Boszniának első mohammedán kormányzója. E hivatalát viselte 1414-1439-ig. Hadakozott Szerbia, Trebinje s Magyarország ellen, hol egészen Temesvárig hatolt. A tartományban semmiféle kulturális nyoma nem maradt.
az ugyanily nevü járás székhelye Charkov (ettől 130 km.-nyire) orosz kormányzóságban, a Donec jobbpartján, (1888) 21 533 lakossal, gyapjumosókkal, faggyukészítéssel, fazekasiparral, gyapju-, fa-, méz- és viaszkereskedéssel.
v. eszkába, az ácsmunkában horoggal ellátott kisebb fadarab, melyet két összetoldandó gerenda illesztése fölé helyeznek, hogy vele a gerendákat összekössék. Az I. rendesen kemény fából készül és körülbelül négyszer olyan hosszu mint az összekötendő gerendák magassága. L. még Eszkába.
v. Iszkender, a Keleten Nagy Sándor elnevezése. - Álneve Hercen Sándor orosz irónak.
l. Alexandria.
Baltisztán fővárosa, l. Szkardo.
(ischaemia), helybeli vérszegénység. Okai a vérkeringés helyi akadályai. Ilyenek: az arteriák szükülése azok izomzatának működése folytán, az edényfalak kóros megvastagodása, összenyomatása, p. daganat által, az edény elzáródása véralvadék vagy más, a vérkeringésbe jutó test által. Az I. következménye attól függ, hogy az elzárt edény területe más edényekkel nyilt közlekedésben áll-e vagy nem. Előbbi esetben a vérkeringés a nyitva maradt utakon egyenlítődik ki, az utóbbiban a vérszegénység szövetelhaláshoz vezethet.
Komócsy József irói álneve.
(Muhamet I. Illahim-bej), Lengyelországban Illinszky gróf néven, tatár származásu harcos, szül. Beszarábiában 1810 körül; atyja Lengyelországban nagybirtokos volt, de az 1831. évi lengyel forradalom leveretése után birtokait elvesztette. I. azóta különféle országok szabadsága érdekében s többek közt Magyarország függetlenségeért (1848-49) is harcolt és a hadsereg maradványaival török földre menekült. Ott Omer pasa oldalán a boszniai, montenegrói s aztán a krimi háboruban vett részt; Eupatoriánál megsebesült, ezredesi rangra emelkedett és török szolgálatban maradt.
vagy Iszkra (Oskios, Oscus), mintegy 300 km. hosszu jobboldali mellékfolyója a Dunának Bolgárországban, a Rila és Rodope közt 2184 m. magasban ered; Szamakovnál több ágra oszlik, de ismét egyesíti vizeit, a Brdo Planinán keskeny völgyben áttör, elhalad a Vitos mellett, öntözi a Szófiai-medencét, azután mintegy 70 km. hosszu hegyszakadékban áttör a Balkán láncon, ÉK-nek fordul, öntözi a bolgár fensíkot és Restinél torkollik. Tutajok sem járnak rajta. Vizkörnyéke 8792 km2.