azokat a helyeket kötik össze, ahol a tenger apálya és dagálya egyenlő időben jelentkezik.
(gör.) a. m. hasonló sors, görög magánjogi intéhkedés, amolyan közbeeső állapot a polgárság és az idegenek állapota közt. Az I. birtokában lévők nem voltak ugyan teljes polgárok, de rendelkeztek mindazon jogokkal, melyek a polgárokat megillették.
(izothermák), egyenlő hőmérsékletü helyeket kötnek össze. Rendesen szerkesztenek havi és évi izothermákat olyképen, hogy valamely térképen több helyről bejegyzik az évi, illetve havi középhőmérsékletet és az egyenlő hőmérséklettel biró helyeket folytonos görbével kapcsolják össze. Szükséges azonban a hőmérsékleti adatokat egyenlő magasságra - a tengerszinre - redukálni, mely eljárásnál közönségesen 100 m. emelkedésre 0,5° hőcsökkenést számítanak. Az I. a hőmérséklet eloszlását teszik könnyen áttekinthetővé és e célra szerkesztette legelőször Humboldt és később Dove. Az izothermák korántsem haladnak párhuzamosan a szélességi körökkel, mert a szárazföld és tenger egyenlőtlen eloszlása nagy mértékben deformálja őket. Általánosságban azt lehet mondani, hogy az I. télen a tengeren északra, a szárazföldön pedig délre kanyarodnak és hogy nyáron huzódásuk éppen ellenkező irányban változik. Pontos I.-at az egész földgömbről szerkesztett ujabb időben Hanna a Berghaus physikalischer Atlas számára.
azokat a helyeket kötik össze, melyeken a nyár középhőmérséklete egyenlő.
olyan, mely minden irányban fizikai sajátságait tekintve egyformán viselkedik, p. a fényt minden irányban egyformán töri, rugalmassági állandói minden irányban egyformák stb. L. Anizotrop.
(majoratus), családi hitbizományoknál az örökösödésnek az a neme, mely szerint a hitbizományban az örököl, aki az utolsó birtokosnak legközelebbi rokona, több egyenlő foku rokon esetében az, aki korosabb. l. Hitbizomány.
(héb. Jiszraél), Jákob ősatyának és a tőle származott népnek neve. Eredetileg valószinüleg annyit jelentett: «az Isten harcol». A bibliai elbeszélés szerint Jákob ősatya onnan nyerte a nevet, hogy egy angyallal megküzdött (az Istennel küzdő). Az izraelita törzsek elválása után I. az északi törzsek neve volt. Ellentétben Judával.
Izraelnek, azaz Jákobnak fiai. A szentirásban rendesen használt neve a hébereknek. A zsidók a babiloni számkivetés után is használták e nevet, de a pogány népekkel való érintkezésben csaknem kizárólag zsidóknek v. hébereknek neveztettek. A keresztény és mohammedán világban csak elvétve nevezik nem zsidó irók a zsidókat I.-nak, gyakoribb a zsidó név, ellenben a zsinagógai istentiszteletben és a vallásos iratokban majdnem kizárólag az izraelita név használatos. Ujabban a hivatalos érintkezésben többnyire az izraelita nevet használják, ámbár némelyek a zsidó nevet helyesebbnek tartják. L. Zsidók.
(IMIT), az országos izraelita iroda kezdeményezése folytán hosszabb eszmecsere után 1894 február 14. tartotta alakuló közgyülését. Célja: a zsidóság vallásos és tudományos irodalmának, valamint felekezeti életének ismertetése, idevágó munkák kiadása s terjesztése, nyilvános felolvasások és pályakérdések kitüzése és jutalmazása által. Egy évi működése alatt serényen folytatta az előmunkálatokat a biblia héber szövegének hű magyar fordítására, több pályakérdést tüzött ki és diszes évkönyvet adott ki (Budapest 1895). Tagjainak száma (az alapítók egyszer s mindenkorra legalább 1000, a pártfogók 400, a pártolók 200, a rendesek évenként 8 koronát fizetnek) meghaladja az ezret. Székhelye Budapest. Ügyeit az igazgatóság és egy 40 budapesti és 40 vidéki tagból álló bizottság vezetik.
A pesti izr. hitközség kezdeményezésére 1842. alapíttatott a következő célból: a nehéz kézművek és iparágak gyakorlata, a magyar nyelv ápolása, a földmivelés gyakorlása, a közhasznu ismeretek s a tiszta erkölcs terjesztése. Eleintén azon fáradozott, hogy zsidó inasok befogadására a mestereket megnyerje. 1843. az egylet saját kebelében az elemi ismeretek elsajátítása végett iskolát létesített. A szabadságharc után egyes tehetségesebb növendékek magasabb kiképeztetéséről is gondoskodott. Ezek között legelső volt Klein Miksa szobrász. A 60-as években az egylet ügykezelését és tanácskozását teljesen megmagyarosították, nemcsak magyar nyelvet, hanem magyar szellemet és hazafias érzületet is vive az egylet működésébe és igy az egylet nemcsak cimre, de valóságban is magyar egyletté lett. Az egylet tagjainak száma 1893. évben 1189-re, a tagjárulékok összege 5250 frtra, az egyleti növendékek száma pedig 410-re emelkedett. Az 1893. évben megkapta az egylet a Pollák Márk és neje által alkotott 70000 forintnyi alapítványt. A Damjanich-utcában iparos tanulók számára felszerelt, egyelőre 30 ágyra berendezett menhelyet létesített, melynek célja oly képesítettebb gyermekeknek, kiket az egylet mesterségekre, különösen pedig a zsidóság körében még kevésbé elterjedt iparágakra szánt, a szükséges szállást és megfelelő gondozást nyujtani. Ez intézet létesítésével az egylet 1893. ülte meg 50 éves fennállásának emlékét. Félszázados működése alatt 1179 növendéket képzett ki és szabadított fel. Az egyletnek 156402 frt 83 krnyi vagyona van.