(lat.), a büntetésnek kiszabása.
l. Fürdő.
(lat.) a. m. betörés, l. Intrusio.
nagyközség Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye pesti felső járásában, (1891) 4429 magyar és tót lakossal; vasuti állomás, posta- és táviróhivatal, postatakarékpénztár. Határához tartozó Mike-Buda puszta, melyen számos régiséget ástak ki.
Artur, orvos, szül. Budapesten 1855 márc. 1. Tanulmányait a budapesti egyetemen végezte, hol 1876. nyerte el orvosdoktori diplomáját. Ezen időtől fogva 1887-ig Korányi Frigyes mellett mint tanársegéd működött; nagyszámu tudományos dolgozatai részben a belgyógyászat, de főként a gégészet köréből valók és ezek nemcsak belföldön, hanem a külföldi szakemberek részéről is elismerésben részesültek, ugy hogy Korányi Frigyes már 1883. megbizta I.-t a klinikáján lévő gégészeti ambulatorium vezetésével. E téren kifejtett kiváló munkálkodása elismeréseül 1886-ban a gégészet egyetemi magántanárává képesíttetett; mint ilyen vezetője most is a Korányi-klinika és a budapesti általános poliklinika gégészeti osztályának, egyuttal a Szt. János-közkórház gégészeti osztályának osztályos rendelő főorvosa; a magyar királyi opera és nemzeti szinház gégeorvosa s tartalékos honvéd ezredorvos. Nagyszámu szakmunkái közül legfontosabbak: Gégészeti közlemények a Korányi-klinikáról (Orvosi Hetilap, 1882); Az illó anyagoknak hatása a tüdő és gégére (u. o. 1892); Utmutató az orr- és gégetükrözésben (Dobrowsky és Franke kiad., 1892); Az énekhang élet- és egészségtanáról (1893); A Korányi-féle gégészeti ambulatirum 10 éves fennállása alkalmából készült dolgozatok (Budapest, Dobrowsky és Franke 1893); A kénes vizek hatásáról a légző szervek bántalmainál (Orvosi Hetilap 1893).
Magda, osztrák szinésznő, szül. Bécsben 1853 jul. 10. A hamburgi Thalia-szinháznak lett tagja és később Dawisonnal Amerikába ment, ahol 1869-ig maradt. Azután Kölnben, majd Münchenben játszott; itt képezte magát kitünő tragikai szinésznővé. 1877. Perfall Antal báróhoz ment nőül. Majd vendégszerepelni indult s Németország minden nagyobb városában játszván, 1879. Amerikába ment. 1882. a lipcsei városi sziházhoz szerződtették, ahonnan egy általa szervezett társulattal ismét Amerikába ment művészi körutra. Ez alkalommal azonban egész vagyonát elvesztette. A téli idény alkalmával vendégszerepelni szokott Németországban.
egyrészt fák, cserjék és káros növények kiszedésére vonatkozó művelet, másrészt erdők s cserjések kiirtása után származó terület, t. i. I.-föld vagy irtovány, melyet szántóföldnek, rétnek v. legelőnek használnak. L. még Fadöntés.
(Irish Sea), Irország és Nagy-Britannia közt; belőle É-ra és Északi-csatorna, D-felé a Szt. György-csatorna vezet ki; hossza 320, legnagyobb szélessége 230 km. Man, Anglesey a nagyobb, Holyhead és Walney a kisebb, Bardsey, Lambey és Ireland's Eye a kis szigetek benne; ezenkivül számos a zátony és szikla. Legnagyobb mélysége (150 m.) Dublin és Anglesey közt van; a legnagyobb mélységek csatornája az ir partokat követi, Man szigetét K-re hagyván. Az áramlatok benne a hajókra nézve gyakran veszélyesek.
(Ercsisz), 3500 km. hosszu mellékfolyója az Obnak. A khinai Altai DNy-i lejtőjén Fekete-I. néven ered; az Ulungur-tótól mintegy 100 km.-nyire orosz területre lép, azután öt ágban a Dzaizan-tóba folyik; ennek elhagyása után Fehér-I. nevet vesz föl, áttör egy szük és hosszu hegyszoroson, amelynek elhagyása után a sikságra lép ki, ahol számos szigetet alkot és Szamarovszk alatt torkollik. Mellékvizeinek számát 1250-re teszik; ezek közt a legjelentékenyebbek a Kaldsir, Narim, Bukhtarma, az Isim és Tobol. A Dzaizan (Szaiszan-) tóig hajózható, a gőzösök Szemipalatinszkig (2580 km.-nyire) mennek föl rajta. Novembertől májusig be van fagyva; halakban igen gazdag.
l. Szibériai tatárok.