feszítés, hanyintás avagy borintás mutatkozik. E szabálytalan izommozgatásokat fájdalom kiséri. A hüdéses alaknál a hiányzó izomerő teszi lehetetlenné az irást, mig a zsábaszerü irógörcsnél a fájdalmas fáradtsági érzés képezi az irásbeli akadályt. A baj lefolyása hosszadalmas és jóslata kedvezőtlen. A kezelés első sorban az irástól való huzamosabb eltiltásban áll. Ha kimutatható, hogy az I.-öt az irásnál követett valamely helytelen szokás okozná, ugy az irás modorának megváltoztatását javasolják. Ceruzával v. ludtollal könnyebben irnak az I.-ösök. Szerkesztettek sajátos tolltartókat, melyek általában az ujjakra tolható gyürüben avagy szorítóban állanak; igy p. a Nussbaum-féle bracelet sok betegnek tetemes könnyítést szerez. E gyürük az ujjaknak tulságos feszítését akadályozzák meg. Ha az I. neuraszténiás alaku, ugy jó hatásu a hidegvizkúra, kevésbbé megbizható a villamosság. Igen jó hatásu a massage és gyógygimnasztika.
l. Szerzői jog.
az irók érdekeinek megvédésére alakul. Párisban az irók és kiadók a szerzői jog megvédésére nemzetközi egyesületet alkottak 1878. e cimen: Association littéraire et artistique internationale. Bécsben Concordia cimen a hirlapiróknak van egyesületük. Magyarországon irók és hirlapirók együtt Otthon (l. o.) cimen alakítottak egyesületet. L. még Magyarországi hirlapirók nyugdijintézete és Magyar irók segélyegyesülete.