l. Grossjägersdorf.
(ang., ejtsd: dseggeri) a. m. pálmacukor.
a. m. Darkisztán (l. o.).
(ejtsd: -ics) Vatroszláv, szláv nyelvész, szül. Varasdon 1838 jul. 6. Tanulmányait Bécsben végezte. 1860-70. tanár a zágrábi gimnáziumon és a délszláv akadémia másodtitkára. 1872-1874. az odesszai egyetemen az összehasonlító nyelvészet tanára, 1874-80. Berlinben a szláv nyelvészet tanára, 1880-86. a pétervári egyetemen tanár és orosz államtanácsos, 1886 óta mint Miklosich utódja a bécsi egyetemen a szláv nyelvészet tanára. Számos kisebb-nagyobb értekezésen kivül a következő munkákat irta: Primjeri starohrvatskoga jezika (A régi horvát nyelv példái, Zágráb 1864-66); Gramatika hrvatskoga jezika (Horvát nyelvtan, ugyanott 1864); Historija knjizevnosti naroda hrvatskoga i srbskoga (A horvát és szerb nemzet irodalomtörténete, u. o. 1867); Quatuor evangeliorum codex glagoliticus (Berlin 1879); Codex Marianus (Szt. Pétervár 1883); Carminum christianorum versio palaeoslovenico-rossica (1886); Kritiko palaeograficeskija stat. (Palaeographiai kritikák, Pétervár 1884); Das Leben der Wurzel dë in den slawischen Sprachen (Lipcse 1870); Gradja za istoriju slovinske narodne poesije (Adatok a szláv nemzeti költészet történetéhez 1875) stb. Alapítója az Archiv für slavische Philologie (Berlin 1876 óta) cimü folyóiratnak.
Lajos, kat. egyházi iró, szül. 1833 jun. 4. A bencés rendbe lépett 1851 szept. 11. A hittudományokat Budapesten hallgatta; pappá szentelték 1858 jul. 26. Teologiai tanár volt Pannonhalmán 1858-62., azután gimn. tanár Komáromban, 1868. Esztergomban. 1873-tól plébános Ravazdon. Az 1878. kezdődött Hitelemző beszédek több évfolyamát szerkesztette; 1881. óta szerkeszti az Isten igéje c. hitszónoklati folyóiratot. V. ö. Zelliger Alajos, Esztergom vármegyei irók koszoruja.
község Horvát-Szlavonországban, Belovár-Kőrös vmegye kaproncai j.-ban, (1891) 1103 horvát-szerb lakossal.
(spanyol) a. m. Jakab.
város Morava szerb kerületben a Belica és vasut mellett (1890), 4619 lak., üveggyártással, sertéskereskedéssel; progimnáziummal és K-i oldalán érdekes, csinos mecset romjaival, amikből a mór kapu és minaret még fennáll.
kisközség Baranya vármegye hegyháti járásában, (1891) 1109 magyar és német lakossal.
1. 196 km. hosszu mellékfolyója a Neckarnak, Ellwangen württembergi j.-ban Walxheim közelében ered; eleinte D-nek, azután É-nak folyik és Jagstfeldnél torkollik. - 2. J., Württemberg egy kerülete Baden, Bajorország, s Donau és Beckar kerületek közt, 5139 km2 területtel, (1890) 402991 lak. A kerület mély völgyektől barázdált fensik, amely -en a Kochbergben 750 m. magasra emelkedik. A Kocher, Jagst, Rems és Tauber a Rajna, a Brenz és Eger a Duna vidékéhez tartoznak. A földnek 42%-a szántóföld és kert, 1%-a szőllő, 20%-a rét és legelő, 31%-a erdő. Járásai: Aalen, Crailsheim, Ellwangen, Gaildorf, Gerabronn, Gmünd, Hall, Heidenheim, Künzelsau, Mergentheim, Neresheim, Ohringen, Schorrndorf és Welzheim. Fővárosa Ellwangen (l. o.).