oly zsineg, melynek segélyével a hálót az inakhoz avagy fakeretekhez kötik. - I.-tű, nagyobb fajtáju hálótű.
(ejtsd: iszlingtn), London (l. o.) egyik É-i városrésze, (1891) 318 433 lak., zongora-, kémiai- és vasdrótgyárakkal.
a legsajátszerübb szkitha ruhadiszítés volt s abban állott, hogy a ruhát sávosan diszítették fel különféle felvarrott aranylemezzel és pitykével. Ezek alakra nézve kisebb-nagyobb kerek, csillag- és félhold-alaku lemezek voltak (az utóbbiak különösen a persa ruhaviseletben terjedtek el), olykor kivert emberi vagy állati főt, sőt egész alakokat is mutatnak. Ily arany- vagy ezüstlemezekkel diszítettek a bőrövet és a süveget is. Ezt irja Herodotos a masszagétákról. A ruhának, különösen pedig az övnek ily fajta diszítése azon lényegtelen eltéréssel, hogy az aranyat ezüst v. bronz helyettesíti, általános a népvándorlási kor népeinél. Süvegdiszítő ezüstlemezt pedig a IX-X. századbeli u. n. ősmagyar leletek közt hazánkban is, Oroszországban is találtak ilyeneket.
Bolivia és Chile határán fekvő, 4500-5200 m. magas tüzhányó az Andokban, a d. sz. 19° 12´ alatt.
folyó K-i Marokkóban és Oran algeriai départementban; ismeretessé azon győzelem tette, amelyet partjain, Usda közelében, 1844 aug. 14. Bugeaud francia marsall egy nagy marokkói hadseregen kivivott és amely neki az I.-i hercegi cimet megszerezte.
a Pecsorának 626 km. hosszu mellékfolyója Vologda és Archangelszk orosz kormányzóságokban; a Timan-hegységben ered és Uszt-Isma alatt torkollik.
Oidipus (l. o.) leánya, Antigone testvére.
l. Gnoti szeauton.
általában az értelemnek a való felfogására irányuló munkájának eredménye, ennyiben egyértelmü a tudással. Sok I.-e van annak, aki sokat tud, sokat tanult. Az I. mivoltával, nevezetesen azokkal az elmebeli forrásokkal, melyekből ered, azokkal a határokkal, melyekig terjedhet, azzal a bizonyossággal, mellyel megnyugtathat, azokkal a fokozatokkal, melyeken áthalad, azokkal a fajtákkal, melyekre oszlik, foglalkozik a filozofia (l. o.), amelynek eme részét ismerettannak nevezik. E kérdések minden tudományt érdekelnek, mert minden tudomány tudást, I.-et keres; innét származik az a szoros kapcsolat, mely az egyes tudományokat a filozofiával egybekapcsolja; valamennyi számára végzi a filozofia az I. vizsgálatát s valamennyitől tanul, hogy az I.-nek más-más téren nyilvánuló sajátosságait megértse.
a matematikában olyan alak, melynek vonatkozását más alakokhoz megadjuk és éppen e megadott vonatkozásokból határozandó meg. Mint I. szerepelhet valamely matematikai problemában egy szám, mely azoknak a kapcsolatoknak alapján, melyek közte és más számok közt fennállanak, kiszámítható. Geometriai feladatokban az I. nemcsak számítás, hanem szerkesztés segítségével is meghatározható.