825 km2 területü egykori nemesi uradalom, amely jelenleg Hessen-Nassau porosz tartomány és Hessen nagyhercegség közt oszlik meg.
-család, ősrégi német nemes nemzetség; őse Gerlach, az alsó Lahngau grófja 993-1016-ig, kinek dédunokája, I. Rembold 1093-ban vette fel az I. nevet cimerébe. A nemzetség főágai: 1. az I.-Offenbach-birsteini ág, melynek alapítója Farkas Henrik (1588-1635). Ennek egyik sarja, Farkas Ernő 1744-ben a hercegi rangot kapta VII. Károly császártól. I.-Birstein Károly herceg pedig 1806. a rajnai szövetségbe lépett. A bécsi kongresszus azonban a hercegséget egyrészt mediatizálta és az osztrák császár utóbb a kurhesseni nagyherceg fenhatósága alá rendelte, másrészt pedig egészen feldarabolta és annak tetemes részét Kurhessenhez csatolta. Jelenleg Károly herceg ennek az ágnak a feje, szül. 1838 jul. 29. 1861. kat. hitre tért és 1866. a Die neue ära in Baden c. művet adta ki. Az I.-Philippseich bajor oldalág feje Nándor herceg, szül. 1841 okt. 15. - 2. A második főág az I.-büdingeni cimet viseli, törzsatyja János Ernő (szül. 1673), kinek 4 fia ugyanannyi mellékágnak lett alapítójává. Ezek közül ma még 3 virágzik: a) az I.-Büdingen zu Büdingen-i ág; feje Bruno herceg (szül. 1837.), a hesseni képviselőház elnöke; b) az I.-Wächtersbach-i ág, feje Nándor herceg 8szül. 1824); c) AZ I. in Meerholz ág; ennek feje Károly gróf (szül. 1819).
az ugyanily nevü járás székhelye Lüneburg porosz kerületbne, (1890) 124 lak.
Lago d'Iseo v. Sebino (Lacus Sevinus), 197 m. magasban fekvő tó Bergamo és Brescia olasz tartományok határán, 58 km. kerülettel és 62 km2 területtel; legnagyobb mélysége 298, átlagos mélysége 150 m. É-i része hegyek, a Monte Bronzone, Torezzo és a Monte-Guglielmo (1955 m.) közt fekszik; e része festői szép; D-i része a Po-lapályba nyulik be. Az Oglio és a Borlezza táplálják; áradásai átlag 60 cm. magasak. San Paolo és Loreto kis szigetek közt van a Monte d'Isola 2 halászfaluval és várromokkal. Sarnico, Iseo és Lovere parti helységek közt gőzösök járnak.
közel 150 km. hosszu jobboldali mellékvize az Elbének; a Nagy- és Kis-I. összefolyásából keletkezik; amaz az Iser-hegységben a Tafelfichtén (1124 m.), emez az Óriás-hegységben a Hinterbergen eredé szép festői völgyet öntöz, azután kilép a sikságra és Altbunzlau fölött torkollik. Legnagyobb mellékvize a Kamnitz. Az I. nem hajózható.
(ejtsd: izer), l. mintegy 300 km. hosszu kanyargós mellékfolyója a Rhônenak Savoie, Isere és Drôme francia départementokban. A Iseran-hágó közelében, a Galise-glecserből ered; felső részében a Tarentaise-völgyet öntözi, áttör a 24 m. széles Saix nevü hegyszurdokon, fölveszi az Arlyt, azután a 150 km. hosszu Arcot, átlép I. départementba, itt fölveszi a Bredát, öntözi a gyönyörü Graisivaudan nevü völgyet, bővül a Drackal, Fure-rel és Drômeban Valence közelében torkollik. Vizkörnyéke; 1 240 000 ha. - 2. I., département Franciaország DK-i részében, Savoie, Hautes-Alpes, Drôme, Ardęche, Loire és Rhône között, 8289 km2 területtel, (1891) 572 145, 1 km2-re 69 lak. Az I. és Dractól K-re és D-re gránitból, gnájszból és palakőzetekből álló hegyek, Ny-ra és É-ra pedig mészkőhegyek terülnek el. Itt van a Pelvoux a Meije-zsel (3987 m.), a Grandes-Rousses (3473 m.), a Belledonne-lánc a Belledonnenal (2981 m.), a Grande-Chartreuse a Chamechaude-csúccsal (2087 m.), a Monts du Lans, a Monts du Vercors, a Dévoluy, a Monts de la Croix-Haute. Az alacsonyabb részek Terres Froides, Terres Basses, Plateau de Chambaran stb. neveket viselnek. Az összes folyóvizek a Rhône környékéhez tartoznak; ezek a Guiers (55 km.), a Bourbe (80 km.), a Gere (40 km.) és az I. a Drac-kal. A K-i részben sok az apró tó és mocsár. Az éghajlat a magasság szerint nagyon különböző. A legalacsonyabban fekvő városban, Vienneben a téli közepes hőmérséklet +3,8°, a nyári +22; az évi esőmennyiség 800 mm. A magas hegyek lejtőit erdők takarják; a völgyek és alacsonyabb részek gabonát, szőllőt, eperfát és szelid gesztenyefát teremnek. 1892. termett 104 817 ha.-on 1 572 255 hl. buza, 22 105 ha.-on 353 680 hl. rozs, azonkivül árpa, zab, különböző gyümölcsök, mandula, gesztenye stb. A bor, amelyet különösen a Ny-i részeken szüretelnek, nem a legjobb minőségü; 1882-91. átlag 364 978, 1892. pedig 447 688 hl. termett. Az állattenyésztés, a hegyek lejtőin levő gazdag legelők miatt igen fontos; a szarvasmarha-, juh- és sertéstenyésztés a jelentősebb ágai; a selyemhernyó-tenyésztés (1892. 297 464 kg. nyers selyem) is gazdag jövedelmi forrás. Az ásványországi termékek sokfélék; vasércet Allevard, Saint-Quentin és Verpillierenél, kőszenet (évenként mintegy 100 000 t.) Mure és Bourg-d'Oisansnál, márványt Échaillonnál bányásznak. Az ásványvizforrások száma nagy: Allevardban és Uriageban fürdők is vannak. Az ipar virágzó ágai: a vasipar, a cement- és hidraulikus mészgyártás Grenoble környékén, a selyem- és pamutszövés, a kesztyükészítés, Grenobleban a likör- és papirgyártás. A vasuti vonalak hossza 411 km. 4 arrondissementra van fölosztva; ezek: Grenoble, Saint-Marcellin, la Tour-du-Pin és Vienne; fővárosa Grenoble. I. a Dauphiné Graisivaudan, Vennois és kisebb részben Diois és Gapençais nevü részeiből alakíttatott. V. ö. Crozet, Descr. top., hist. et stat. des cantons du dép. de l'I. (1870); Joanne, Géogr. de l'I. (1870).
Colombat de, francia orvos, l. Colombat.
az Óriás-hegység Ny-i folytatása részint Csehországban, részint Liegnitz porosz kerületben. DK-ről ÉNy-nak huzódó 4 láncból áll; ezek a 15 km. hosszu Magas-Iserkamm a Tafelfichtével (1124 m.), a 11 km. hosszu Középső-Iserkamm, melyet az előbbitől az Iserwiese választ el, a Wohlscher Kamm a Siegbühellel (1125 m.) és a Kemnitzkamm, amely már nem éri el az 1000 m.-t. Az I. zord, nagyobbára erdős és gyér lakosságu. V. ö. Neugebauer, Das Isergebirge (1892).
(ásv.), l. Ilmenit.
az ugyanily nevü járás székhelye Arnsberg (ettől 25 km.-nyire) porosz kerületben, a Baar és vasut mellett (1890) 22 117 lak., régi és igen jelentékeny fémiparral és különösen tűgyártással (19 gyár, 2000 munkással); nagy galmájbányákkal; I. Vilmos császár ércszobrával; fémipar-iskolával; közelében a Dechen-barlanggal (l. o.). Néhány évvel ezelőtt a földalatti bányák miatt a város egy része sülyedni kezdett.