(növ.) a Salvia Sclarea L., l. Zsálya.
v. skatulya, a. m. doboz (l. o.).
város Albániában, l. Szkutari.
(schola), oly intézet, mely az ifjuság tömeges kiképzésére van rendelve. A szerint, amint vagy az általános emberi műveltségre tartozó tudás segítségével csupán nevelni törekszik a gondjaira bizott ifjuságot, anélkül, hogy valamely speciális szakismeret v. ügyesség birtokába juttatná, vagy pedig valamely határozott gyakorlati életpályára képezné: kétféle I.-t szokás megkülönböztetni. Amazt nevelő I.-nak, emezt pedig szakiskolának nevezik. Az I.-k felállítását az teszi szükségessé, hogy a szülőknek, akiknek természet szerint legelső sorban volna kötelességük gyermekeiket oktatni és nevelni, de kiváltkép az atyáknak hivatásos elfoglaltságuk mellett a nevelésre nincs elég idejök. De másfelől a gyermekeik oktatására szükséges képesség sincs meg a legtöbb szülőben, kivált ujabb időben, mikor az élet az egyesektől mind nagyobb szellemi kiképzést követel. Ennek megfelelni csak a szakszerüen kiképzett és az oktatással hivatásszerüen foglalkozó tanár v. tanitó képes. Tanító és I. tehát korrelativ fogalmak. Államilag rendezett s okszerü elvek alapján tagolt I.-ügyet csak a legujabb időben és csakis az európai kulturállamokban találhatni, sőt máig még ezek legtöbbjében sem fordítanak az iskolákra annyi gondot és költséget, mint amennyi joggal megilletné s mint fordítanak az állami közigazgatás egyéb ágaira.
Az I. első nyomaira a görögöknél, még pedig az athénieknél akadunk. Itt a szónoklati és filozofiai I.-k mellett fiuiskolák is virágzottak. Ez utóbbiak keletkezésüket állítólag Soon ama törvényének köszönhetik, amely szerint a fiu pört indíthatott apja ellen, ha ez elmulasztotta őt a testgyakorlatban, a zenében s a grammatában (irás, olvasás, számolás) kiképezni. Athénből az I.-k elterjedtek egész Görögországba, sőt Rómába is, noha itt már előbb is voltak oly I.-k, amelyekben a fiukat az olvasásban, irásban s a törvénytudományban oktatták. Kivált a császárság idejében Vespasianus óta keletkezett Rómában s a birodalom nagyobb városaiban sok I., amelyek részint a litteratusok, részint pedig rétorok kiképzésére szolgáltak. Ez utóbbi fajta I.-k mintaképéül állította fel Vespasianus császár az Athenaeumot. A keresztény egyház, alapítójának példája és buzdítása folytán, az ifjuság vezetését és oktatását mindig legfőbb kötelességei egyikének tekintette. A keresztség feltételezte, hogy aki benne részesülni akar, az előbb a keresztény vallás tanaival megismerkedjék. Ez hozta létre a katechumenatust, vagy a keresztény vallásra előkészítő oktatást, amelyben eleintén csak a felnőttek, később pedig, midőn a szülők gyermekeiket is be akarták vezetni az uj vallásba, a gyermekek is részesültek. A kereszténység első századaiban más I.-k nem is voltak s a szülők kénytelenek voltak gyermekeiket, ha az irás, olvasás és számolásra akarták taníttatni, pogány iskolákba küldeni. Csak mikor a keresztények üldözése megszünt, keletkeztek keresztény tanintézetek, amelyekben a felsőbb tudományok mellett az elemi ismereteket is tanították. Az első ilynemü I. a Protogenesé volt Edesszában. Majd a nyugati egyházban az u. n. parochiális I.-k keletkeztek, amelyek céljukra nézve teljesen megegyeztek a katechumenatussal, később a nursiai Benedek által 529. Calabriában alapított zárdai I.-k, továbbá a székesegyházi és alapítványi I.-k, amelyek mind felsőbb I.-k voltak latin tannyelvvel s legkivált a hittudományt s a szabad művészeteket tanították. A XII. sz.-ban Olasz-, Francia- és Németország nagyobb városaiban a szabad polgárok rendje állít I.-kat, amelyek közönségesen városi I.-k nevet viselnek. Eredetileg irástanító I.-k voltak, de tanították az üzleti stilust, olvasást, számtant, földrajzot és történelmet is. A középkor két utolsó századában aláhanyatlik az I.-ügy. Csak az északnyugati Európában fejtenek ki a Hieronymusok az I.-k felállítása körül nagyobb tevékenységet. A felsőbb I.-knak jelentékeny lendületet adott a humanizmusnak nevezett szellemi mozgalom, de még nagyobbat az egész közoktatásnak az ezzel összefüggő reformáció, mert csak azóta kezd a modern értelemben vett népiskola fejlődni; azóta fáradoznak katolikusok és protestánsok nemes versenyben, hogy hiveik számára minél több I.-t állítsanak.
Noha Magyarország önálló I.-rendszert nem fejlesztett, de azért a nyugati nemzetektől átvett I.-kat saját nemzete egyéniségéhez tudta idomítani és alkalmazni. Legrégibb iskoláink, amelyek az egész Árpád-korszakban virágzottak, az u. n. fárai I.-k voltak (l. Fára). A zárdai, káptalani és székesegyházi I.-k a mai középiskolák feladatát teljesítették. Tantárgyaik az u. n. hét szépművészet (septem artes liberales), amelyek két tanfolyamra voltak osztva, az elsőnek a neve volt trivium, a másodiké quadrivium. Amaz állott: 1. a latin nyelvből (ide értve a latin prozódiát, a vallástant, az egyházi énekeket stb.); 2. az ékesszólástanból (rhetorica) és 3. a gondolkodástanból (dialectica). A quadriviumhoz tartoztak: 1. a számtan (arithmetica); 2. a zene (musica); 3. a mértan (geometria) és 4. a csillagászat (astronomia). Ez I.-kban kizárólagosan papok, kivált szerzetesek, kezdetben a benedek-rendüek, dömések, ferencesek, magyar pálosok, majd a prémontrei, cisztercita-rendüek stb. tanítanak. Főcéljuk volt az egyháznak papokat és hivőket nevelni. Mint a külföldön, ugy nálunk is jő létre egy-egy városi I. is, mely első sorban a városi polgárság érdekeit törekszik szolgálni. A reformáció nálunk is nagy lökést adott a közmivelődésnek; I.-ink száma nagyon szaporodik. A protestánsok, ha egy-egy területet, várost meghódítottak, nyomban I.-t nyitottak. Ha valamelyik városban eldöntetlen maradt a küzdelem, két középiskola - a katolikusok részéről - is keletkezett, holott voltak egyféle felekezetü nagy területek, ahol egy I. sem volt. Ez az oka, hogy középiskoláink még manap is terület szerint oly aránytalanul vannak elhelyezve. De a reformáció után is megmaradt az I. eszköznek a felekezetek kezében, megmaradt egyházi ügynek. Állami üggyé a közoktatást Mária Terézia királynőnk tette, aki 1777. kiadta a Ratio Educationis cimü rendeletet. Ez uj nevelési és tanulmányi rendszer, mely az egész oktatás-ügyet az elemi I.-któl egész az egyetemig államilag rendezte. Ez a rendelkezés az összes I.-ügy feletti legfelsőbb feügyeletet a koronára ruházta. Budán és Zágrábban tanulmányi bizottságokat állítottak fel. Az országot 9 kerületre osztották, minden kerületbe egy-egy királyi főigazgatót neveztek ki, melléje pedig a triviális és normális iskolák számára szakértő felügyelőt rendeltek. Mária Teréziának egy másik fontos cselekedete volt, hogy az eltörült jezsuita-rend vagyonát a tanulmányi alappá tette, mely egészen az állam rendelkezése alá került. De csakis a katolikus I.-ügy került teljesen az állami hatalom alá; a protestánsok s különösen a reformátusok el nem ismerték a rendeleti uton kiadott Ratiót. Ugyancsak Mária Terézia óta vannak nálunk szakiskolák, jogi akadémiák, bányász-akadémiák, katonai nevelő-intézetek stb. Manap I.-ink legnagyobb része államtörvény által van rendezve és szervezve. Vannak: 1. kisdedóvó intézeteink és gyermek-menedékházaink; 2. népoktatási tanintézetek; 3. középiskolák; 4. felsőbb tanintézetek; 5. szakiskolák. A kisdedóvást az 1891. évi XV. t.-cikk és az ennek végrehajtása tárgyában 1892 okt. 8. kiadott miniszteri utasítás szabályozza. E törvény szerint a kisdedóvás feladata 3-6 éves gyermekeket egyfelől ápolás és gondozás által a szülők távollétében érhető veszélyektől óvni, másfelől rendre és tisztaságra szoktatás, valamint ügyességöknek, értelmöknek és kedélyöknek korukhoz mért fejlesztése által őket testi, szellemi és erkölcsi fejlődésükben elősegíteni (l. Kisdedóvás). A népoktatási tanintézetekhez, amelyeket az 1868. XXXVIII., továbbá az 1876. XXVIII. és az 1879. évi XVIII. törvények szabályoznak, tartoznak: 1. az elemi népiskolák, amelyek 6 évig tartó mindennapi és 3 évre terjedő ismétlő I.-ból állanak; ezekre nézve tankötelezettség áll fenn; 2. felsőbb népiskolák, fiuk számára 3, leányok számára 2 évfolyammal. Ezek az I.-k növendékeiket az elemi I. 6. osztályából veszik; 3. polgári I. fiuk számára 6, leányok számára 4 évfolyammal. Felvesznek oly tanulókat, akik az elemi I. 4. osztályát elvégezték; 4. tanító- és tanítónőképző intézetek, eredetileg 3, most 4 éves tanfolyammal (l. Népoktatás). Az említett I.-k köréhez számíthatók még a miniszteri rendeleten alapuló felsőbb leányiskolák és a polgári iskolai tanító- és tanítónőképző intézetek. Középiskoláinkat, amelyek gimnáziumokból és reáliskolákból állanak, az 1883. évi XXX. s az 1890. évi XXX. t.-cikkek szabályozzák. Ez I.-k készítenek elő és képesítenek az egyetemi tanulmányokra (l. Középiskola). A felsőbb tanintézetekhez tartoznak: 51 papnevelő intézet, 13 jogakadémia, a budapesti és a kolozsvári tudományos egyetemek s a budapesti műegyetem. Végre a szakiskolákhoz tartoznak a kereskedelmi, ipari, katonai, gazdasági, bányászati, erdészeti, vincellér- stb. I.-k.
I.-knak nevezzük az irodalomban és művészetben is oly irók és művészek csoportjait, kik egy-egy mester hatása alatt vagy egyféle minta szerint dolgoznak, vagy egy irodalmi elv alapján állanak. Irodalmunk történetében nevezetesek: a franciás I., klasszikai I. (ujabban ezeket irányoknak nevezzük).
oly egyesület neve, mely iskolák, és velök rokon intézetek felállítását, támogatását, s ez uton a nemzetiség s a közművelődés ápolását tüzi ki célul. Nálunk is ismeretessé vált az Ausztriában 1880 jul. 2. alakított Schulverein. Ennek célja, hogy Ausztria nyelvileg vegyes lakosságu országaiban s főként ott, ahol államköltségen német iskola alapítását nem lehet elérni, a népességet német iskolák alapításában és fentartásában segítse. 1883 végén az egyesület 761 helységcsoportból állt s kerek 100 000 tagja volt. 1883. az egyesület több mint 150 000 frtot fordított iskolaalapítási és fentartási célokra és törzsvagyonát 100 000 frtra gyarapította. A német-osztrákok ez az eljárása vezetett az Általános német iskolaegyesület (Allgemeiner deutscher Schulverein) alapítására, melynek székhelye Berlinben van. Ennek az egyesületnek az a célja, hogy a német birodalmon kivül lakó németeket a németség számára megtartsa és tőle telhetőleg segítse őket abban, hogy németek maradjanak v. ismét azokká lehessenek. Hazánkra is kiterjesztette működését. E célt iskolák, könyvtárak, közhasznu könyvek terjesztése, német tanítók segítése utján igyekszik elérni. Az egyesületnek 1883 végén 76 helységcsoportja és 9016 tagja volt; kiadott 1883. kerek 21 000 márkát. A magyar I.-t l. Országos magyar iskolaegyesület.
lásd Állami iskolafelügyelet. Felügyelet és Iskola.
az a testület, jogi személy v. magánegyén, akinek a törvényes feltételek megtartása mellett joga van kisdedovodákat vagy iskolákat felállítani és fentartani. Ily I.-k nálunk Magyarországon az állam, a hitfelekezetek, a törvényhatóságok, községek, társulatok és egyesek. Ezek tanintézeteik költségeit v. teljesen maguk fedezik, vagy pedig e célra államsegélyben is részesülnek.
oly hadihajók, amelyeken 14-16 éves fiuk, vagy már besorozott matrózok a tengerészeti szolgálatra kiképeztetnek, oktattatnak. A kiképeztetés céljának megfelelőleg: hadtengerészeti növendék-, hadapród-, hajósuhanc-, gépsuhanc-, matrózképző-, fütő-, tüzér- stb. iskolahajók különböztethetők meg, melyek hadihajók ugyan, de rendszerint a tengeri harcra többé nem alkalmasak. L. még Hadihajók.
Tágabb értelemben mindazok az alapítványok és ösztöndijak, melyeket ideiglenesen vagy örök időkre egyes testületek, magánosok szerveznek tanügyi célok elérése céljából. Szorosabb értelemben azok az alapítványok és ösztöndijak, melyeket 1867-től napjainkig állami intézkedés, adomány, örökség, vagy megbizás folytán korlátlanul avagy bizonyos korlátozások mellett a vallás- és közoktatásügyi minisztérium kezel. Jelenleg 166 alapítvány és ösztöndij áll a kultuszminiszterium rendelkezése avagy felügyelete alatt.
a fekvő birtokból és készpénzből álló azon vagyon, amelyet a népiskolai közoktatást szabályozó 1868. XXXVIII. t.-c. értelmében minden községnek alkotnia kell s amelynek jövedelmeiből községi iskolát kell felállítania és fentartania. A fentidézett törvény erre vonatkozólag ekképp rendelkezik: Minden község, mely a törvény értelmében községi iskolát állít fel, köteles fekvő birtokban v. készpénzben I.-t alkotni s azt évről-évre lehetőleg szaporítani. Ez I. gyarapítása végett mindenütt, ahol a tagosítás és a legelő-elkülönítés még ezentul fog megtörténni, azon alkalommal a már fennálló v. netán felállítandó községi népiskola számára a felosztandó közös területnek mindenki illetményébe aránylag beszámítandó legalább egy század része elkülöníttetik. Ez I. jövedelme csak községi iskola állítására és fentartására fordíttatik.