l. Iskolai egészségügy.
l. Tanügyi statisztika.
azon hatóság, amely által ugy a polgári, mint a felekezeti hitközség gyakorolja törvényesen biztosított befolyását az általa fentartott népoktatási tanintézetre. Az I. szervezetét, hatás- és jogkörét ujabban a népiskolai hatóságokról szóló 1876. évi XXVIII. t.-c. szabályozza, amelynek ide vonatkozó főbb pontjai ezek: a községi népoktatási intézetek a polgári község, a felekezetiek a hitközség alatt állanak. Ehhez képest minden, ugy polgári, mint hitközségben, amely népiskolát tart fenn, legalább 5 választott tagból álló I. alakíttatik. E tagokat a kebelbeli lakosok közül - lehetőleg az oktatásügyhöz értő, de mindenesetre irni, olvasni tudó egyénekből - a község képviselő-testülete, illetőleg a hitközség képviselő-testülete választja. A felekezeti I.-nek az illetékes lelkész mindenesetre tagja. A polgári községi I.-nek a választott tagokon kivül minden helybeli hitfelekezetnek rendes lelkésze s a községi népiskolai tanító, v. ahol több tanító van, a tanító-testület képviselője is, tanácskozási és szavazati joggal biró tagjai. Ahol az iskola-községben legalább 15 tanító van, ott a tanítók magok közül 2, ahol pedig legalább 30 tanító van, 3 képviselőt választhatnak. A községi I. ügyrendjét a vallás- és közoktatásügyi miniszter szabályrendelettel állapítja meg. A községi I. tagjai három évre választatnak, azonban mindannyiszor ujra választhatók. Budapest székes főváros I.-ei szervezetéről külön intézkedik. Az I. ügyrendjét és hatáskörét részletesen és pontosan szabályozza a vallás- és közoktatásügyi miniszternek 1876. évi szeptember havában kiadott utasítása a polgári községi I.-ek számára az 1868. évi XXXVIII. és az 1876. évi XXVIII. t.-cikkek végrehajtása tárgyában.
azon szerzetesrendek v. társulatok férfi- és nőtagjai, kik az ifjuság nevelésével és tanításával foglalkoznak. Ilyen férfitársulatok: 1. Ignorantinusok (l. o.). Hazánkban 1894. vették kezükbe a népiskolát Csornán. 2. La Menais-I. Szervezetük hasonló az elsőhöz. Alapította 1820. La Menais Bretagneban. 3. Baillard-testvérek által alapított I. 1837. 4. Chaminade-I. Bordeauxban. 5. Puy-I. 6. kRice E.-I. Angol- és Irországban, vmint K.-Indiában. 7. I. É.-Amerikában. Ezenkivül vannak I., kiknek nem az a nevük. Ilyenek: A szt család testvérei (Belley, 1841); 3 társaság: Szt. József testvérei cimen (josephiták); Mária-testvérek (Lyon 1816). Nő-társulatok: 1. A bajor szegény iskolanénék (alapítóik: Job Sebestyén és Wittmann Mihály, 1834). 2. A ruillei iskolanénék (alapítója Dujarrie). 3. A roueni iskolanénék (alapítója La Suire). Ezeken kivül: Szt. András nővérei v. a kereszt leányai (Fournet András, 1806); Szt. Krisztina nővérei; Angolkisasszonyok (l. o.); Mi Asszonyunk leányai; A jó Üdvözítő nővérei; Orsolyaszűzek; Klarisszák; Szt. Vince leányai (szürke-nénék); Sacré Coeur stb. Mindezen ugy férfi-, mint nő-társulatok tagjai leginkább a szegényebb sorsuak gyermekeit teljesen ingyen tanítják.
(Magyar-), fürdőhely Sáros vármegyében Alsó-Sebes mellett, l. Sebes.
József Ferenc, spanyol szatirikus iró, szül. Vidanesben (Leon) 1703 márc. 24., megh. Bolognában 1781 nov. 2. Már gyermekkorában feltünést keltett éleselméjüségével; később a jezsuiták rendjébe lépett, Segoviában, Santiagóban, Pamplonában filozofiát és teologiát tanított s kitünt mint egyházi szónok. A jezsuitáknak Spanyolországból való kiüzése után Olaszországba ment, ahol meg is halt. I. Cadahalso (l. o.) mellett a XVIII. századi spanyol irodalomban az egyedüli prózában iró szatirikus. Legbecsesebb szatirikus műve: Historia del famoso predicador Fray Gerundio de Campazas (Madrid 1758, ujabb kiadásai közül legjobb a Lidforssé, 2 köt., Lipcse 1885), a korabeli rossz egyházi szónokok ellen ugyanolyan hatásu volt, mint Cervantes Don Quijote-ja a lovagregények ellen. E korrekt és világos stilusu, noha itt-ott nehézkes és kissé egyhangu szatirát, melyet I. Don Francisco Lobon de Salazar névvel adott ki, az inquizició elkoboztatta. Második része csak 1770. jelent meg. A későbbi kiadásokban a mű egy harmadik résszel van megtoldva, melynek cime: Coleccion de varias piezas relativas á la obra de Fray Gerundio. Említést érdemelnek I.-nak korábbi szatirikus művei is: La juventud triunfante (1727); Dia grande de Navarra (Madrid 1746). Irt egy Compendio de la historia de Espańa c. munkát is (u. o. 1769) s lefordította Lesage Gil Blas-át (csak halála után jelent meg, 7 rész, 4 kötet, u. o. 1797 és más izben), mely fordításában I. azt a később annyi vitára alkalmat adó véleményt állított fel, hogy Lesage egész regényét egy spanyol iró után irta. (V. ö. Franceson, Essai sur la question de l'originalité de Gil Blas, Lipcse 1857). Ugyancsak halála után adták ki Cartas familiares-eit (6 köt., Madrid 1790) és a Rebusco de sus obras literarias-t (2 köt., u. o. 1797). I. válogatott művei megvannak Rivadeneyra Biblioteca de autores espańoles c. gyüjteményének XV. kötetében (Morleóntól, aki u. o. I. életrajzát is megirta, Madrid 1850). V. ö. Goudeau, Les pręcheurs burlesques en Espagne (Páris 1891).
város Ayamonte (l. o.) mellett, Huelva spanyol tartományban, igen jó kikötővel.
l. Izland.
l. Presidios.
Lambayeque perui tartomány mellett a Nagy-oceánban fekvő guanóban gazdag szigetek. A Chile és Peru között kötött béke a szigeteket Chilének engedte át mindaddig, amig 1 millió tonna guanót nem vittek el róluk.