v. tövisk (növ.), különböző szurós növény népies neve: a Xanthium spinosumé dunántul, az ördögszekéré (Eryngium campestre), sőt a vadrózsáé is.
l. Agnus Dei.
vagy páfránygyapju (növ., penghawar-djambie, agnus Christi), a szumatrai Cibotium glaucescens Kze, meg a jávai C. Cummingii Kze, páfrányfajoknak gyapjunemü, 8 cm. hosszu, barna és fénylő pelyvája, mely a fiatal lombot meg a törzsét sürün ellepi. Az indus nép nevezetes orvossága, mint a szittya bárányét vércsillapító szernek sebre kötik. Leginkább Szumatra Djambie vidékéről szállítják a kereskedésbe.
(Treuga Dei, Trewa Dei, Pax sacra), középkori intézmény, mely arra volt rendelve, hogy az ököl- és háborujog ártalmas következményeit legalább a hét és az év bizonyos napjain akadályozza. L. Faida. - I. a görögöknél, l. Isztmusi játékok.
(állat), a katicabogárnak egyik népies, különösen Zemplén vármegyében használt, neve. V. ö. Chyzer Béla, A katicabogár a magyar gyermekköltészetben (Rovartani Lapok 1885, p. 211.), l. Katicabogár.
(növ.), l. Diospyros és Ficaria.
l. Ragnarok.
l. Ambrozia.
a jámbor, erényes, istenfélő élet s mint ilyen a keresztény tanítás szerint első helyet foglalja el az ember vallás-erkölcsi életében s tulajdonkép a maga teljében nem egyéb, mint a léleknek vallásos és erkölcsös élete; más szóval isteni félelemnek is neveztetik, mely a bölcseség kezdetének mondatik (Zsolt. CX. 9).
abruta, abrutüröm, seprőruta (növ., Artemisia, Abrotanum L.), cserjéstövü és sallangos levelü ürömfaj, levélsallangja keskenyke, szálas, szára 0,3-1 m., virága sárgás, nálunk kertben és temetőben ősz felé és őszkor virít. Hazája Kis-Ázsia és Európa D-i része. Szára és levele fűszer, különben azon egyszerü, nem rikító szépségü kerti virágok egyike, melyet a magyar nép kellemes citromillatáért szivesen ültet, l. Deodwara.