(ejtsd: iszoár), járási székhely Puy-de-Dôme francia départementban, 48 km.-nyire Clermonttól, az Allier balpartja közelében, vasut mellett, (1891) 6182 lak., szalmakalap-fonással, gyapjuszövéssel, gazdasági gépgyártással, len- és borkereskedéssel. Szt. Pálról elnevezett temploma a XI. sz.-ból való, amikor még Iciodorum volt a neve. (A templom alapját l. az Építészet VI. képmellékletén 12. sz.) 1577. Anjou herceg dulta föl.
(ejtsd: isszudöń), járási székhely Indre francia départementban, 28 km.-nyire Châteaurouxtól, a Théals és Jean-Varenne patakok összefolyásánál, vasut mellett, (1891) 13 564 lak., litográfiai kőbányával; jelentékeny pergamentgyártással, rézöntéssel, kés-, szeg- és arató-gépgyártással, durva posztó készítéssel, szeszfinomítással; bőr- és fakereskedéssel. A Tour-Blanche nevü tornya II. Fülöp idejéből való.
l. Jegybankok.
l. Isszosz.
város Seine francia départementban, 7 km.-nyire Sceauxtól, részben a Szajna partján emelkedő dombon, (1891) 12 830 lak., festék- és lőporgyártással, viaszkos vászon-, selyemszövéssel, olaj- és petroleum-finomítókkal. Mellette van I. erőd; ezt 1871. a németek erősen megrongálták és egy ideig megszállva is tartották; most helyreállították s a 12-14 km.-nyire előretolt st. cyri és palaiseaui megerősített tábornok támaszpontjává tették. 1815 julius 3. Blücher és Davoűt itt megütköztek.
(Jisszáehár, Issákhár), Jákobnak és Leának fia, az ilyen nevü törzs ősatyja. I. törzse Palesztina északi részén lakott s I. Jerobeámtól kezdve Izráelhez tartozott.
a Tobolnak 450 km. hosszu mellékfolyója; Jekaterinburg közelében az Isszetkoje-tóból ered, völgyében a föld sok arany és vasércet rejt magában, Jalutorov közelében torkollik.
(a. m. meleg tó, Tuz-kul, Temurtu-Nor, Je-Khai), a Kungej-Alatau és Terszkej-Alatau közt fekvő hosszukás tó Szemirjecsenszk orosz turkesztáni kerületben, mintegy 1500 m. magasban, 5780 km2 területtel, É-i partján a hegyek csaknem közvetlenül a tó vizéből emelkednek ki. Az Ak-szu, Tiub és Dsirkalan a nagyobb vizek, amelyek táplálják. Lefolyása nincs. Az elpárolgás folytán mindig kisebbedil. Vize kék szinü, sós és soha be nem fagy; halakban gazdag. Karakirgizek és burutok nomadizálnak a partjain, ahol a legnagyobb helység Karakol, 1889 óta Prsevalszk.
(Issus), ókori város Ázsiában (Kilikiában), a róla elnevezett tengeröböl mellett (isszoszi, most skanderumi öböl). Nagy Sándor előtt virágzó város volt, de mikor Nagy Sándor Alexandriát megalapította, ez a veszedelmes versenytárs csakhamar elnyomta I.-t. Kr. e. 333. itt győzte le Nagy Sándor Darius királyt.
(lat., istaevones Istu-tól, istvaeones, Grimm szerint iscaevones a német Esche szóból, melynek az első emberek keletkezéséről szóló mondákban akkora szerepe van), harmadik nagy törzse a germánoknak, melyet Manu 3 fiától származtattak (Tac. Germ. 2.). Későbbi irók, különösen Plinius (IV., 99), a Rajna mellett lakó germániai népeket nevezték igy.