gróf, japáni államférfiu és jelenlegi miniszterelnök, szül. Chosu tartományban 1840. Nagaszakiban végezte tanulmányait és egyuttal elsajátította a holland és angol nyelvet. 1861-63-ig Angliában tartózkodott és visszatérése után (1864) mint közvetítő fáradozott, hogy a Chosu-törzs és az angol-francia hajóhad közötti összeütközést megakadályozza. 1870. É.-Amerikát látogatta meg, miközben különösen a pénzügyet és a pénzverdét tanulmányozta. A következő évben visszatérvén hazájába, Osakában pénzverdét állított és ugyanakkor az első vasutat építette Japán földjén (Tokiótól Yokohamáig). 1871. barátjával, Ivakurával több európai udvarnál járt küldetésben, hazatérése után pedig Kido, Ökubo, Itagaki és Goto elvtársai szövetségében az alkotmányos kormányforma behozatalát sürgette. 1878. belügyi miniszter lett; 1882. a német alkotmány tanulmányozása végett Berlinben járt; 1885. a grófi rangot kapta s egyuttal miniszterelnökké lett, mely állástól azonban 1887. megvált. 1890. a mikadó I.-t a felsőház elnökévé, 1891. pedig az államtanács elnökévé nevezte ki. Az 1889 febr. 11. kihirdetett és 1890. nov. életbe lépett, porosz mintára, mérsékelt liberális szellemben kidolgozott japáni alkotmánynak I. a tulajdonképeni szerzője. Az 1890 nov. 29. megnyitott első és azt követő országgyüléseken mérsékelt liberális szellemben működött és midőn a kormány helyzete a radikális ellenzékkel szemben megingott, a mikádó ujra I.-ra bizta a miniszterelnökséget. Az 1894. évi khinai háboru küszöbén a hadi párttal tartott és bizván a japáni fegyverek diadalában, visszautasította az európai hatalmak beavatkozását, nemkülönben Foster J. észak-amerikai diplomatának közvetítését, a hiányos instrukciókkal ellátott khinai követet pedig (Detring vámházi igazgatót) azonnal az ország határára kisértette. Az 1894 okt. 16. Hiroshimában rendkivüli ülésszakra egybehivott országgyülés I. gyujtó beszédének hatása alatt egyhangulag szavazta meg a háboru erélyes folytatására szükséges póthitelt és I.-val egyetértőleg el van határozva, hogy Khinával szemben alaposan fogja győzelmét kiaknázni. - I. Toshiyoshi, az előbbinek rokona, a japáni tengerészeti minisztériumban van alkalmazva altengernagyi ranggal. Másik rokona pedig, I. Yuko, altengernagy és a khinai hajóhadnak valóságos réme.
(ejtsd: itoń), 140 km. hosszu mellékfolyója az Eurenek Normandiában; Orne départementben a Perchei-dombokon (300 m.) ered; Villalet közelében a földben elvész; Bonnevillenél ujra előbukik és Louviersnél torkollik.
város Caserta olasz tartományban, 11 km.-nyire Gaetától, (1881) 6375 lak. Fra Diavolo működésének egyik szinhelye volt.
másként nem tehetek, Isten legyen segítségemre, Ámen! Ezen - azóta sokak által s gyakran ismételt - szavakkal végezte be Luther a wormsi birodalmi gyülésen, reformátori tanainak védelmezésére tartott beszédét (l. Luther) 1521 ápr. 18. Ujabbkori kutatások szerint azonban Luther az akkori szójárás szerint csak ennyit mondott volna zárszavak gyanánt: Uram segíts! Amen (Gott helfe mir, Amen!). V. ö. Hundeshagen és Riehm a Theologische Studien und Kritiken-ben (1869, 3. füz.).
1. Magyar-I., nagyközség Torontál vmegye párdányi j.-ában, (1891) 2243 magyar lak. L. még Itebő. - 2. Szerb-I., nagyközség u. o., (1891) 4802 szerb lak.; posta- és táviróhivatal, postahivatal, postatakarékpénztár, fürészmalom.
fémes elem, mely Marignac vizsgálatai szerint a gadolinitban fordulna elő; jele Yb, atomsúlya 172,6.
nagyon ritka fémes elem; jele Y, atomsúlya 89,6. A gadolinit ásványban Gadolin fedezte fel 1794-ben. Ugy a fémet, mint vegyületeit csak nagyon hiányosan ismerjük.
kevéssé ismert vidék ókori Ázsiában, hegyek közt ÉK-re Palesztinától. Határai változók. Az izraeliták honfoglalásakor arab törzs lakta, mely állítólag Jeturtól, Iszmail fiától származott, sátrak alatt lakott vagy barlangokban tanyázott. Lakói hosszas küzdelmek után vallásilag teljesen beolvadtak az izraelitákba, de azért még Cicero idején is nagy barbárok és rablók voltak, akik a Libanonig hatolva, komolyan fenyegették a feniciai közlekedési vonalat és akiket Pompejus csak rendszeres háboruval törhetett meg. Fülöp, Herodes fia I. és Trachonitis tetrarchája volt, halála után I. a római birodalomhoz került, majd Herodes Agrippa keze alá, utoljára Claudius alatt (Kr. u. 50.) végleg Sziriához csatolták. Jelenleg Dzsebel-Hauran.
Don Augustin, de, mexikói császár, szül. Valladolidban (Mexikó) 1783 szept. 27-én, megh. Padillában 1824 jul. 19. Atyja spanyol nemes, anyja kreol nő volt. Az 1810-iki lázadás folyamában a spanyol alkirály óhajtására átvette a királyi csapatok feletti parancsnokságot s a lázadást rövid idő alatt elnyomta. 1816. az északi hadseregnek, 1821. az egész mexikói haderőnek főparancsnoka lett. Ennek dacára még ugyanaz évben ő is a felkelők részére állott s uj alkotmányt követelt az alkirálytól, melynek megtagadása után bevonult a fővárosba és az ideiglenesen kormányzó főjunta élére állt. 1822 május 18. I. Ágost név alatt császárrá választották és miután az uj kongresszus családja számára is biztosította a császári méltóság öröklését, megkoronáztatott. De mivel a pénzügyi válságon nem birt segíteni, forrongás támadt az országban és az 1823. kitört katonai forradalom arra kényszeríté, hogy a kormányt a kongresszus kezeibe letegye. A kongresszus az ő és családja számára évdijat szavazott meg, de azt a föltételt szabta, hogy I. családjával Európába, még pedig Olaszországba költözzék. Számos párthive azonban az ő javára összeesküvést szőtt, melynek hirére Iturbide Londonból visszasietett hazájába. Ekkor a kongresszus halálra itélte és ezt az itéletet az 1824 jul. 16. partra szállt trónkövetelőn három nappal később végrehajtatta. I. özvegye és öt gyermeke 8000 piaszter (17 000 frt) évdijat kapott a kongresszustól, oly kikötéssel, hogy Columbiában egy meghatározott területen tartoznak letelepedni. Utódai 1865-ben Miksa császártól császári hercegi cimet nyertek s többnyire Párisban élnek. Legidősebb fia, I. herceg, ki Mikos bárónőt birta nőül, utazással töltötte napjait és 1895 márc. elején halt meg Ajaccióban. Eltemették Velencében. I. emlékiratai 1824. jelentek meg (német ford. Lipcsében).
Aedon (l. o.) fia, l. Philomela.