Ischuria

l. Hugyrekedés.

Isdegerd

persa királyok, l. Jezdegerd.

Isebel

l. Jezábel.

Iseghem

(ejtsd: izehem), város Ny.-Flandria belga tartományban, 8 km.-nyire Roulerstől, a Mandel és vasut mellett, (1890) 9965 lak., lenfonással, vászonszövéssel, csipkekészítéssel és posztószövéssel.

Isegrim

(középfelnémetül îsengrim, ófelnémetül îsangrim a. m. vas sisak), régi német férfinév, mely 1100 körül a német állatéposzban a farkas nevévé lett. - Isengrimus a cime egy XII. sz.-i, rimes hexameterekben irt latin költeménynek, melyben egy flandriai származásu költő az állatmondának két részletét (az oroszlán meggyógyítását a farkasnak lenyuzott bőrével és a zerge zarándoklását) meséli el. Kiadta Voigt 1884.

Isel

1. 40-50 km. hosszu mellékvize a Drávának Tirolban; a Gross-Venediger DNy-i lejtőjén ered, öntözi a Virgen-völgyet és Lienznél torkollik. - 2. I., 748 m. magas hegy Innsbruck mellett szép sétahelyekkel, katonai céllövőkkel, több, a tiroli katonák emlékére emelt piramissal és az 1893 szept. 28. leleplezett Hofer-szoborral (Nattertől). Az I.-hegy 1809. a tiroliak és bajorok közt vivott csatáknak gyakran szinhelye volt.

Iselin

Izsák, német filozofiai iró, szül Baselben 1728 márc. 17., megh. u. o. 1782 jun. 15. Apja, Jakab Kristóf történeti és politikai iró. Filozofiai, történeti, pedagogiai műveket irt: Geschichte der Menschheit (5. kiadás 1786); Vermischte philosophische Schriften (1770, 2 kötet); Ephemeriden der Menschheit (1776-1782, 7 kötet). Pedagogiai műveit és levelezését kiadta Göring (1884).

Iselsberg

1204 m. magas hágó a Magas-Tauern hegységben, amelyen Dölsachtól Winklernbe a Pusterthalból a Möll völgyébe visz át az országut.

Isenacum

Eisenach uj-latin neve.

Isenberg

Károly Vilmos, német hittérítő, szül. 1806., megh. 1864. Abissziniai utazásait a Journals of the Rev. I. and Krapf. ... in the kingdom of Shoa and journeys in other parts of Abyssinia 1839-1842 (1843). Tőle magától megjelent Abessinien u. die evangelische Mission (1844).


Kezdőlap

˙